A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)

1948-12-31 / 52. (53.) szám

A Jó PÁSZTOR — THE§OOD SHEPHERD (104-ik folytatás) PAGE 7. OLDAL E jégbarlang bejárását a Gölnitz-völgy felől rég ismerték a dobsinaiak. Azt is tudták, hogy ott jég van. Nyári mulatságaik alkalmával odaeresztették le a seres hordóikat, de leszállni be­le csak a század utolsó évtizedeiben mert két fiatal tudós, aki azután ez isteni remeket a világ előtt feltárta. A Rákóczi hadjárat idejében ez volt a találkozási rejteke a kuruc összeesküvőknek. Rendesen ott a barlang előtt ütöttek össze egy lábtót fenyő­szálakból, amiken leszálltak a barlangba, s mikor visszajöttek, a lábtót összetörték, elégették. Hogy a gölnitzvölgyi Szádán kivül még egy másik bejárata is van a jégbarlangnak, ez csak a Ghéczy titka volt. Mikor a közelhiult években a barlang hírre kapott, egy dob­­sinai vén lakos felemlegeté, hogy ő is volt már ebben a barlang­ban fiatal korában; de egészen más nyiláson jutott bele, a “Han­neshöhe” oldalán. De nem tudott a helyre rávezetni többé. , Ez volt az a bejárat, melyen keresztül a Ghéczy Zsigmond kastélyából ide lehetett jutni, a hegyoldalból előtörő patak men­tén lóháton. Mikor Ghéczy Zsigmond az ő hajdan kedves cimboráját, Józsa István prédikátor-kapitányt áruló átszökése után azon forrójában utolérte s agyonverte, egyúttal azokat a kincseket is prédára ejté, amiket ők együtt Körmöcz- és Selmeczbányából el­hoztak, sok hordóra menő arany- és ezüstpénzt. Ezt ő akkor haza­hozta a gölnitzvölgyi kastélyba, s aztán zsákokba töltögetve át­­hordta a hanneshöhei üregen át a jégbarlangba, ottan dugdosta el. Nem mind egy helyre. Fiókokra osztá. Számozva voltak; ennyi ezer itt, annyi amott. Ez volt az igazi Wertheim-pénztár! Hatalmas egy szekrény; igazán felnyithatatlan. A jégtündér már az első esztendőben betakarta a rejteket egy réteggel; minden évben egy uj lapot bontott rá. Nincsen ennek a zárnak kulcsa. — Ha majd egyszer szükség lesz rá, ha minden segitség elfo­gyott, akkor előadja Ghéczy Zsigmond az eldugott kincset. Ad­dig érjék be a jó cimborák azzal, amit a rézbánya keres. Ő maga beéri szalonnával, kenyérrel. Hát most itt volt az idő. Újra kellett szervezni a szétzüllött kuructábort. Izeneteket kellett hozni jószágaikba visszatért haj­dani vezérektől, s az országon kivül történtekről; aztán csoport­ba gyűjtött lappangó hadaknak fenntartásáról gondoskodni. Fel kellett nyitni a pénztárt. Ez hozta ide a régi baj társakat, akiknek egyike jött Len­gyelországból Rákóczitól, a másik Temesvárról, a török nagyve­zértől, a harmadik Erdélyből, a többi innen-onnan az erdőkből, a pusztákról, a Fehérhegyekből, az ecsedi lápból, ahol még fegy­verfogásra kész ezrek lesik a jelszót; mind valamennyinek egy utasitása volt: ezen a napon: holdujsággal délután a gölnitzvöl­gyi jégbarlangban megjelenni, s ott várni .Ghéczy Zsigmondra, aki átadja a kincseket, s a kincsetérő leveleket a kuruc főuraktól. Ezeknek már haj nalelőtt, mikor még sötét volt, át kellett vonulni az erdőkön, hogy a dobsinai labancok figyelmét kiját­­szák, s elhelyezkedni a jégbarlangban. Hoztak magukkal bun­dát, nem fagytak meg. Tüzet rakniok nem volt tanácsos, mert a kiszüremlő füst elárulta volna, hogy itt emberek vannak. Lehettek valami húszán. Közöttük volt Fabriczius, aki most járta be a Szepességet, Pongrácz, aki a Czelder Orbán katasztró­fája elől menekült, s újra összeszedte a szétrebbent hajdúit, Korponay János, aki a fejedelemtől érkezett, és a többek között Pelargus, valamennyinek a közös izenethordója. Ez most is pa­­rasztleány-ruhában volt, a többiek mind gölniczvidéki hevérnek öltözve. Három szál viaszgyertya tartott világosságot a sátorban, ahol letelepedtek. Most “beduinsátornak” hivják azt a jéggrottát. Az urak, untokban, a jövő terveit fejtegették egymás előtt. Mind nagyszerű volt az, és mind kivihető, csakhogy mindegyik­hez pénz kellett. Azt pedig honnan venni? A “libertás” rézforin­toknak még az anyamintáit is összetörték már, s ki lett hird'etve, hogy a szabadságpénz egy fabatkát sem ér többé. Azalatt Pelargus egy jégtaburetten ülve, jegyezgetett valamit egy darab pergamentre. Mit kalkulász, fiacskám? kérdezé Korponay. — Azt számítom össze, hogy a jelenlevő uraknak a fejeire, kire mennyi dij vagyon kitűzve. Ha a fejeinket úgy el lehetne adnunk, amennyire azok becsülve vannak, mindjárt nem kellene a fejünket törnünk, hogy hol vegyük a pénzt? Jót nevettek a tréfán. — Igazán kellemes érzés egy olyan társaságban lenni, ahol minden ember azzal a tudattal hordja fenn a fejét, hogy erre száz, erre meg kétszáz arany van ki­tűzve. Legtöbbet ért a Korponayé, mert az háromszáz aranyat képviselt. — De mégis legtöbbet ér az én buksim, enyelgett Pelgar­­gus, mert ha kevesebb is, de minden városban van rá feltéve valami. Hol ötven, hol száz tallér. Ha összeszámítom/ megüti az ezret. — No, majd meghozza a nervus bellit a Zsiga bátyánk. Csakhogy a Zsiga bátya nagyon soká váratott magára. Fabricius ezüst órája már mutatta a holdujságot. Jönni kellene már neki. Itt a jégpalotában nem kellemes a várakozás. Csak a lengyel pálinka melegített. Aztán meg valami más. — Bolond­ság! Mrá erősen zúgolódott minden ember. Beszéltek cserben­­hagyásról, gyávaságról, egy mormogó árulást is emlegetett. Egyszer megneszeli Pelargus éleshalló füle a föld felett dühöngő vihar moraját. — Zivatar van odafenn. Akkor mi szépen süthetjük itt a makkort, mert az én Zsiga bátyám nekimegy ugyan minden ördögnek ,még aj. olyannak is, aki a farkát a fején viseli, de az ur Istentől szertelenül retteg. A tizenkét zsidó pátriárka, szent Dáviddal a hegyében, együtt nem félt úgy a Zebaóth Istentől, mint a jó Ghéczy Zsigmond, amióta a tüzes mennykővel megci­rógatta. Az most nekünk ki nem jön az üvegkalitkájából, ha mi adunk is neki annyi aranyat, a mennyit ő tőle akarunk kapni. Lett erre nagy káromkodás. A kurucz különben sem igen szokta kapicányon tartani a nyelvét, mikor a mennybeli hatalmakkal kellett feleselni, most pedig éppen tehette, mert itt nagyon biztos helyen volt a jég­barlangban. S a zivatar csak nem akart múlni. A körül fe][vő hegyek belseje csupa vas, azzal pedig a villám szeret csókö^dni; min­den menny kő a hegyoldalba csap le, s a sújtott szi|Ia fenékig megrendül. ’ W Az összeesküvők türelmetlensége chorusban tői elő; az az istenesebb, aki jobban átkozódik. Egyszer aztán egy olyan földrengéssel járó zu lnat rázza meg az egész jégbarlangot, hogy a kristályfalak < ; oszlopok mergendülnek bele; a villám oly apocalyticus hatal mmal súj­tott le, a “hegyes bércre”, hogy betörte annak a tét l£t, keresz­­tülfurta magát a sziklákon, lehatolt a jégbarlangig- egy pil­lanatra tulvilági ragyogvánnyal árasztva el a felsé§es kristály­épületet, minden oszlopaival, boltozataival, hogy ej káprázatos fénytől a szem elvesztő világát; a következő pillanÁban aztán sürü sötétség lett, amiben rémséges zuhanatok f.osszantartó dörgése rémité el a szivet; a hegytető beomlott. (Ez a hegyomlás ma is látható fenn a tetőn s aFant a bar­langban a lezuhant tömérdek sziklatömeg.) t S az iszonyú légnyomás eloltotta mind a hároit gyertyát. Addig, amig a lezuhanó sziklák robogása hangzót- miknek némelyike a száz ölnyi mélységbe gördült le (amit mPst “poáol”­­nak cimeznek), addig emberi hang nem szólalt meg Me lent. S mikor már a zuhanatnak vége volt, még sokáig lehetett rá lesni, hogy pendiilnek, kondulnak meg a jégkolo}sz°k, meg­megrepedezve, hogy citerázik a magasból aláhulló jégkristályok permetege a jégtáblákon. —- Meg kellene gyújtani a gyertyákat, suttog valaki a sötétben. T Erre a szóra többen elővették a tüzszerszámaikM azt min­denki magával hordta; volt hozzá kénfonal is. De iff1 lehetett kicsiholni. A tapló úgy meg volt nyirkosodva, hogy nem kapott bele a szikra. Utoljára mind valamennyien elkezdtek a tűzkővel, kovával dolgozni... Olyan volt az, mintha daemo *ihor szórná a szikrákat maga körül, pokoli sötétség közepében S>emmi sike­re nem volt. A kioltott gyertyákat nem lehetett ujifa n,ßggyuj­­tani. Most következett el még csak a rémület ideje A kik ide lenn vannak, e vak sötétségben, sóhaj nem ta­lálnak a jégtömkelegből az Isten világára. Kétségbeeshettek. Előttük a csúf hálák ami ellen semmi ész, serrfM erő nem való a védelemre. E szivzsibbasztó csüggedés közepeit úgy tets: ;ik> mintha a barlang mélyéből valami derengés hajnallana fel. Pelargus vette azt legelőször észre. — Világosságot látok! kiáltó, oda mutatva. — Az a Ghéczy Zsiga! mndák a kuruc urat­­happ-happot kiabálni, hogy észrevegye őket a sötétben a közeli­tő. S aztán megint elővették a tüzszerszámaikat s .nekieredtek a csiholásnak, hogy hollétük helyét észrevétessék a jég Bábelben. Mert nem olyan könnyű annak az alsó részéből a felső emeletébe áthatolni. A feljárás meredek és tükörsima, megszak­­gatva széles rianásoktól, mik feneketlen mélységet mutatnak. A világosság azonban közeledett. Már ki lehetett venni az emberalakot, mely azt magával hozta. Férfialaknak látszott, bányász-öltözetben. A világosságot egy szál viaszgyertya terjesztő, mely magas, nemzeből készült süvegébe volt tűzve, mint egy tartóba. Hogy miért nem hozott magával inkább bányászlámpát, a mit a bőrövre akasztanak, azt megmagyarázta a sürü előre-hátra bukdosása a síkos jéguton; estében kialudt volna a lámpa, mig a süveg felül maradt a gyer­tyával. Keserves küzködése volt, amig a jégbarlang felső emeletébe fel tudott jutni; félig meggörnyedve haladt felmentében a pár­­kányzaton végig, vaskampós botjával meg-megkapaszkodva. Tér­deire kötött vaskarmokkal kúszott fel egy meredélyen, gém­­beredő kézzel fogózva a jégkoloncokba, s szegestalpu saruival akadályozva lecsuszamodását. Már odáig jutott, hogy csak egy meredek, kürtőforma mélyedésen kellett felhatolnia. Itt egy kötelet leoldott a dereká­ról, s azt a végére kötött vaskapocscsal felhaj itá a párkányzat orgonaispalaku jégcsapjaira, s aztán a térdvasai segélyével el­kezdett egy faderékvastagságu jégcsapon felfelé kúszni. — Ez nem a Ghéczy Zsiga! dörmögé Pelargus. Nem látom a nagy fehér szakállát. — Csak nem őrült meg, hogy másra bizza a titkainkat! mondá rá Fabricius. Korponay azonban segiteni akart a felmászással küzködő­­nek, s kampós botjával lenyúlva a horgával megkapaszkodott kötélért, annálfogva elkezdte azt felfelé vontatni. — Ez nem az öreg Ghécy! dörmögék valamennyien, amint az alak a mélységből fölmerült. A mint a kezével megkaphatta a jégmellvédet, egy pattanós szökéssel fölvető magátla sik jég­padlóra. — Nem! Hanem a leánya, suttogó fuldokló hangtan a meg­érkezett, lekapva fejéről a bányászsüveget aj égő gyertyával: szép sárga haja izzadságtól csapzottan hullott lángolójarcába. — Árulás! orditá Fabricius, s rohant a jégsátófhoz, hogy valami fegyvert kapjon a kezébe. Korponay János pedig ugyanazt a kötelet, amelyen felhúz­ta a feleségét, hirtelen annak a.nyaka körül kerité s. agy nézett annak az arcába, mint egy őrült. Nem szólt neki semmit, csak a szemeivel ölte, a kötél két hurokszálát egy marká aan tartó összeszoritva. Julianna még csak egy mozdulatot sem tett a védelmére. Ha azt a kezében tartott süveget gyertyástól a föle hoz vágja, hát azzal eltemeti magát is, meg valamennyit a pokol sötétjében. Akkor aztán az jár jobban, a kit hamarább megölnek De nem tette. Odanyujtá a legközelebb állónak az^gö gyer­tyát, s a legcsendesebb hangon szólalt meg. — Itt vagyok, uraim. Apám küldött. Nektek holztam üze­netet. Hallgassátok azt meg, aztán tehetitek velem, aynit harag­tok rám mért. . — Meg ne hagyd szólalni a kígyót, Korponay! orfciitá Fabri­cius a jégsátorból; fojtsd bele a szót: mert megront, 1 a beszélni hagyod. Erzsébet királyné ajándéka a St. Patrick kollégiumnak Időről-időre egy szemfüles új­ságírónak sikerül bekukkanta­ni a dublini St. Patrick’s kollé­gium egyik kis szobájába, ahol féltve őrzött titkot — mutogat­nak néha kiváncsi népnek. Gyö­nyörű kis ezüstszobor ez, Szent Györgyöt ábrázolja, amint kardjával lecsap a sárkányra s levágja a fejét. A tragikus vé­get ért Erzsébet magyar király­né, osztrák császárné ajándéka ez s históriája érdekes. Erzsébet királyné, aki na­gyon szeretett mindenféle, kü­lönösen szép országokba utaz­gatni, 1880-ban Írországban járt, ott vadászott. írországi tartóz­kodása alatt történt, hogy a St. Patrick kollégium tájékán lovagolva, gyönyörű pej pari­pája mezőhegy esi iramban ne­kirontott a kollégium parkját szegélyező bokorkeritésnek s jó darabon eltaposta a park pá­zsitját. A felséges asszony le­szállt a lováról, alázatosan ko­pogtatott a dékánnak — a ké­sőbbi dublini érseknek — aj­taján, bocsánatot kért a lova túlkapásáért és jóvátételt Ígért. De nem mondta meg, hogy mi­vel fogja jóvátenni a kárt. Néhány hónappal utóbb pos­tacsomagban megjött a király­né jóvátételi küldeménye. Egy gyönyörű kis ézüstszobor volt. De . . . jóságos Isten, mit csinált a felséges asszony! Nem az Írek szentjének, St. Patricknak szob­rát küldte, hanem a gyűlölt an­golok szentjének, Szt. György­nek szobrát! Micsoda baklövés! Még százszorta nagyobb baklö­vés, mint amit a királyné lova elkövetett . . . A kollégium egyházi urai na­gyon szép köszönőlevelet küld­tek Bécsbe a császár-királyné­nak, de persze egy szóval sem tettek említést a szörnyű bak­lövésről. Hogy, hogy nem, Erzsébetnek mégis a füléhez jutott a sajná­latos szent-csere. Erre jóvátet­te a hibáját: küldött a kollégi­umnak aranyfonalakkal át­szőtt, lóhere csipkézettel szegé­lyezett miseruhákat. Erre újabb köszönőlevelet kapott, de ezúttal hátsógondolat nélküli köszönetét. Mert ha zöld lóhe­rét lát az ir, ujjong a szive. A Szent György szobor 68 év óta száműzetésben van a kol­légium egyik zugában s csak nagyritkán mutatják meg ki­váncsi embereknek. BORDÁS ISTVÁNT keresi fia, Bor­dás Sámuel Tuzsér, Szabolcsmegyé­­ből hagyatéki okok miatt. Utolsó cí­me Tiltonville, Ohio volt*. Ha valaki tud holléte felől, tudassa fiát vagy özv. Leleszi Andrásnét, 2381 Inglis Ave., Detroit 9, Mich. U. S. A. Óhazai Híradó SZÁLASI FESTŐJE A szegedi népbiróság tárgyal­ta Benedek Gyula 44 éves or­vostanhallgató háborús és nép­ellene bűnügyét. Benedek 1940-ben belépett a nyilas pártba, majd 42-ben a szegedi szervezet propaganda­vezetője lett. Mint ilyen számos egyént szervezett be a pártba és megfestette Szálasi portré­ját. 1944-ben a német bevonulás után a Gestapo szolgálatába állt, mint tolmács, és üldözötteket szolgáltatott ki, holmijaikat pe­dig a németekkel együtt elra­bolta. A bíróság bűnösnek mondta ki valamennyi vádpontban és nyolc évi börtön, valamint tiz évi politikai jogvesztésre ítélte. rikagyürüt. Ezt magukhoz vet­ték s a koporsót becsukták. A gyűrűt nagybátyjuk, Püs­­kás József, a temetőcsősz meg­vette és eladta egy szentesi ék­szerésznek, az árán pedig egy kocsi szénát vett. A dolog azon­ban szemet szúrt Kiss János apjának, aki szintén temető­csősz s feljélentette az egész társaságot. Csak később érte­sült, hogy a fia is halottrabló volt. A két hullafosztogatót és az orgazda temetőcsőszt letartóz­tatta az ügyészség. Puskás Jó­zsef kihallgatása során szomo­rúan jegyezte meg, hogy bár hallgatott volna az asszonyra, aki azt mondta, hogy vigye visz­sza, mert nem hoz szerencsét, ^wwvvwwvwvwwvwwwwwww HÁBORÚ VAN? SZEGED. — Szemerédi Ist­ván szőregi 127 holdas nagygaz­da, valamint felesége Csajlik Mária és kiskorú társuk rémhír­terjesztéssel és izgatással vá­dolva állottak a népbiróság előtt. Szemerédi és társai rendsze­resen terjesztették a háborús rémhíreket és izgattak a de­mokratikus rend ellen. A népbiróság Szemerédit há­rom évi börtönre, a feleségét 8 hónapi fogházra és kiskorú tár­sukat 10 hónapi fogházra Ítél­te. Mellékbüntetésül teljes va­gyonelkobzást mondtak ki. Nem hozott szerencsét a koporsóból lopott gyiirü SZENTES. — Puskás Mátyás és Kiss János, a szentesi temető­csősz alkalmazottai, még az in­flációs időkben kibontották a Kádár-család sírboltját, hogy előkészüljenek az akkor el­hunyt Kádár Árpád temetésére. Közben az egyik koporsó fe­delét felnyitották s a holttest mellett találtak egy vastag ka-Vége a szenvedésnek! Izületi gyulladásos, reumatikus, ne­­uritikus vagy csipőfájdalmat azon­nal megszüntet, IOWNA eltávolítja a reumatikus vesebántalmakat $1.50 üvegje — kétszer naponta étkezés után és LEON SOLID LINIMENT $2. — Kikergeti a fájdalmakat a hátából, gerincéből, melléből, kar­jából, térdéből, combjából, csukló­jából, merev dagadt Ízületeiből. Mindkét gyógyszer együtt csak $3. — A Jó Pásztor olvasói részére. Ga­rantálom, hogy bebizonyítom Önnek a gyors hatást. Kérje drogistájátók vagy Írjon közvetlenül. Távirati rendelést is elfogadunk. Leon, 311 Fifth Ave., New York 16, N. Y, Nyugatosok humora A SÍRÁSÓ — Mondja, elvtárs, mennyit dolgozott maga a régi jó idők­ben? — Napi nyolc órát. — És a népi demokráciában? — Most napi 16 órát dolgoz­tatnak velem. — Mennyit volna hajlandó dolgozni egy tiszta Szovjet-Ma­­gyarországban? — Napi 24 órát. — Napi 24 órát? ... Mondja, elvtárs, mi a maga foglalkozása? — Sirásó vagyok, elvtárs. MANNA A népi demokrácia hivatalos ünnepén Rákosi és Rajk repü­lőgépről nézik a kivezényelt munkástömegek felvonulását. Egyszercsak Rákosi azt mond­ja: — Nem kellene valami rend­kívüli örömet szerezni a nép­nek ezen a nagy ünepen? Kis tűnődés után Rajk igy felel: — Ugorj te ki a gépből... KATOLIKUS CEO/ A Sooth Norwaiki magyurob TEMETKEZÉSÉT ieg.1utinyos»bb iron vér*l 4. J. COLLINS CO •»inrtkfM é# halasam«*« North Main 8t., Sooth Norwalk BUTOROR ÉS LAKÁS BERENDEZÉSEK ♦ VICTROLÁK ÉS LEMEZE» Telefonsai int 747 Nagy választék paplanokban. « elsőre ndi blank ettek be» tat Havass György KÖZJEGYZŐ A Jó Pásztort is képviseli METRO SHOPPE KÜLÖNLEGESSÉGEI: NŐKNEK ÉS GYERMEKEKNEK SLACKOK Nadrágok — öltözékek — Szoknyák SLACKOK RENDELÉSRE 4804 Lorain Ave. — OL 1484 Mgr. Margaret Metro SABO BROS. Kitűnő felszerelés falpapirok, f estétkek, Plumbing, Vasáruk, Gázmelegitők, Épületállások, Villany felszerelésekben. 12020 Buckeye Rd. LO. 3535 Muravec Bakery Lakodalmakra, keresztelőkre a legfinomabb torták, sütemények fűszeráruk 11510 BUCKEYE ROAD Cleveland, Ohio Pártolja Hirdetőinket! JÓ ENNIVALÓK JÓ KISZOLGÁLÁS JÓ BOR — LIKŐRÖK BELLE GRILLE 808 PROSPECT Frank Blazek Ray Schwartzenberg Fish — Oysters — Clams Sea Food In Season W. 25-Lorain Market & Central Market House CHARLES LOGUE RESTAURANT ízletes sandwichek Borok és likőrök nagy választékban A legjobb söröket csapoljuk. i HERTEL és TONAWANDA £ utcák sarkán í BUFFALO 7, N. Y. BENNETT AUTO SERVICE IGNITION SPECIALISTÁK Shaker Square közelében $4 árengedmény régi battéri­ájáért, ha uj Parkwood vagy más gyártmányt vesz. Minden uj battéria vásárlásá­nál megvizsgáljuk villanyos felszerelését. Autótest és sárhányó javítás. 12810 Buckeye Rd. WY 0549 Floyd Bennett, tulajd. A megpróbáltatások óráiban hívja vagy keresse meg az egyedüli daytoni magyar temetkezési rendezőt. NAPPALI ÉS ÉJJELI AMBULANCE SERVICE MAGETTI FUNERAL HOME « 324 N. Broadway Dayton, Ohio Telephone: ADaras 2962 A lőcsei Fehér Asszony REGENY Irta: Jókai Mór ________________________________i—

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom