A Jó Pásztor, 1948. október-december (26. évfolyam, 44-53. szám)
1948-11-12 / 46. szám
PAGE 2. OLDAL A Jó PÁSZTOR — THE GOOD SHEPHERD (THE GOOD SHEPHERD) Founder: b. X. TAHKANY alapította Megjelenik minden pénteken Published every Friday Published by — Kiadó THE GOOD SHEPHERD PUBLISHING COMPANY Szerkesztőség és kiadóhivatal — Publication Office 1736 EAST 22nd STREET CLEVELAND 14, OHIO Telefon: CHerry 5030 ELŐFIZETÉSI DIJAK: Egy évre............................$4.00 Fél évre............................ 2.00 SUBSCRIPTION RATES One Year...........................$4.00 Half Year....*.................. 2.00 Magyarországra és Kanadába: egy évre $6.00 — Félévre $3.00 Entered as second class matter September 1st, 1933, at the Pest Office of Cleveland, Ohio, under the Act of March 3. 1879. Az A. M. Sz. baklövése Az Amerikai Magyar Szövetség vezetősége elkövette azt a baklövést, hogy a republikánus elnökjelöltet indorzálta és ajánlotta megválasztásra. Az amerikai magyar tömegek szavazatának elajánlása akkor is hiba lett volna, ha történetesen a republikánusok győztek volna. Miután Truman győzött, az Amerikai Magyar Szövetség megásta saját politikai sirját, mert világos, hogy a demokrata adminisztrációnál és kongresszusnál nem fognak meghallgatásra találni azok, akik megbuktatásukra tö rekedtek. Az Amerikai Magyar Szövetség átszervezése ilyenképen elkerülhetetlen, ha meg akarják menteni a csendes haláltól. Az átszervezés pedig csak úgy lehetséges, ha a Szövetség központját elhelyezik Washingtonból iés a fizetett titkári állást megszüntetik. Az amerikai magyar fillérekből fenntartott költséges washingtoni iroda elvesztette létjogosultságát. Az Ígéret szép szó . . . Ismerjük ezt a régi közmondást, hogy az Ígéret szép szó, ha betartják úgy jó. Truman elnök, aki kampány kőrút ja során nem fukarkodott;; az Ígéretekkel, most igyekszik megvalósítani ezeket afc ígéreteket. Társadalom biztosítást, az árak leszállítását, bölcsőtől a koporsóig terjedő orvosi és kórházi ápolást ingyen minden amerikainak, olcsó házépítést kap majd Amerika népe. Demokrata kongresszussal maga mögött sikerül is majd megvalósitani ezeket a nagyszabású terveket, az egész amerikai népet érintő reformokat. Truman azt is meg ígérte,hogy a hontalan menekülteket nagyobb számban és mindenféle hátrányos megkülömböztetés nélkül engedi majd Amerikába. Most, hogy visszakerült a Fehér Házba, elismételte: — A DP törvény rossz, változtatni kell rajta. Az uj kongresszus 1949-ben dönteni fog a kérdés fölött. Ugyanakkor a kormány igyekszik szorítani a költségvetésen és lehetőleg keveset költeni. Az infláció elleni harc hamarosan elkezdődik és Amerika népe. joggal reméli, hogy nemsokára érezni fogja majd áldásos hatását. A hit nem ismer lehetetlent A választás előestéjén Truman elnök kijelentette: “Holnap reggel sok embernek égni fog az arca a szégyentől.” így is volt. Még nem tudhatjuk, hogy az a négy év, amelyre az ország bizalmat szavazott Truman elnöknek, igazolni fogja-e a bizalmat. De egyet már most biztosan tudunk: Trumannak sikerült biztosítania helyét a történelemben. Ha máskép nem, neve úgy fog fennmaradni, mint “az ember, aki hitt, hitéért harcolt és győzött.” Amint Truman az utolsó hetekben müveit, az valóban a hit csodája volt. Az összes szakértők megjósolták ellenfele megválasztását. A sajtó és rádió többsége ellene volt. Minden külső látszat szerint áz ország hangulata ellene volt. Truman nem győzhet — ezt hangoztatta mindenki, akinek szava számit. És Truman az ember, aki nem győzhet, folytatta a harcot. Harca tulajdonképen már a jelölő konvención kezdődött, amikor saját pártjának egy csoportja nem akarta jelölni, mint esélytelen jelöltet. Truman nem volt hajlandó elhinni, hogy nincsenek esélyei. Később pártjának két csoportja is kivált: a diéli demokraták és Wallace hivei. A demokrata pártnak nem volt pénze és nem volt sajtója. De volt egy vezére — ezt csak a választás után tudta meg — aki tudott hinni és akinek a hite megfordította a politika iránytűjét. Roosevelt eszméinek jelszavával és saját erejének és igazságának tudatában indult a harcba. Győzelme személyes és egyéni diadal — egy gyakorlati példázata annak az igazságnak, hogy a hit nem ismer .lehetetlent, mert ereje nem a gyakorlati tényekben, hanem egy mélyebb és magasabb sugallmazásban fekszik. Ne félj! A modern orvos tudomány egyre több figyelmet szentel a testi megbetegedések lelki okainak. Már régen rájöttek arra hogy képzelt betegségek valóságos betegségekké fajulnak el, ha a képzelődés túlságosan erős s örökösen foglalkoztatja az embert. A mai embernek a munka erősebb lendülete, a sietség és a versenyben való lemaradás félelme uj tápot nyújt a lelki okokból való megbetegedéseknek. Mit lehet ez ellen tenni? Az orvosok azt mondják: ne izguljunk, vegyünk mindent úgy, ahogy van. Könnyű ezt mondani... Az örökös aggódást az ember leikéből nem száműzheti egykönnyen. Sem a józan !ész parancsai, sem a tudomány vizsgálódásai nem nyújtanak elegendő támaszt erre. A modern lélekelemzők kezdenek rájönni arra ,hogy bizakodás csak hittel párosulva gyógyíthat. Vissza kell menni az örök igazságok for-Egy harang kötelét húztak Irta: GONDOS SÁNDOR ' Gondos Sándor iró, arra kért, hogy olvasnám el az írást és mondjam meg, hogy mit gondolok felőle? Ejh, mintha az én véleményemnek valami értéke lenne. Szégyenkezve vallom be, hogy én ezt a kéziratot csak most, huszonkét esztendő után olvastam át és nyomban rájöttem, miért vádol vagy dicsér Elek apó (gyönyörű meséit ilyen név alatt irta) azzal, hogy én adtam volna okot a kis könyv Írására. Hát igen, én adtam! El is mesélem annak históriáját. Az első nagy háború előtt, mint mindig, pénzre volt szükségem és bár gazdám, akár csak ma, jól fizetett, több után vágyakoztam. Cleveland városából tehát Írásokat küldözgettem Budapestre egy napilapnak, amelynek “Az Újság” volt a neve. Mikor az első kéziratot elküldtem, attól féltem, hogy az nem felel meg a szerkesztő igényeinek és kisült volna a szemem, ha a szerkesztői üzenetek között ezzel intenek le: — G. S., Cleveland, Amerika. írása közölhetetlen. Saját nevem helyett tehát azt róttam alája, hogy ezt a cikket E. S. Glenn irta. Olyan név volt ez, amelyet a clevelandi telefonkönyvből kerestem ki és amely angolosan hangzott arra, hogy mögötte az én dadogásomat ne lehessen sejteni. Szinte hanyatvágódtam, mikor a budapesti szerkesztő, Dr. Ágai Béla angolnyelvü levélben válaszolt, amelyhez száz korona tiszteletdijat mellékelt. Arra ösztökélt, hogy Írjak még többet is ilyen fizetség ellenében, amire természetesen örömmel voltam kapható. Elvégre heti száz korona 1913-ban Amerikában is húsz dollárt jelentett, amiből akkor A Jó Pásztor Verses Krónikája írja: SZÉKELY GÓBÉ GÁBOR TRUMAN LETT AZ ELNÖK TRUMAN LET AZ ELNÖK !... így lett elvégezve S tudta, hogy mit végzett, aki igy végezte. Milliókban lobban fel most hát az érzés: "Emberé a terv, de Istené a végzés." Truman lett az elnök... vége a nagy napnak. Mikor igy döntöttek az égi hatalmak. Voltak tán hibái, lesznek is hibái. De ki tudna mindent jól előre látni? Sötét a láthatár... Ki tudja mit takar? De Trumanról tudjuk, hogy ő csak jót akar! Lehet, hogy eltéved né-hanapján mégis De mi is tévedünk: te is, én is, ő is! TRUMAN LETT AZ ELNÖK... hogy jövőnket óvja; így döntött a U. S. népfelségi szója. Akár népakarat, akár égi végzés: Yank módra lobogjon most a magyar érzés. Akár ',publikánus", akár demokrata: "Egységben az erő", ez legyen tudata. Hörpintsünk ittasan a Győzelem kutján S együtt masírozzunk a Jövendő utján. Küzdj ünk uj hazánkért szent, nagy magyar lázban, S felfigyelnek majd ránk fent a Fehér Házban. Sőt lehet, hogy egykor, lázban, izgalomban Minket dicsőitnek majd a Capitolban! TRUMAN LETT AZ ELNÖK... vége a csatának S vége főként sok-sok kerge ideának. Wallaceok ... Vörösök ... Thomasok ... és mások Elvetéltek mind a félkótya flótások. Tudjuk mit akartak! — Egységet bontani; Nem épitni, hanem mindent lerontani. De mert azt is tudjuk, hogy Truman mit akar. Vele együtt küzdjön most tehát a magyar. Küzdj ünk, hogy elmúljon a széthúzás, átok S lobogjon magasan a U. S. zsarátnok Meg kell értnünk, hogy bár otthon ringott lelkünk: Jó magyarok s egyben jó yankeek is lettünk! rásához, Jézus tanításához: “Életedet ne töltse be aggodalom.” Az Ő kérdésére, hogy ugyan kinek életét hosszabbította már meg akár csak egy ujjnyival az aggályoskodás? — csak egy felelet lehetséges. A napokban Dr. Cole lelkész és lélekelemző helyesen mutatott rá prédikációjában arra, hogy igazi megnyugvást az ember csakis az Isten szeretetébe és hatalmába vetett bizakodással nyerhet. családostól együtt megéltem, mert hiszen az “infláció” szót nem ismertük. (Pusztult volna el akkor, mikor megszületett. Már tudniillik az infláció.) Mikor már jól megerősödtem a budapesti napilap külső munkatársai között, mozogni kezdett bennem valami, amit irói babérok utáni vágyakozásnak mondhatnék. Kis leányom és kis fiam akkor éppen nagyapjuknál voltak, ott jártak elemi iskolába, mert hi szén mi is csak olyanok voltunk, mint a többi amerikai magyar. Azt gondoltuk: — Ha megtollasodunk Amerikában, akkor hazamegyünk, veszünk vagy húsz holdat a Szamos mentén és élünk, mint kiskirályok. Nem lát minket többet Amerika. Ennek dacára furdalt valami, hogy mint ültethetnék első elemi iskolába járó fiamba némi amerikai szellemet. Akkor még nem ébredtem arra, hogy ezen a téren ilyen nagy sze repet játszik a — baseball és az angol lapok vasárnapi képes melléklete. így tudatlanságomban asztalhoz ültem és írtam részére húsz levélformáju elbeszélést e címen: — Sirályok szárnyain. Vasárnaponként díszhelyen közölte azt a nagy budapesti napilap s külön Írásban értesített, hogy ezrével jönnek az olvasóktól az elismerő levelek. Sirályok szárnyán küldött Írásaimat akarja olvasni mindenki. Többek között Benedek Elek is valahol Baczonban, olyan faluban, amely tudvalevőleg székely földön van. Ismétlem: történt midez az első világháború előtt és tizenkét évvel később Benedek Elek Íróasztala mellé ült a baczoni falusi házban, megírta i,végrendeletét és az apostolok módjára hat levelet az egyik fiához. Csak mikor lerakta a végén az utolsó pontot, átolvasta azt, amit irt, ébredt reá, hogy az a bizonyos amerikai A. S. Glenn tucat esztendővel megelőzte. Már-már eldobta volna a kész munkát, mikor gondolt egyet és a kézirat másolatát elküldte nekem azzal a kéréssel, mondjam meg, hogy mit gondolok felőle ? Biz én nem gondoltam semmit, mert abban az időben nagy gondokkal küzködtem és ki se bontottam a csomagot. Ott hevert az a mai napig olvasatlanul leveles ládámban, amig most kezembe került, mire nekifeküdtem és egyre fokozódó gyönyörűséggel olvastam el minden betűjét. Az utolsó pontnál pedig ezt éreztem:, — Kis Miska vagy te, öreg, Benedek Elekhez képest. Elek apó az igazi iró. Temérdek hibám mellett van néhány jó vonásom is. Ezek közé tartozik az, hogy nem vagyok önző. Ha szépet, jót találok, azt kérés nélkül is megosztom másokkal. Ezért gondolok arra, hogy Benedek Elek testamentumát és hat levelét kellő sorrendben bemutatom az amerikai magyarságnak. De előbb gyónni fogok. A múlt esztendő során, tehát 1947-ben, úgy éreztem, hogy dögrovásra kerülök és még életemben nem akartam afelett rendelkezni, amit úgyse vihetnék magammal a túlvilágra. Ennélfogva megírtam végrendeletemet és a Szabadság volt olyan jó, hogy azt “Előre adom ki a jussot” cim alatt közölte. Bizonyos mértékű sikert értem el vele. No, most látom, hogy ezen a téren viszont Benedek előzött meg a maga irodalmi testamentumával, amely a magyar tolinak egyik legkiválóbb munkája. Olyan jó, hogy nem akarom egyedül magamnak tartani, hanem kellő sorrendben mutatom be az amerikai magyarságnak. Miért hazudnak az emberek? Annyi bizonyos, hogy sokat hazudnak. A történészek bet sem csinálnak, mint többszáz vagy ezer esztendő előtti hazugságokat lepleznek le. így például állítólag Könyves Kálmán sem volt púpos, ezt csak Vak Béla tányérnyaló történészei fogták reá annak idején, jóval haála után, igy maradt e tény az utókorra. Engem azonban pillanatnyilag nem érdekel, hogy teszik, hanem az a kérdés, hogy miért teszik? A hazugság a legkülönbözőbb lelki indulatoknak lehet az eredménye, még a jóságnak is. Lásd Szent Erzsébet esetét) aki, félelmében, hogy szigorú férje eltiltja őt az adakozástól, rózsának hazudta a kötényben vitt kenyeret. Az ilyen hazugságot még az ég is megbocsátja és mint erény megy át az utókor köztudatába. Az ilyen ártatlan hazugsá gok közé sorolandó minden oly hazugság, kicsi vagy nagy, ami más ember jólétét, vagy lelki nyugalmát szolgálja. Egészen más elbírálás alá esik azonban az olyan hazugság, ami tisztán öncélú, vagy embertársaink kárát hozza. Utóbbinak röviden, rágalmazás a neve. , GYEREKJEGY A pesti 45-ös villamoson történt. Szakaszjegyet váltottam. Egyszerre csak észreveszem, hogy vastag hetük hirdetik rajta: GYERMEKJEGY. A kedves, mosolygós kalauznő mondta, hogy az uj reform jegyek általános bevezetéséig kiárusítják a g-yermeg jegyeket, szakaszjegyként. Nézem a jegyet, a hátlapján az áll, hogy érvényes két éven aluli, ülőhelyet foglaló gyermekek részére, egy órán belül... Ó, kedves BESZKÁRT, köszönöm. íme, megértem, hogy gyermek lettem újra. Rá is szóltam mindjárt a mellettem álló Arlits barátomra, a Magyar Nemzet kitűnő mettőrjére, mondván: — Bácsi kéjem, az ablakhoz szejetnék üjni, mejt nekem gyejekjegyem van! Az utasok felfigyeltek. Megnézték a jegyeiket. íme, gyermekjeggyel utaznak ők is. A villamos bevidámult. Aranyos játék kezdődött. Felnőtt, fáradt, nehéz munkából hazatérő emberek gyügyögni kezdtek. Vig nevetés selymezte be a szürke, hideg őszi estét. Egy idős férfi rászólt egy fiatal leányra: — Néni téjem, töjöjje med az ójjómat! A BESZKÁRT gyermekké varázsolt bennünket. Játékvárat dobott a sziünkbe, ajánékot. A Margithidnáí már hangos kacagás volt. Egy nehéz hátizsákot cipelő, szakállas “gyermek” ugyanis igy könyörgött a kalauznőnek: — Néni téjem, ájjunk med a Dunánál, mejt én füjödni atajok! — Nem lehet kisfiam, mert már hideg a viz! — Attoj sijok! És sirt. Mi meg nevettünk. Annyira jól esett félórára újból gyerekké válni, hogy amikor leszálltam s ráakartam gyújtani, odamentem egy cigarettázó bácsihoz és igy könyörögtem : — Kéjek cépen egy kis tüzet bácsi! Köszönjük a gyermekjegyet kedves BESZKÁRT. Nagyon édes volt! Babay József Tapasztalatom szerint a hazugságok legnagyobb része félelmen alapul. Gyermekkorban a büntetés félelme, felnőttnél embertársainak megvető ítéletétől való menekülés késztet az igazság elferdítésére. Utóvégre jóval könnyebb néhány szóval intézni el a dolgot, mint bátran vállalni a tetteinkkel járó felelősséget. Igen, megvagyok róla győződve, hogy a morális gyávaság és kényelemszeretet a legtöbb hazugság alapja. Hozzájárul ehhez a hiúság is. Jobbnak, kiválóbbnak, eszesebbnek tűnni föl a többinél. Az igazán és legjobban megvetendő hazugság azonban a rágalom. Csodálatosképpen ez nem mindig gyűlöletből származik, sőt gyakran nem is akar határozottan ártani. Beceneve a pletyka. “Hallotta? Azt mondják . ..” igy kezdődik a történet. Valami igazság rendszerint van benne, de úgy kö- n rülkeritve hazugsággal, hogy az apró mag szinte elvész benne. Utoljára hagytam azokat a hazugságokat, melyek a túltengő képzelőtehetség eredményei. Ezek a leggyakrabban a gyermekkorban fordulnak elő, ami természetes, hiszen a gyermek képzelődése messze túlhaladja az átlag felnőttét. Különösen erős képzelő tehetséggel megáldott vagy megvert gyermek aztán gyakran hajlamos elképzeléseit megtörtént eseménykép elmondani, nem azért, mert bámulatot akkor kelteni maga iránt vagy egyéb, hasznot hajtó okból, hanem egyszerűen azért, mert valónak érzi őket. A nevelésnél az ilyenre nagy gondot kell fordítani, helyes irányba terelve, érdekes, színes egyéniség válhat belőle. De van olyan ember is, aki felnőtt korban sem hagyja el ezt a gyermekkori szokását, hozzátold, kiszínez, formába önt minden történést, amit elmond, csak azért,’mert néki igy jotr=— ban tetszik, művészibb. Ezek a félbemaradt irók, anekdotázók, mulatságos, bár nem mindig megbízható emberek. Olyanok, akik elképzeléseiket nem papíron, hanem valósággal vegyítve, szabadon adják elő. Ne ítélkezzünk tulszigoruan felőlük, hanem mondjuk az egykori angollal, amikor az akasztásra menő embert nézte: “Ott megy, ha az Isten nem óvott volna, bármelyik közülünk!” Bethlen Margit. Aranyhaju nők Bőrgyógyászok kongresszusán érdekes dolgokat mondtak a vöröshaju nőkről. Egy tudós azt fejtegette, hogy amikor a költők a vöröshaju nők “aranyhajáról” énekel-Las Vegas után Kecskemét A vidéki városok házasodási rekordját igyekszik megdönteni Kecskemét, ahol egy szombati napon 17 pár esküdött örök hűséget egymásnak, nek, nem tudják mit beszélnek. A vörös hajban ugyanis nem arany, hanem vas van s a vörös haj az egyetlen, amelyben ez megtalálható. A tudósoknak már sikerült is a vörös hajból vasat kivonni. Mexikóban is . .. Mexicoban a válások száma az elmúlt években meghaladta a házasságkötések számát úgy, hogy a kormány javaslatot készít a válási törvény megszigorítására. KÉSZÜL MAR JAVÁBAN A JÓ PÁSZTOR NAPTÁRA Mindössze 75 cent lesz az ára. A Jó Pásztor minden olvasója megkapja, ha idejében megrendeli. Küldje be a Naptár árát az előfizetésével együtt. Sok mindennel vádolhatnak gyengeségeim miatt, de azt az egyet senki sem róhatja Duna hogy hiú embei lennék. De voltaképpen mirt is lehetnék hiú? Alacsony, véznt termetű embei vagyok, akit csoda, ha a szél e nem fuj, arcrí pedig ... no ott a mondás: — A férfi akkor is szép, ha egy fokkal szebb az ördögnél. Hosszú életem során akadtak olyan rövidlátó nők, akik ezt az egy fokot felfedezték. De ha tükörbe nézek, akkor magam is látom, hogy ez az egy fok igen kurta. Éppen ezért tiz esztendő óta nem nézek tükörbe még akkor se, mikor borotválkozom. Nem akarom, hogy elmenjen az étvágyam. Arra, hogy a toliamból élek, meséket mondok, nem lehetek büszke, mert hiszen ezen a téren óriások előztek meg és vannak irók ma is, akik toronymagasságban állanak felettem. Magam tudom legjobban, hogy egészen közönséges, hétköznapi emberke vagyok, szürke tagja az emberiségnek, aki voltam, vagyok s nyomtalanul múlok el a földről. Mindez úgy jutott eszembe, hogy régi, fakult írásaimat, emlékeimet selejtezve kezembe akadt egy fehér szalaggal átkötött csomag, amelyben egy könyvecske kéziratai voltak. Helyesebben az eredeti kéziratnak géppel írott másolata. A levél, amely kísérte, arról beszélt, hogy ehhez a könyvhöz az én Írásom adta az indító erőt. Aki irta, Benedek Elek nevű jeles magyar
