A Jó Pásztor, 1949. február-május (27. évfolyam, 5-21. szám)

1949-02-04 / 5. szám

A JÓ PÁSZTOR — THE d00D SHEPHERD PAGE 3. OLDAL Folyik a történelem A közelmull történelemnek és a jelen történelemnek tetemrehivása ÉLŐ SZOBROK PÁRBESZÉDE A Véga és a Lant-csillag tájékáról két kékesen viliódzó fénysu­gár a Göld felé indul. Röptűkben magukkal ragadják a Föld szenvedé es világfájdalmas problémáit: a kinai polgárháború borzalmait, a vérző Szent Föld fájdalmait, a szibériai fogoly­táborok tízezreinek dermedt kétségbeesését. És kissé megsápad va a látott borzalmaktól, egyik fénysugár a new yorki Kossuth szoborban, a másik a pesti városligeti Washington szoborban helyezkedik el. A szobrok megremegnek, feléreznek, élnek . . . KOSSUTH Washingtonhoz: Eljöttem újabb szellemtalálko­­zóra, szellemtestvér. Bizonyára van újabb mondanivalónk egy­más számára. WASHINGTON Kossuthhoz: Tudod, mire gondoltam, test­vér, a máSodik világháború befejezése óta? Át kellene tanul­mányoznunk az egész világtörténelmet és láthatatlan szellem­akarattal nekünk kellene irányitani a világ uj történelmét. KOSSUTH: Hozzád méltó nagy gondolat ez, amerikai test­vér. Gondolatod máris átsugárzódott a lelkekbe, mert számos politikai és történelmi iró ugyanezt ajánlja újabb tanulmányai­ban. WASHINGTON: Szellemtestvér, én bár idősebb vagyok ná­lad, mégis téged hallgatnálak meg előbb, ha a világ uj irányitá sáról volna szó. KOSSUTH: Nem, testvér; neked, kit joggal neveznek a Nem zet Atyjának, több jogod van irányitani az uj történelmet, mini nekem. Hiszen te örökéletü tettekkel Írtad be neved a világ­­történelembe, az én szabadságharcom pedig elbukott! WASHINGTON: Én tettekkel, te pedig örökkévaló gondo­latokkal Írtad be neved a világtörténelembe. A tettet pedig min­dig az eszme, a gondolat előzi meg. KOSSUTH: De a gondolatok csak akkor szöknek virágba, ha termékeny lélek talajába esnek. Az én gondolataim sajnos, nagyon sokáig csak a lelkek terméketlen kősziklájára hullot­tak és elenyésztek, mielőtt gyökeret verhettek volna. WASHINGTON: Most meg majdnem minden irányzatnak te lettél a lobogója . . . Majdnem minden irányzat rád eskü­szik, a te palástodba kapaszkodik és jelszónak a te nevedet hasz­nálja. KOSSUTH: Igen, testvér, ez nagyon szomorú. És szellem . vagyok bár, de fáj minden tagom, ha erre gondolok . . . Ha­zám, a haladás és a szabadság ellenségeinek zászlaján is az én nevem gyászol . . . Először a véres emlékű horogkereszttel, most pedig a másik zsarnokság sarlós-kalapácsos jelvényével szennyezik be nevem . . . WASHINGTON: Vigasztalódj, testvér: A külömböző irány- I zatok, melyek olykor végtelen távol állottak tőlem, hazug sza­"-mGt1 is számtalanszor eltorzították:: De azért beismerem: a pálmát ezen a téren te vitted el. KOSSUTH: Tudom, testvér. És tudom, hogy mindez neked is fáj. De elképzelésem szerint még jobban fájhat, hogy hazád mérhetetlen értékeket és amerikai ifjak százezreinek nemes életét áldozta fel a nagy Északi Hatalom életének megmenté­sére, mely most hazád jóléte, élete és szabadsága ellen tör . . . WASHINGTON: Szivem legtitkosabb rejtekét nyitottad fel, testvér. Hazám a nagylelkűséget összetévesztette az eszélyes­­séggel és a nagy döntő pillanatokban gyengének, könnyelműnek bizonyult, mert a világszabadság és a világlemokrácia irányí­tását minden idők második legnagyobb zsarnokságának engedte KOSSUTH: Szellembirodalmunk töprengő magányában ezért az én lelkem is sokat vérzett. Mert a történelem kapu­ját, zárját és kulcsát kétségtelenül a te nemzeted kezébe tette le a Gondviselés. És a te hazád könnyelműen a zsarnokságnak nyújtotta át a kulcsot, mellyel most tetszés szerint nyitogatják, zárogatják a történelem kapuját. WASHINGTON: Látod, testvér: itt lett volna szükség a te messze távlatokba látó nagy szellemedre. Te bizonyára bölcsen megtudtad volna húzni azt a határt, ameddig nagy győzelmi elragadtatásunkban elmehettünk volna azzal a hatalommal szemben, melyet a sir széléről rántottunk életbe. KOSSUTH: Ezt a határt együtt huztuk volna meg, hagy együtt menthessük meg a világszabadságot, a világdemokrá­ciát és főként a világbékét, mely e pillanatban már a történe­lem halálos ágyán agonizál . . . WASHINGTON: Az elárult békét én is a történelem halá­los ágyán látom és kutató szellemszemeim sehol sem látják azt a csodadoktort, aki e nagybeteg életét megmenthetné . . . KOSSUTH: Szellemajkaimról ugyanezek a szavak kíván­koznak leszakadni. A haldokló béke életét már csak csoda ment­heti meg ... És kémlelő szellemszemeim már látják készülődni a végzet Négy Fekete Lovasát, hogy tüzcsóvával a kezükben elvágtassanak a világ négy tája felé. WASHINGTON: És a tragédiák tragédiája, hogy a te ha­zádban a te neveddel a Kosuth névvel ajkukon, és a te neved­del a sarlós-kalapácsos vörös lobogókon fognak a harcmezőkre indulni hazád “vörös honvédéi”, hogy az én hazám katonái el­len azok oldalán harcoljanak, akik 100 évvel ezelőtt sárba-vérbe taposták a magyar szabadságot és a világszabadság ellen a vi­­lángzsarnokságért szállanak síkra . . . KOSSUTH: Úgy van, Szellemtestvér. Ez valóban a tragé­diák tragédiája, az igazság megcsúfolása és a történelem meg­hamisítása. Hiszen a te hazád és az én hazám történelmi ideálja ugyanaz: világszabadság, világdemokrácia, világbéke! WASHINGTON: De szintén a tragédiák tragédiája az is, hogy az én hazámban is felütötte már fejét a vörös árulás . . . Itt Amerikában, az igazi népi szabadság földjén is akadnak már bőven árulók, akik a szabadság fényes ragyogását a zsarnokság jármával és a vörös börtönök örök sötétségével akarják felcse­rélni. És hazám újra gyengének, vagy gyermekesen nagylelkű­nek mutatkozik az árulás megfékezésében! KOSSUTH: Olyan hurt pendítettél meg a lelkemben, test­vér, melyen a fájdalom játszik vérző hangjátékot. Amerika sza­badságföldjén is teremnek árulók, nemzetgyilkosok . . . De a te hazád, Amerika nagy, hatalmas és legyőzhetetlen és isteni Bepillantás a tavalyi telefonkönyv rejtelmeibe Zöldhasu bankókat és mindenféle dinamitot találnak a könyv lapjai közt a telefonk?nyvek begyűjtői MIT CSINÁLJON A NŐ, AKINEK SOK PÉNZE VAN? Jó tanácsok húsz centért Némely dolgot csak akkor ér­tékelünk igazán, amikor elve­szítjük. De akkor már késő. így van ez a tavalyi telefon­könyvvel is. Az ócska* telefon­­könyvek motorizált összefogdo­­sói már elvitték, talán már el is temették valamely papírgyár mosdatókádjában, amikor a ház félős ura és parancsolója hirte­­lenül ráeszmél arra, hogy, ter­­ringettét, abban rejtegetett egy 10-dolláros bankót a ház úrnője és parancsolója elől . . . De ak­kor már késő, a tiz dollárnak fuccs. Mr. Irving L. Farr, aki 32 év óta irányítja a telefonkönyv­­gyilkolók begyűjtési és temeté­si akcióit New Yorkban, azt mondja, hogy az ócska telefon­könyv mindenféle értékeknek, titkoknak, emlékeknek valósá­gos tárháza. Tudja ezt jól min­den telefonkönyvpusztitó s :zért sohasem dobnak le a gyüj­­tő-truckból a papírgyár udvar­­rára egyetlen telefonkönyvet anélkül, hogy alaposan megráz­nák. Bizony sokszor kirázzák a lelkét: a féltve őrzött s könnyel­műen ottfelejtett édes vagy drága titkot. Iskolai feljegyzések és szerelmeslevelek Mit lehet ócska telefonköny­vekben találni? Mindent, mond­ja Mr. Irving L. Farr, a szakér­tő. A tanitókisasszony feljegy­zéseit a nebulók előmenetelé­ről. United States War Bondo­­kat, mindenféle szériát. Búcsúz­tató leveleket, szerelmes levele­ket. Pumpoló leveleket. Levele­ket, amelyek eknem mentek s ar'A/lly ol’ttí.'ír .4 ez. d -TT: van szó, a feledékeny egyén csaknem kivétel ni^ül hölgyi személy — szenvec gyesen tú­loz. Kipirult arccal, sz°kása el­lenére fegyelmezett naI geszti­kulálva, azt kiabál; h hogy öt darab volt, pedig hÁ csak két darabot szitáltak 1 az ócska könyvből a pecérek IA nabos J oldalon Utolsó aki ra* Gubacs, aki életé ,en mindig részegségéről volt nevezetes, haldoklik. Ott ül mi Ie^e a csa_ Iád ja és lesi, van-e valami kí­vánsága. Gubacs eg; szerre csak megszólal: — Gyerekek, ho;zat°k e§Y pohár vizet ... I — Vizet? kérdi! .csodálkoz­va. — Minek az nek^? — Na halljátok7 A7 fortyant fel a haldokló. Halálos ágyunkon elvégre (Pak ki kell az ellenségeinkkel f>ékülnünk... S. Mail hibájából) a címzett nem kapott meg. Zöldhasu ban­kokat: egydolláros, ötdolláros, tizdolláros és százdolláros ban­kókat. De a százdollárosokból kevesebbet. Mi az, hogy százdollárosok­ból kevesebbet? Talán szazdol­­lárosokból az embereknek ke­vesebbjük van, mint egydollá­rosokból? Nem arról van szó, kérem, mondja Mr. Irving L. Farr, a szakértő. Hanem arról, hogy amikor százdollárosokról Olivér esete a Yinipolóval Lantos Olivért, i népszerű énekest uton-utfélT PumP°k ják az ismerősei, de Püver nem­régiben elhatározta! h°gy töb­bet nem hagyja mal^ kifoszta­ni és a legudvariasjkk f°rmak közt, de határozott*11 e* ^°§Ía utasítani pumpólóitj ...... Egyik felléuáyMÉ1 me§r°­­Jm — Olivér! acPBHfeÖíi, öt fo­rintot. i \ Olivér ránézett, azután ked­vesen azt mondta: — Kérj inkább ótvenet! — Boldogan! De miért? — Mert olyan li is összeget nem akarok megtagadni tőled! Illatos szivar Gugyerák egy görénnyel sé­tál az utcán. — Mit jelentsen az? — állit-Tár sad almi problémák “Dinamit!” — kiáltozott egy­szer rémülten Mr. Irving L. Farr szakértő irodájában egy csinos ifjú hölgy, akinek szem­pillái ébenfánál is mélyebb fe­ketét mutattak, haja pedig hir­telenszőkét hazudott. “Dinamit! Robban. Ha kirobban a titok... Ha illetéktelen kézé kerül az a levél . . .” Melyik levél? Hát persze hogy az a szerelmesle­vél, amelyet imádott férje elől a telefonkönyv néma lapjai kö­zé temetett. Okosabb lett volna, ha a hölgy azt a kompromittáló leve­let megsemmisítette volna. De teheti-e ezt, aki szeret? . . . !Mr. Kerr megnyugtatta a ti­losban szerető hölgyet, hogy az a drága szerelmes levél már biz­tosan péppé, vált a papírgyár­ban. Máskülönben beszolgáltat­ták volna a szitálok. Nem minden ócska telefon­­könyv kerül vissza Mr. Kerr bi­rodalmába s onnan a papírgyár vizes temetőjébe. Ahol csenge­tésre nem nyílik ki az ajtó, ott veszni hagyják az ócska köny­vet. Az idő pénz. A legtöbb ócs­ka telefonkönyv a gazdagok la­kásaiból kerül ki, mert ott min­dig van háztartási vagy urasági alkalmazott, aki ajtót nyit és kiadja az ócskát. Minthogy a tavalyi telefon­­könyvek papiranyag-értéke alig pár cent, a begyűjtés nem üz­let. Nem is azért gyűjti be a telefontársaság a régi telefon­könyveket, hogy megmentsen á■/'cszettőf pár töhrTä'hülIa­­dékpapirt, hanem azért, mert az emberek az ócska telefon­könyvből rossz számokat olvas­nak ki és hibás hívásaikkal fe­leslegesen megterhelik a tele­fonhálózatot. ja meg meghökkenve a barát­ja. * — Szenvedélyes Harmónia­­szivó vagyok — feleli Gugyerák — és most le akarok róla szok­ni, de tudod, csak fokozatosan megy . . . “Minden a miénk” — ez az amerikai nők jelszava, ha hin­ni lehet az európaiaknak. De nem egészen igy van. Az igaz­ság az, hogy Amerikában ^sak majdnem minden pénz a nők kezébe jut, de —- nem minden pénz. A hivatalos statisztika, amely számolásban legalább olyan megbízható, mint akármelyik háziasszony, azt mondja, hogy Amerikában minden hat család közül egyben az asszony a csa­ládfő — mert a férj vagy az apa idő előtt elköltözött, Neva­­dába vagy a másvilágra. Az ilyen családfő-nőnek, ha sok a pénze, sok gondja is van. Mit csináljon a pénzzel, hogy az el ne csurogjon ujjai közt? Aztán igen sok nő van, aki ingatlant, értékpapírokat szer­zett öröklés utján vagy más mó­don. És millió meg millió nő van, akinek javára egy férfi, aki legközelebb áll hozzá, ha­lálesetre szóló biztosítást kö­tött. Mindezeknek a nőknek finan­ciális problémáik vannak. Az ő részükre készült M. S. Stewart közgazdasági szakiró könyve, Women and their money, amely a Public Affairs Committee ki­adásában jelent meg és 20 cent­ért megrendelhető e cégnél, 22 E. 38, New York 16, N. Y. Okos nő nem kér tanácsot Ennek a tanácsadó könyvnek leghasznosabb tanácsa, hogy a maga eszére utalt nő senkitől se kérjen, senkitől se fogadjon el tanácsot. Tessék vizsgálód­ni, alaposan körülnézni, min­denkit meghallgatni, de senki véleményét készpénznek nem venni. Hogy egy részvény ár­folyama esni vagy emelkedni fog-e, azt senkisem tudhatja biz­tosan; csak információt fogad­junk el, de sohasem tanácsot, vagy ahogy mondani szokás: tip­pet. Tippjéért senkisem felelős. Aki pénzét bankba viszi vagy Savings Bondokba fekteti, biz­tos lehet, hogy csekély kamat­tal visszakapja; de megeshet, hogy közben a pénz értéke a drágulás folytán csökken. Ilyen veszély nem fenyeget, ha a vagyon ingatlanban van, mert a pénz értékcsökkenésével emelkedik az ingatlan .pénzben kifejezett értéke. Igen ám, de az idők változnak és ha kedve­zőtlen szelek fújnak, a ház vé­szit értékéből és akkor leolvad a vagyon. Mindenki maga hatá­rozzon, hogy a biztos befekte­tést vagy a kockázatot választ­ja-e. Mindenesetre a vagyon egy részét úgy kell gyümölcsöztet­­ni, hogy az bármely percben készpénzre legyen váltható: te­hát bankbetétben és bondok­­ban legyen egy bizonyos tarta­lék. > Fiatalabb nő pénze egy ré­szével valami hasznos foglalko­zásra képeztesse ki magát, idő­sebb nőnek legbiztosabb mene­déke a biztosan elhelyezett pénz. A KÁLLAY-FÉLE 1949-IK ÉVRE SZÓLÓ KERTÉSZETI . Nagy Képes Árjegyzék j ELKÉSZÜLT i INGYEN KÜLDJÜK BÁRKINEK KÁLLAY-féle csiraképes kertészeti és gazdasá­gi vető-, fü- és takarmány magvaknak sem jó­ságban, sem tápláló erőben nincsen párjuk. KÁLLAY-féle díszcserjék, folytonviritó bokor- és MAGASTÖRZSÜ RÓZSÁK, gyümölcsfák, sző­lőfélék, disz- és árnyékfák, kúszónövények és sö­vénycsemeték a legnagyobb választékban kapha­tók. KÁLLAY-féle gyönyörű képes és szakszerű fel­világosítással szolgáló 1949. évi árjegyzék nagy segítségére lesz rendeléseinél. MENEKÜLNEK A KOMMUNISTÁK ELÖL — ■ Ge­neral Meigs amerikai hajón menekülnek Nankipjból, a kommunisták elől. ezek a kinai nők és velük Rév. E. S. M.ao, a nankingi érsekség koncellárja (a képen legalul). látomás láttatja velem, hogy ha talán véres megpróbálta tások árán is, a szabadság fája nálatok mindig virulni fog! WASHINGTON: Úgy legyen, szellemtestvér! J KOSSUTH: Jövő vasárnap uj szellemtalálkozóra várlak, testvér. Eljössz-e? WASHINGTON: Eljövök, testvér és addig is isten vezé-1 relje lelkeinket és védelmezze hazánkat! * Két fénysugár visszavillan az égbe. Kossuth és Vashington újra szobrokká válnak. De jövő vasárnap szellemeik újból egy­másra találnak. (Folytatjuk) a gyorshatásu szer neve, amely pár napon belül megszabadítja fájdalmától és vissza adja régi mozgékonyságát. REUMA és KÖSZVÉNY áldozatai, akik éveken át szenvedtek fájós csontokkal, duzzadt ujjakkal és égő Ízületekkel, a SUM AN használata után pár nappal ÚJJÁSZÜLETTEK s megszabadultak gyötrelmeiktől Olyan esetekben is használ, ahol más orvosság csődöt mondott. Próbálja meg Ön is! MIÉRT ÉL TOVÁBBRA IS A REUMA ROKKANT IÁKÉNT? Kövesse pontosan az előírást és áldani fogja ezt a csodaszert! Ha azonban úgy találja, hogy nem használt, küldje vissza a megmaradt gyógyszert és pénzét azonnal visszafizetjük. A SUM AN pirulák ára dobozonkint $3.00 és 9 cent állami adó Ohioban. Ha a fenti összeget előre küldi be, a postaköltséget mi fizetjük. Utánvéttel (C.‘ O. L>.) a postaköltségét is felszámítjuk. — SZÍVESEN SEGÍTJÜK TANÁCSAINKKAL — RENDELJE MEG MÉG MA MAGYAR LEVELEZÉS M. C. D. COKI*. 1243 West 3rd St., Dept. P. Cleveland 13, Ohio Telefon: TO wer 1-1251 I i S II M A \ Az M. C. D. Corporation két országoshirü vegyésze, Dr. FISHER AL­BERT és Dr. I. LEVIS több évi kutató munka után felfedezték a kórházilag kipróbált uj orvosságot, a köszvény és reuma legyőzőjét: Miért hagyja kínozni magát KiiSZVÉNYTŐL (is liEHMÁlÓL? ÍRJON ÖN IS AZONNAL EGY PÉLDÁNYÉRT ERRE A CÍMRE: The KALLAY BROS. j PAINESVILLE, OHIO •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom