A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-12-31 / 52. (53.) szám
PAGE 8. OLDAL A Jő PÁSZTOR -ItHE GOOD SHEPHERD Hitéleti Rovat MIÉRT MOZOG A? ASSISI MADONNA? A püspök kételkedik, a tudós csodát lát a szobor mozgásában Vizkereszi előlli vasárnap EVANGÉLIUM Szent Lukács 2, 33-40. És az ő atyja és anyja csodálkozának azon, amiket felőle mondtak. És megáldá őket Simeon és mondá Máriának, az anyjának: “íme, tétetett ez sokak romlására és feltámadására Izraelben és jelül, melynek ellene mondanak, neked magadnak is tőr fogja átjárni lelkedet, hogy nyilvánosságra jöjjenek sok szivből a gondolatok. És vala egy Anna nevű próféta aszony, Fanuel leánya, Aser törzséből, ki igen előrehaladott napjaiban, miután férjével hét esztendeig élt szüzessége után s már nyolcvannégy éves özvegy volt és nem vált meg-a templomtól, böjtöléssel és imádsággal szolgálván éjjel 'és nappal. Ez is ugyanazon órában odajővén, dicséré az Urat és szóla felőle mindazoknak, kik várják vala Izrael megváltását. És miután mindent elvégeztek az Ur törvénye szerint, visszatérének Galileába, az ő városukba, Názáretbe. A gyermek pedig növekszik és erősödik vala, telve bölcsességgel és az Isten kegyelme vala rajta. SZENTBESZÉD Még füleinkbe cseng a karácsonyi 'ének, amely Istennek dicsőségét, a jóakaratu embereknek pedig békességet hirdet; még halljuk a bethlehemi pásztordalt, mely az Ur Krisztus jászolához szólít bennünket, még érezzük bensőnkben az ajándékozásnak, a szeretetnek édes melegét és kedves örömét, m'ég szinte látjuk magunk előtt a kisded Jézust pólyákba takarva és jászolba fektetve, és ime a mai szent evangélium azt mondja Krisztusról: “tétetett ez sokaknak romlására és föltámadására Izraelben.” • Hogyan, hát Krisztus nemcsak sokak föltámadására, hanem sokak romlására is van? Nincs itt valami bántó ellentmondás, valami erkölcsi lehetetlenség? Sajnos, nincs, mind ez, amit a mai szent evangélium mond, bármily különösen és szinte hihetetlenül is hangzik, mindez keserű valóság, komor iggzság. Krisztus Urunk ugyanis, bár szeretetből jött e földre és üdvöziteni akart és akar ma is mindenkit, nemcsak kegyes Megváltónk, hanem egyben — szigorú biránk is... Mert ne gondoljuk, hogy Krisztus csupán azért született, hogy mi egyszer egy évben örvendezzünk; ne gondoljuk, hogy Krisztus csak azért tanított, hogy mi gyönyörködjünk tanaiban és azokat megbámuljuk; ne gondoljuk, hogy Krisztus csakis azért szenvedett és halt meg, hogy mi csak siránkozzunk, hanem igenis, Krisztus azért született a földnek, hogy mi megszülessünk lélekben az égnek; azért tanított, hogy tanítását elfogadjuk és kövessük; azíért szenvedett és halt meg, hogy mi is tudjunk Érté szenvedni, s ha kell, meg is halni. Annyira sivár és komor ez a kijelentés, hogy az ember el sem hinné, ha maga az élet meg nem magyarázná azt. De hát megmagyarázza. Gondoljunk csak a föld javaira! Isten azokat kétségtelenül az emberek javára adta és rendelte és mégis ugyebár mily sokaknak vannak romlására. Mennyi embert tesz jobbá és nemesebbé a pénz s mennyi embert tesz másként gonosszá. A természetnek erőit 'és törvényeit mennyi ember használja ki a maga javára, de másrészt mennyi ember fordítja azokat maga ellen, a maga kárára. A tűz, a viz, a két legerősebb elem, ugyebár mennyi hasznot hajt, de mennyi kárt okoz! Yves Congar, francia dominikus atya egy párisi tudományos folyóiratban foglalkozik a vallásszabadság kérdésével az egyház és az állam közti kapcsolat világában. Szerinte a katolicizmus álláspontja ebben a kérdésben igy fogalmazható meg: A katolicizmus nem hajlandó a hatalomra hivatkozni és nem kívánja annak érveit igénybe venni a más vallásuakkal szemben ott sem, ahol erre a hatalomra hivatkozhatnék. De ragaszkodik a vallásszabadságnak a gondolatához ott is, ahol az államhatalom másvallásu többség kezében van, ahol tehát egy vele szemben álló államhatalom akarja kérdésessé tenni a vallás szabadságát. Maga XII. Pius pápa a Római Rotában 1946 október 6-án mondott beszédében a katolikusok erkölcsi kötelességévé tette a politikai, a polgári és a társadalmi türelmességet a másvallásuak iránt. Ezt a türelmességet tanította már századokkal ■ezelőtt, egy elfogult történetirós által sötétnek mondott középkorban Aquinoi Szent Tamás, aki a zsidóvallásuak iránti türelmet tanította, mert elnyomásukkal nagyobb kárt okoznak, mint amennyit használhatunk. Ez a keresztény türelmesség az Egyház által tanított igazságok mélységes hitén alapszik és azon a meggyőződésen, hogy az isteni Bölcsesség még az Egyház számára veszélyesnek látszó folyamatokkal is a kereszténység nagy gondolatát mozdítja elő. Az Egyesült Nemzetek emberi jogi bizottsága 1947 decemberében határozatban mondta ki a vallás és lelkiismereti szabadság védelmét. A vallás igazságainak uralma az életben, amelyet a középkorban az államhatalom befolyása és berendezkedése garantált, ma- csak a hívek szabad bizonyságtételével biztosítható és valósítható meg. A katolikusok ezt a lelkiismereti szabadságot és a vallás szabadságát tehát olyan jognak tekintik, amelytől senki, semmiféle címen és semmiféle ürüggyel sem fosztható meg. Misszionáriusok A Society for the Propagation of the Faith kimutatása szerint a világ minden részében 261,895 misszionárius működik. A múlt év február 11-én különös látomásban volt része Assisiben, Szent Ferenc városában annak a zarándokseregnek, mely a Porcuiszkula bazilika előtt ájtatoskodott. A zarándokok közül többen, akik a bazilika portáljának boltozatán elhelyezett hatalmas Mária-szoborra nézve imádkoztak, valósággal önkívületben kiáltozni kezdtek: “Nézzetek, a szobor mozog! A Madonna fejével előre hajol éS mintha integetne felénk!” A zarándokok valamenyien felfelé néztek. Némelyek kijelentették, ők is látják a szobor mozgásait, mások viszont azt mondták, nem látnak semmit. Azóta sok tiz- és tízezer hivő és jelentékeny számú hitetlen is eljött Assisibe, hogy megállapítsa: valóban mozog-e a szobor vagy csak káprázat, optikai csalódás áldozatai azok, akik a szobor mozgását látják vagy látni vélik. A kételkedő püspök átváltozása Mint egykor a lourdesi jelenés esetében. Itt is a legfőbb kételkedő maga a püspök volt. Annyira nem hitt a csodában, hogy nyilatkozatot tett közzé az olasz sajtóban: “Amint tudomást szereztem az esetről, kijelentettem, hogy ítéletet csak akkor szabad nyilvánítani, ha illetékes személyek alaposan tanulmányozták az esetet. Legutóbb a fanói és assisi szemináriumokba® -fizikai professzorok megkímélték a jelenség utánzását I r módon, hogy egy fénylő tárjjjt vagy egy kisebb szobrot áll ,j>ttak napnyugtakor kis égi Rámpák koszorújába. Ott is Ayanazokat az ingóságokat éstyiték, mint a Madonna-szobcrnál. Eszerint a mozgásokat látási csalódásnak kell tekinteni.” Ez volt a püspök rideg nyilatkozata, de í;Z nem magyarázta meg annak jj hitelesen megállapított szajlos gyógyulásnak, megtérésnek az 0kát, amelyek Assisiben ;|>óta lejátszódtak. A nyilatkipzat után két-három nap múlva a püspök elment a Bazilikába !izzal a szándékkal, hogy az ott4ni szerzeteseket és pacokat Megkérje, korlátozzák a tömeaes zarándoklatokat, igyekezzen«1 lecsillapítani a hivő sere^^ragadtatását. Ezzel sz® jen más történt. A püspököt ÍMmagával ragadta a tömeg hanauiata) kételkedését eloszlatták L helyszínen látott csodás jelenségek. Ugyanezen a lelki átválto!záson esett át a ferencesek generálisa, aki ugyancsak azért jc|tt Assisibe, hogy a szobor előtti tömegjelen eteknek véget 'lessen. Azóta már egyikük sem tekinti látási csalódásnak a slobor mozgását. Az Egyház ennek ellenére nem foglalt i el hivatalos álláspontot sem | a szobor mozgása, sem a súlyos betegségekből j történt gyógyulások, sem megtérések ügyiben. UJESZTENDŐ Irta: SZEGEDY LÁSZLÓ KÖZELEG AZ ÚJÉV üzenet az égből: mii hoz majd számunkra a nagy messzeségből? Vájjon az uj évben uljál hogyan rója életünk viharveri, hányatott hajója? Vár-e csendes sziget? Virágos part, remény? Vagy elveszünk éltünk viharvert tengerén? Világitó sugár villan-e az éjbe? Befut-e a gályánk biztos, csendes révbe? Felvirrad-e éltünk biztos menedéke? Háború virrad ránk, vagy az á'dott béke? Aggódó szivemet az égig emelem: Boldog uj esztendőt adj nekünk. Istenem! AZ IDŐ VÉN FÁJA újabb ágat hajlott s titkos kéz a fáról uj évet szakai toll. Levelek az ágon: szürke hétköznapok s mikor megszületnek, minden levél ragyog. Aztán sárga-zörgő avar lesz belőle, hull a levél s mi is megöregszünk föle. Hulló levél, tört ég: életünk jelképe. Mi is igy sodródunk viharba és szélbe. Miként hulló levél, meghempergiink sárban; miként letörött ág, sodródunk az árban. Aggódó szivemet az égig emelem: Boldog uj esztendőt adj végre. Istenem] MILYEN LESZ AZ ÚJÉV? Öröm? iSzánom-bánom? S milyen a háromszáz és hatvanöt lábnyom? Valóra vál-e majd egy-egy szép regényünk? Vagy mint gyertya lángja, úgy fogy el az éltünk? Zeng-e majd ajkunkon vidám, bo'dog élet. Vagy lassan kialszik az életszövétkek? Akármilyen lesz is, fedve fénnyel «árnnyal, Tiikos végzeiünk már fejünk feleli szárnyal. Milyen lesz az uj év? Nem tudjuM előre; nem lát a jövőbe se bölcs, se a dote. Aggódó szivemet az égig emelem: Boldog uj esztendőt adj nekünk, Istenem! HÖMPÖLYÖG AZ UJ ÉV: létünk uj folyója S rajta hánykolódik életünk hajój i. Fehér hab, szennyes hab, zugó hu'l im''äion. morajlik az őrvé-ny, fenyeget a zátc ny. Hogy küzdünk meg ennyi bajjal, mnyi vésszel? Megáld-e az Isten elég hittel, éssze ? Mert a hit iránytű, józan ész a kor: nány s szivünk a lobogó a főárbóc o|Bn. Zátonyra jutunk-e, avagy révbe emnk? Merre, hová sodor forró, bűnös vétünk? Merre, mikor köt ki életünk haj óla? Mindhiába kérdjük . . . Isten a tuc^Sja! Aggódó szivemet az égre emelem: Boldog uj esztendőt adj végre, 1st« nem! A két tonnás mozgó szobor p'"S' A fizikusok különböző kísérleteket végeztek a helyszínen, különböző megvilágításba helyezték a szobrot, kísérleteztek akokkal az angyal-szobrokkal, amelyek a bazilika ugyanazon homlokzatán vannak elhelyezve. A mozgásokat azonban csak a Madonna-szobor végzi naponta különböző órákban. Éjjel még jobban észlelhetők a mozgások, mert akkor fényszórók világiták meg a szobrot. A tudomány emberei szerint e jelenségek nem magyarázhatók meg a tudomány mai állása alapján. Mégpedig a következő okokból: 1. A szobor önmagától képtelen mozogni. Gondosan megvizsgálták a szilárdságát. Egy szobor, mely két tonnát nyom s félig betonnal van töltve, nem tud mozogni. 2. A főkapuban és magában a bazilikában finom mechanikai s földrengésjelző műszereket helyeztek el. Ezek nem jelzik sem az építménynek, sem a talajnak mozgását akkor, amikor a szobor mozog. Egyelőre tehát vitában áll a két felfogás: természetes vagy természetfeletti jelenség-e az Assisi Madonna szobrának mozgása. Egy biztos csak: a szobor mozog és igen nagy a száma az assisii gyógyulásoknak és megtéréseknek. PANNONHALMA VEDOSZENTJE Szent Márton, a forrongó középkor egyik hatalmas alakja, a pannoniai Sabáriában született. Fiatalon lett kereszténnyé, majd katonának állt be a római hadseregbe, talán az utolsó hadseregek egyikébe, amely az összeomló birodalom fölött még egyszer magasra emeli az ősi aranysast. Ebben a vad, itéletidős korszakban, amelyben az antik világ egészen elmerül, Márton, a katona, kitűnik tisztasziviiségével, jóságával és emberségével. Az idő vihara Franciaországba sodorja. Poitiersben pappá szentelik, Genua mellett remeteségbe vonul, Ligugéban kolostort alapit, 372-ben pedig toursi püspökké választják. Feljegyezték róla, hogy élete végéig szigorú szerzetesi szabályokat követve, önfeláldozó támasza; erőssége volt megsanyargatott népének, — nemcsak példaadásával, hanem az igehirdetés erőteljeisségével is. Ö lett a keresztény egységnek a szimbóluma: a kereszténnyé teendő világ misszionáriusainak patrónusa; azért van európaszerte annyi Sz. Mártonról nevezett helység, monostor és templom. Ezért a védője a montecassinoi apátságnak, mely az újvilág miszsziós-központja lett; amint a magyar hithirdetők centrumát: Pannónia Szent Begyét, Pannonhalmát is Szent Márton védelme alá helyezték. A hercegprímás második titkára elmenekült Főt. Párdányi Emil, Mindszenty hercegprímás második titkára, nem akarván dr. Zakár első titkár sorsára jutni, elhagyta az országot és Rómába utazott, hogy jelentést tegyen a a magyarországi katolikus egyház szomorú helyzetéről. Vizkereszi ünnepére EVANGÉLIUM Evangélium Szent Jánostól 1. r. 29—34. v. 3. szak. Azon időben látá János Jézust hozzájönni, és monda: íme az Isten Báránya! íme, ki elveszi a világ bűneit! Ez az, kiről mondottam: Utánam jő a férfiú, ki előttem lett; mert előbb vala nálamnál. És én nem ismertem őt; hanem hogy kijelentessék Izraelben, azért jöttem én vízzel keresztelni. És bizonyságot tőn János, mondván: Láttam á Lelket leszállani, mint egy galambot, mennyből, és rajta maradt. És én nem ismertem őt; hanem aki engem küldött vízzel keresztelni, az mondotta nekem: Akire látod a Lelket leszállani és rajta maradni, az az, ki Szentiélekben keresztel. És én láttam és bizonyságot tettem, hogy ez az Isten Fia. SZENTBESZÉD Jézus, mint a szentirásban olvassuk, 30 éves korában a Jordán folyóhoz jött, hogy Keresztelő Szent János által megkereszteltesse magát. Keresztelő Szent János ugyanis jóval nyilvános fellépése előtt a pusztából, ahol eddigi életét szigorú böjt és imádság között töltötte, a Jordán folyóhoz jött. Ott tanított, hirdette az embereknek, hogy közöttük van már a Megváltó, kit ők még nem ismernek és kinek ő nem méltó még saruszijját sem megoldani. Intette az embereket bünbánatra és hogy tegyék egyenessé az utat a Megváltó fogadására. Szavának nagy volt a hatása sokan hittek benne, követték az ő tanítását, és akik követői voltak, azokat megkeresztelte a Jordán vizében. Jézus előhírnöke volt ő és 'benne teljesült Malachiás próféta jövendölése: “íme elküldöm angyalomat, hogy elkészítse az utat színed előtt”. Jön a Jordán folyóhoz Jézus is. János látja messziről jönni Jézust és igy szól a körülötte álló népsokasághoz: “íme az Isten báránya, ki elveszi a világ bűneit.” Pedig még nem ismerte Jézust, nem látta őt, de a Szentlélek felvilágosítja őt, hogy nyilvánosan tegyen vallomást Jézusról, hogy ő az Istenfia. Jézus Jánoshoz jön, megáll előtte és kéri, hogy mint a többi embereket, úgy őt is keresztelje meg. János, ki eddig bűnbánó bűnösöket keresztelt, Jézus ezen kérelmének hallatára megzavarodik és annak a tudatában, hogy most előtte az Istenfia, a világ megváltója áll, azt mondja: “Uram, hiszen te küldtél engem, a te nevedben szólok miként merjem tehát kezemet fejed felé emelni, ki Uram teremtőm vagy, neked kellene engem gyarló embert megkeresztelni!” De Jézus bátorítja őt, sőt megparancsolja, hogy teljesítsd akaratát. János engedelmeskedik és 'mint engedelmes Szolga megkereszteli Urát. És midőn Jézus keresztelkedik, ime megnyílik az ég, a Szentlélek galamb képében lebeg Jézus feje felett, az égből pedig az Atyaisten szózata hallatszott: “Ez az én szerelmes fiam, kiben nekem kedvem telik.” Dehát miértis kereszteltette meg magát Jézus? Azért, hogy jelezze nyilvános tanítói működésének megkezdését és hogy ezáltal bemutassa magát az emberek előtt, hogy ő a küldött Messiás, kiben ezután hinni kell az emberiségnek, követni kell az ő tanítását, mert ő megkereszteltetése által megszüntette az ószövetségi zsidó törvényt. Azért keresztelkedett meg Jézus, hogy ő, ki megalapítója az uj hitnek, a keresztény vallásnak, mintegy parancsul adja nekünk azf, hogy mi hitének követői és az általa megalapított egyháznak tagjai csak úgy lehetünk, ha őhozzá hasonlóan mi is megkeresztelkedünk. Kötelezővé tette a keresztséget, azért mondotta apostolainak: “El'menvén az egész világra, tanítsatok minden nemzeteket, megkeresztelvén őket az Atyának, Fiúnak, Szentlélek nevében.” A keresztséget tette első és legszükségesebb szentségnek. Azértis keresztelkedett meg Jézus, mint akármelyik bűnös a bünbánat jeléül, hogy példát adjon az alázatosságra, saját gyarló, bűnös voltunk megismerésére 'és hogy ezep alázatosságunk tudatában igyekezzünk hitünk parancsait teljesíteni és hogy tudtunkra adja, hogy amilyen szeplőtelen bűn nélküli ő, úgy a keresztségben megtisztul a lélek minden szennytől. A mai ünnep Isten jelenésének is neveztetik, mert Isten érzékelhető módon kinyilatkoztatta magát, hogy benne három személy van. Kinyilatkoztatta nekünk a Szentháromság titkát. Az emberi elme, bármennyire is képzett legyen, nem tudja azt megmagyarázni, azt hinnünk kell. Boldog emberiség, mely saját szemével láthatta a Szentháromság titkát. Vizkereszt ünnepén az egyház vizet szentel annak az emlékére, hogy valamint Jézus testének érintésével megszentelve a vizet, úgy az egyház imája által megszenteli a vizet, hogy annak használata szolgáljon testi és lelki megtisztulásunkra és minden rossz és kisértés elűzésére. Az egyház használja is a szenteltvizet. Ezzel '‘intjük meg a halottakat, ezzel szenteljük meg házainkat, templomainkat, ezzel hintjük meg azon tárgyakat, melyeket Isten szolgálatára akarunk használni; ezzel vetünk keresztet, mikor a templomba lépünk, mert hisszük, hogy a szentelt víznek engesztelő és tisztitó ereje van. Amerika katolikusai Az Egyesült Államok katolikus almanachjának adatai szerint az USA katolikusainak száma egy > év alatt 800,000 főnyi növekedéssel felülhaladta a 26 milliót. A legnagyobb számú egyházmegye a brooklyni 1,153, 000 hivővei. A hierarchia 4 bíborosból, 21 érsekből és 153 püspökből áll, a papok száma 41,747 a férfiszerezeteseké 7,335, az apácáké 141,083. A katolikus oktatást 6,779 pap, 372 iskola-testvér, 79,952 szerzetes és 11,396 világi tanár végzi. A plébániák száma a múlt év óta 229 növekedéssel 14,905-re emelkedett, ugyanennyi templomon kívül van még 5,613 kápolna, 4,942 missziós állomás és 1,705 időleges misézőhelyiség. Ugyanebben az évben 100 uj oktatási intézményt létesítettek, melyeknek száma igy 11,239-re emelkedett. Ebből 60 egyházmegyei szeminárium, 278 szerzetesi szeminárium, 221 katolikus egyetem és főiskola, 2,431 középiskola és 8,248 elemi iskola, valamint 129 gyermekmenhely. A felekezeti türelmesség a katolikus egyház erkölcsi parancsa
