A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-21 / 154. szám
H azai hírek Mézesmadzagnak tartják a kormány reformötletét •• A TERÜLET OSZTÁSA Jelentősen felpuhított formában fogadta el az Országgyűlés kormánypárti többsége a közigazgatási reform első elemét, az önkéntes Kistérségi társulásokról szőlő törvényt. Az eredeti tervek szerint a több mint 3200 önkormányzatnak kötelező lett volna 168 kistérségbe sorolódni, végül azonban csak az önkéntes alapon szerveződő kistérségek felállítását fogadták el, mert ebhez nem kellett az ellenzék támogatása. Az új rendszer olcsóbb lesz, javítja a közszolgáltatások színvonalát - érvelnek a támogatók. Bár a reformra az ellenzők szerint ts szükség van, úgy vélik, a konszenzus nélkül elfogadott jogszabály a közigazgatási rendszer alulfinanszírozottságát nem oldja meg. 8 A HÍD Röviden Nem kértek rendőri VÉDELMET A ZSIDÓ VEZETŐK Több mint negyven ország zsidóságának vezetői tanácskoznak Budapesten a Zsidó közösségek Európai Tanácsának pénteki közgyűlésén - írja a Magyar Hírlap. A napilap értesülései szerint a szervezők nem kértek rendőri védelmet a rendezvényre. A BRFK nem tudott az eseményről, ígv biztosítási terv sem készült. A rendőrség csak nem hivatalos forrásból értesült a tanácskozásról, a tájékozódást követően döntöttek a megfelelő rendőri biztosításról - írja a Magyar Hírlap. A hivatalos információhiány különösen meglepő, tekintve, hogy a rendezvényt a tervek szerint Medgyessy Péter kormányfő nyitja majd meg. A Hírlap értesülései szerint ez azonban csak a Kormányőrségnek jelent feladatot, a konferencia helyszínét tűzszerészek vizsgálják át. Az európai zsidóság vezetőinek konferenciáját azért tartják Budapesten, mert Magyarországon él a harmadik legnépesebb, százezres zsidó közösség az EÜ-ban. A Mariott Hotelban megtartandó konferencia témái a zsidó identitás, az antiszemitizmus és az Izrael-ellenesség, valamint a zsidó szervezetek kapcsolata a kormányokkal és az EU-val. Ősszel folytatódhatnak A SOROZÁSOK Jelenleg mintegy ötven, különböző szintű jogszabály - többek között az Alkotmány - rendelkezik a hadkötelezettségen alapuló hadsereg fenntartásáról. A jogszabályokat módosító tervezetről az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszak során tárgyal. A parlamenti ellenzékkel egyeztetett törvényi hátteret kíván kialakítani a kormány a sorkatonai szolgálat megszüntetéséhez; az erről szóló törvénytervezet ősszel kerülhet az Országgyűlés elé - közölte a honvédelmi miniszter kedden Budapesten. Saját hatáskörben is felfüggeszthetné a minisztérium a sorkatonák behívását, a honvédelmi vezetés azonban arra törekszik, hogy megteremtse a szolgálat megszüntetésének konszenzusos törvényi hátterét. Ehhez az alkotmány, valamint a honvédelmi törvény módosítására is szükség van - mondta újságíróknak Juhász Ferenc. A miniszter hozzátette: a tervezetről hétfőn kezdődött négypárti egyeztetéseket követően az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszak során tárgyal a kétharmados parlamenti többséget igénylő módosításokról. Az OROSZ TITKOSSZOLGÁLAT ÉS A PALESZTIN FOGORVOS Az orosz titkosszolgálat dokumentumokat adott át a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságnak, mely szerint al-Kaidás, csecsen és bosnyák terroristákkal is találkozhatott az a palesztin fogorovos, akit a rendőrség terrorfenyegetés előkészületével gyanúsított meg - értesült az mtv Kékfény című műsora. Mint ismert Saleh Tayseert április 13-án, néhány órával Móse Kacav izraeli elnök Budapestre érkezése előtt vették őrizetbe. A rendőrség gyanúja szerint a fővárosi Bartók Béla úti iszlám közösség imámja tavaly novemberben egy ismerősétől ajánlatot Május 19. Elfogadta az Országgyűlés múlt héten a közigazgatási rendszer átalakításának első elemét, a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvényt. A kormánytöbbségnek köszönhetően megszavazott jogszabály az eredeti elképzelés felpuhított változata. Nem teszi kötelezővé az új rendszer kialakítását, az önkéntes kistérségi társulások létrehozását a településekre bízza. A közigazgatási rendszer átalakítása a kormány egyik nagy reformígérete volt. A törvény elfogadása után mégis sokan úgy vélik, elhibázott a reform iránya és módja is, az új törvény éppen a legsúlyosabb problémákra, az önkormányzatok alulfinanszírozottságára és a közigazgatási rendszer észszerúsítésére nem kínál megoldást. Az új rendszer lényege, hogy - részben az Európai Uniótól elnyerhető pályázati pénzek, részben a területfejlesztési szempontok miatt - új közigazgatási egységek jönnek létre az önkormányzati és az állami szint között. Az EU öt különböző szerveződési kategóriát különít el. Az úgynevezett NUTS 5 kategória jelenti a településeket, amiket a települési önkormányzatok képviselnek. A NUTS 4 a kistérségeket jelöli, ezeket hozza létre a mostani törvény. A NUTS 3 a megyéket, a NUTS 2 pedig a régiókat jelenti. A NUTS 1 a nagyrégió, Magyarország gyakorlatilag egymagában tesz ki egy ilyet. A magyar közigazgatásból - legalábbis törvényben rögzített formában - eddig a kistérségek, a régiók és a nagyrégió hiányzott. Bár kistérségi társulások korábban már több helyen létrejöttek, működésüket nem szabályozták olyan szigorúan a törvények mint ezentúl. A törvény 168 kistérségbe sorolja az ország 3200 települését. Mérete és lakosságszáma miatt Budapest és Debrecen önmagában alkot kistérséget, a többi kistérség azonban több (tucat) települést tömörít. A kistérségektől elsősorban a területfejlesztés felgyorsulását és egységesülését, a költséges önkormányzati rendszer olcsóbbá válását, illetve a pénznyelő párhuzamosságok megszűnését várják. A törvényben azonban kevés szó esik a kitűzött célokról. Elsősorban a kistérségi társulások adminisztrációs feladatait és működését írja le a jogszabály. Arról, hogy a fölöslegessé váló közintézményeket hogyan és mikorra kell megszüntetni, hallgatnak a készítők. Mint ahogy arról sem esik szó a törvényben, hogy milyen forrásokat kell biztosítani a kistérségek számára. "Nagyon kevés forrás jut az önkormányzatokra, de nagy a pazarlás, sok a párhuzamosság", mert a települések külön-külön látnak el olyan közfeladatokat, amiket egyesíthetnének is - mondta a reform kapcsán Ágh Attila politológus, a közigazgatási reformprogram kidolgozásáért felelős szakértői csoport vezetője. Szerinte az új rendszer "hatékonyabb és olcsóbb" lesz a mostaninál. "Bármilyen közfunkciót (iskoláztatás, csatornázás) szervesebben lát el egy kistérség" - fogalmazott. Ágh szerint a motivációt a kistérségek létrehozására és működtetésére az állami támogatások jelentik majd. "Fontos, hogy legyen egy olyan struktúra, amiben az állam elhelyezhet bizonyos pénzeket" - fogalmazott. Az idei évben kiosztható kistérségi pályázati összeg 7 milliárd forint (azaz kistérségenként 41,5, településenként közel 2,2 millió forint). A maximálisan megszerezhető összeg 120 millió. Kérdésünkre, hogy a 7 milliárdos pályázati keret megoldja-e a közigazgatás alulfinanszírozottságát, Ágh azt válaszolta, "nem lehet olyan elvont érvekkel vitatkozni, hogy kevés az önkormányzatok pénze". A most elfogadott törvény legnyilvánvalóbb szépséghibája, hogy nem teszi kötelezővé a kistérségi társulások létrehozását. Ennek oka, hogy a kötelező kistérségi társulások létrehozásához a parlament kétharmados támogatására lett volna szükség, az ellenzéki pártok azonban szinte az első perctől ellenezték a kormányzati javaslatokat. "Ezért kellett a puhított változatát megcsinálni" - mondta Ágh. Az ellenzék érvelése szerint azonban azért nem volt támogatható sem a kötelező kistérségi társulásokról szóló, sem a most elfogadott javaslat, 2004. MÁJUS 21. mert nem világos, hogy milyen feladatuk lesz a kistérségeknek, milyen az önkormányzatoknak és miből finanszírozza majd a kormány az új rendszer működését. "A mostani reform több okból elhibázott" - jelentette ki Szita Károly kaposvári polgármester, korábbi fideszes országgyűlési képviselő. Szita szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a kormány nem megfelelő sorrendben nyúlt a közigazgatási reformhoz. "Újra kell osztani a feladatokat, ezt követően hozzá kell rendelni a pénzt, és csak a harmadik lépés a hatékonysági vizsgálat. Ennek most a fordítottja történik" - mondta. A polgármester szerint az új törvényből nem minden önkormányzat profitál majd, mert a kistérségi támogatások nem normatív alapon járnak. Minden kistérség pályázhat majd, a tendereken azonban nem nyerhet minden induló, így akadnak majd olyan kistérségek, amelyek semmit sem látnak majd a 7 milliárdból - állította Szita, aki szerint a javaslat jelenlegi formájában nem átalakítja, hanem felforgatja a közigazgatást. "Nem világos, hogy mit akarunk elérni, mitől lesz ez jobb és mennyibe kerül majd" - mondta a törvény elfogadása után Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. Szerinte "dicséretes, hogy a kormány megpróbál lépni", kérdés azonban, hogy mitől lesz jobb a kistérség és a regionális önkormányzat, mint a helyi, vagy megyei szervezet. Zongor szerint a 168 kistérség alkalmatlan arra, hogy felváltsa a helyi önkormányzatokat, mert nem tudnak majd minden feladattal megbirkózni. Legalább ekkora gond, hogy nem határozta meg a kormány, mi lesz a települési önkormányzatok szerepe és feladata. Zongor szerint az önkormányzati rendszer legnagyobb hibája, hogy 1990- ben "kevert" modell jött létre. A magyar önkormányzati rendszer ugyanis kétféle - az észak- és dél-európai - közigazgatás jellemzőit is magán viseli. Egyfelől ugyanis minden településnek van saját önkormányzata, ami a dél-európai országok sajátossága. Ugyanakkor - ennek némileg ellentmondó módon - minden önkormányzatnak kötelezően el kell látnia minden közfeladatot. Erre csak az észak-európai országokban van példa, ott azonban nincs minden lakott településnek saját közigazgatási szervezete...
