A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-05-21 / 154. szám
2004. MÁJUS 21. G azdaság A HÍD 7 Továbbra sincs béke „ Tokaj-ügyben'? BORBAN AZ IGAZSÁG Rövid ideig úgy tűnt: Simon Zsolt szlovák és Németh Imre magyar földművelésügyi miniszter április 27-én Komáromban végre pontot te(hete)tt a közel négy évtizede húzódó szlovák-magyar „tokaji borulta“ végére. Május 18. „Szlovákia területén - nyilatkozta a megállapodás után Dobos László, a tárca mezőgazdasági termelési osztályának vezérigazgatója - a magyar fél 565 ha tokaji dűlőt ismert el, Szlovákiának meghagyva azt a jogot, hogy maga dönti el, mely területek a legalkalmasabbak - természetesen a létező 908 ha területből - a termesztésre. Ezért nem beszélünk most már 3 vagy 7 községről. Azt még hozzá kell tenni - szögezte le a vezérigazgató -, hogy mi nem mondtunk le ténylegesen arról, hogy a tokaji régióban 908 ha szőlő termőterület van, csak azt mondjuk, hogy egv nagyon szigorú módszer alapján, amit a pozsonyi Borászati Kutatóintézet dolgozott ki, mi 565 ha-t tartunk megfelelőnek azon szőlőterületek számára, amelyekről az előállított bor a Tokaji megnevezést viselheti. A többi dűlőről minden további nélkül lehet előállítani minőségi fajtabort, például furmintot, hárslevelűt, sárgamuskotályt, csak nem viselhetik a Tokaji megnevezést. Megjelenhetnek a piacon mint Szőlőskei furmint, Toronyai muskotály...“ A megállapodás elfogadhatónak tűnt. Sokan fellélegeztek, mert úgy látszott, végre valahára elmozdul az „ügy“ a holtpontról. A múlt hét második felében azonban kiderült: korai volt a lelkesedés, az öröm, a megállapodás ugyanis kútba esett, a bor vízzé vált, mert a Dzurindakormány a két tárcavezető tervezetét nem hagyta jóvá. Az ok: az egyezménytervezet nem csupán a szlovák tokaji borvidék nagyságát állapította meg, hanem azt is kikötötte, hogy - elsősorban az aszúborok minősége védelmének az érdekében - szlovák oldalon milyen minőségi ellenőrzési rendszert kellene bevezetni. Az igazat megvallva már a kormánydöntés előtt érezhető volt, hogy a Komáromban köttetett „szlovák-magyar borbéke“ nem lesz hosszú életű, hisz a szlovák külügyminisztérium mindjárt a megállapodás után „keményen ostorozta“ a tervezetet. A kabinet aztán a múlt csütörtökön épp a külügyminisztérium kifogásai alapján változtatott az agrártárca elfogadásra beterjesztett törvényjavaslatán. A megállapodás, kommentálta Eduard Kukán a döntést, Szlovákia számára irreális feladatok vállalását jelentette volna. Az újabb tervezetben éppen ezért már nem szerepel a szlovákiai Tokaj-hegyalja nagysága. Szlovákia, legalábbis a külügy első embere szerint, a gyártási technológia egységesítése érdekében a jövőben mindössze arra vállal(na) kötelezettséget, hogy nem állít elő „olcsó“ kétputtonyos aszúbort. A vita tehát tovább folytatódik. A térség szőlőtermelői pedig továbbra sem tudják, mitévők legyenek, mi lesz a szőlőjükből készült bor sorsa, márkás „Tokaji“ lesz-e tokaji boruk, vagy csak „minőségi borként“ adhatják termésüket bárhol is el. Az OPEC olajámövekedésre számít Május 19. A Kőolajexportáló Országok Szervezete (OPEC) arra számít, hogy a világ olajkereslete napi 1,9 millió hordóval emelkedik a harmadik negyedévben - áll az olajkartell havi jelentésében. Az OPEC úgy számol, hogy a harmadik negyedévben az olajkereslet napi 80,18 millió hordóra nő, a második negyedévi napi 78,3 millió hordóról. A kartell az év utolsó negyedére már napi 82,44 millió olajkeresletet valószínűsít. Az OPEC olajtermelése áprilisban napi 264 ezer hordóval napi 28,05 millió hordóra nőtt - a kartell adatai szerint. Az OPEC-tag Algéria olajipari minisztere kedden lehűtötte azokat a várakozásokat, hogy a magasabb olajtermelés az árak lényeges csökkenését eredményezi. - Az OPEC mindig követi a világpiaci keresletet, a mostani árvágta oka biztos hogy nem az olajszűke - mondta Sakib Helil. Az OPEC - szaúdi javaslatra - ugyanis azt fontolgatja, hogy legalább napi 1,5 millió hordóval megemeli a jelenleg napi 23,5 millió hordós hivatalos kitermelési kvótát. Greenspant jelöli jegybankelnöknek Bush UGYANAZ A FŐNÖK Töretlen George W. Bush bizalma jegybankelnökében. Az elnök egy hónappal Greenspan megbízatásának lejárta előtt újrajelölte a tizenhat évi munkával pénzpiaci legendává vált jegybankelnököt. Május 17. Újrajelölte Alan Greenspant az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöki posztjára George W. Bush - jelentette a CNN. Greenspant először Ronald Reagen nevezte ki, még 1987-ben. Nevéhez köthető a kemény monetáris politika, mely megalapozta a Clinton elnöksége alatti gazdasági fellendülést. "Alan Greenspen fantasztikus munkát végzett a Fed kormányzótanácsának élén, továbbra is nagy bizalmam van benne" - olvasta fel az elnök közleményét Scott McClelan, a Fehér Ház szóvivője. Bush nem sokkal a bejelentés után személyesen is találkozott a pénzügyi szakemberrel. Greenspan megbízatása a jövő hónapban érne véget - írja a CNN. A jegybankelnök egyelőre még nem nyilatkozott arról, kívánja-e folytatni a munkáját, különböző sajtóértesülések szerint azonban élvezi azt, és szívesen lenne újra elnök. Tizenhat éve tartó elnöksége alatt Greenspan a világgazdaság legendás alakjává nőtte ki magát. A kilencvenes évek végén érte némi kritika, amiért nem cselekedett proaktívan az internetes piac kipukkadásakor, de az 1987-es tőzsdekrach és a 2001-es recesszió során nyújtott teljesítményét még legfőbb kritikusai is elismerik. Gyorsul az infláció az eurózónában Május 18. Az euróövezetben áprilisban átlagosan 2,0 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban - közölték az. EU statisztikai hivatalában. Az euróövezetben márciusban 1,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció, februárban 1,6 százalékos, januárban 1,9 százalékos. Az infláció gyorsulását a magasabb energiáraknak és egészségügyi költségeknek tulajdonítják. Az Európai Unió 25 tagországában 1,9 százalékos volt a tizenkét havi infláció, a márciusi 1,7 százalék után. A tagállamok közül a legalacsonyabb, 0,7 százalékos Litvániában, a legmagasabb, 7,8 százalékos Szlovákiában a tizenkét havi infláció. Magyarországon áprilisban 7,0 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint tavaly áprilisban. Röviden * Összeomolhat AZ EURÓZÓNA Május 19. Nagy az esélye annak, hogy néhány éven belül összeomlik az eurózóna gazdasága - véli Milton Friedman Nobeldíjas közgazdász. A veszély a tagországok gazdaságának, kultúrájának különbözősége miatt fenyegeti a közös pénznemet. Az EUobservernek adott interjújában a múlt század egyik legbefolyásosabb közgazdásza arra figyelmezteti az EU-tagországokat, hogy igen nagy a valószínűsége annak, hogy az eurózóna gazdasága összeomlik néhány éven belül. "Nem állítom biztosra, hogy meg fog történni, de igen nagy a valószínűsége" - nyilatkozta Milton Friedman. A Nobel-díjas közgazdász szerint vissza kellene állítani a régi nemzeti valutákat. Milton Friedman azt ugyan elismeri, hogy' ez euró eddig "egészen jól teljesített". Az új tagoknak kötelező csatlakozni az eurózónához, és négyen közülük kinyilvánították, hogy ezt a lehető leghamarabb szeretnék megtenni. A professzor szerint ez jó jel, hiszen ha már kötelező csatlakozni, akkor a minél hamarabb, annál jobb elvet kell követni. JÓL FOGYTAK A HAZAI TERMÉKEK Május 17. A hazai gyártású élelmiszerek és italok piaci aránya Magyarországon 90 százalékos volt tavaly - tájékoztat az Elelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége 2003- ról készített összegzése. Az élelmiszer- és italipari ágazatba sorolt vállalkozások öszszes értékesítésén belül a belföldi eladás aránya volt a meghatározó a múlt évben mintegy 80 százalékos aránnyal - ismerteti az elemzés. Az épített kereskedelemben, azaz a boltokban 2003-ban fogy asztói áron az élelmiszer- és italipari termékek forgalma mintegy 1.800 milliárd forint volt. Ebből az import termékek részesedése 180 milliárd forint. A belföldi eladásokból termelői célú felhasználásra 38 százalék, míg lakossági fogyasztásra 62 százalék került. A 10 százalékos importkínálaton belül az átlagosnál lényegesen magasabb volt az édesipari, egyes tejipari, továbbá szeszipari termékek, valamint a hobbiállat-eledel, ételízesítők, levesporok és reggeli ételek részesedése. Most kell autót venni Magyarországon Május 17. Noha több hazai autómárka néhány százalékkal drágult, sokan kivárnak, a Volkswagen pedig engedett az árból. Az importőrök úgy látják, most kell autót venni. A regisztrációs adó május 15-i emelkedésére az importőrök ugyanis nem reagáltak általános áremelésekkel, hiszen a gépkocsi nem hatósági áras termék. A piacon - a fizetőképes kereslet végessége miatt - a márkák kivárnak, és a versenytársakat figyelve alakítják ki árstratégiájukat. Valutaárfolyamok (május 19.) 1 USD = 211.385 HUF 1 USD = 0.836 EURO 1 USD = 33.871 ROL 1 EURO = 252.75 HUF
