A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-23 / 150. szám

2004. ÁPRILIS 23. Hazai hírek A HÍD 9 üf Megemlékezések a Holokauszt emléknapján NEM ELRETTENTŐ? A holokauszt utáni minden nemzedék legfőbb kötelessége: emlékezni és emlékeztet­ni. A felejtés ugyanis a zsarnokság szövetségese, a megbocsátás és az emlékezés a szabadságé - mondta Medgyessy Péter a Holokauszt Emlékközpont megnyitóján múlt csütörtökön Budapesten. A világ holokausztmúzeumainak so­rában a budapesti az ötödik, a jeruzsá­­lemi, a washingtoni, a londoni, illetve a berlini után. "A köztársaság minisz­terelnökeként kimondom: ezen aljas bűnt magyar emberek követték el ma­gyar emberek ellen. Nincs mentség, nincs magyarázat" - mondta a kor­mányfő a 60. évvel ezelőtti esemé­nyekre, a holokausztra emlékeztetve. A Központot megnyitva Hiller István kulturális miniszter hasonlóan, össz­társadalmi ügyként fogalmazott a ma­gyar holokausztról. A magyar kormányfő és minisztere után Móse Kacav, a Budapestre láto­gató izraeli elnök mondott beszédet, amelyben tiszteletét fejezte ki a ma­gyaroknak, amiért létrejött a Holokauszt Emlékközpont. Az izraeli államfő azt mondta: magyarok is együttműködtek a nácikkal, és köz­ponti szerepet vállaltak zsidó testvére­ik országból való elhurcolásában; part­nerek voltak abban a szörnyű gyilkos­ságban, melynek nincs párja a történe­lemben. Kacav szerint hatvan évvel "az antiszemitizmus ördöge újra megjele­nik Európában". Azt mondta, a borzal­mak emléke évtizedeken át visszatar­totta az antiszemitizmus kitörését, "de a vészkorszak elrettentő ereje, úgy tű­nik, gyengül". Ezt követően Mádl Ferenc magyar államfő beszédében úgy fogalmazott: "Ez az intézmény nem csak a mártír zsidóság emlékhelye. Mindnyájunké. Az egész magyar társadalomé. Érző és gondolkodó ember számára nincsen kétféle halott, kétféle áldozat. Minden áldozat fáj nekünk." A Holokauszt Emlékközpont meg­nyitásán részt vett Szili Katalin, az Or­szággyűlés elnöke, Orbán Viktor volt kormányfő, a meghívottak között he­lyet foglalt több miniszter, ott voltak a parlamenti pártok képviselői, a tör­ténelmi egyházak vezetői, közéleti személyiségek. Az emlékközpont megnyitására érkezőket egyetlen he­gedűs játéka fogadta a felújított zsina­góga udvarán. A Holokauszt emléknap egyik leglátványosabb megmozdulásában a budapesti fiatalok élő láncot alkot­tak az egykori budapesti gettó körül. A Madáck téren összegyűlt megem­­lékezők fáklyákkal a kezükben vé­gigsétáltak a Dohány utcán, elhalad­va a zsinagóga előtt, körbevették a gettót, majd visszatérve résztvettek a holokauszt magyar és zsidó áldo­zatairól való megemlékezésen. Ez után elindult "Az Elet Menete", melynek során elzarándokoltak a rakpartra, es gyertyát gyújtottak a Duna-parton, ahol számtalan embert a vízbe lőttek. H A csatlakozás után indulna a budai Vár rekonstrukciója MAGYAR SKANZEN A kormány tervei szerint az uniós csatlakozás napjaiban indulna meg az a prog­ram, amely tíz-tizenkét év alatt a budai Vár "világháborús skanzenjének" rehabil­itációját, állami és kulturális szerepének erősítését eredményezheti. Az elképzelések értelmében Varga Imre szobrászművész jelképes harangjátékának a Var keleti oldalán, a Dísz tér közelében lévő Püspökkertnél való felavatásával kezdődne meg a fél évszázada húzódó rekonstrukció. Ide kapcsolódik, hogy az utóbbi he­tekben felgyorsult a Glatz Ferenc által vezetett úgynevezett jelképbizottság munkája. A testület felvetései közül e pillanatban a Várra vonatkozó egyes ja­vaslatok állnak a legközelebb a megvaló­suláshoz. A Népszabadság értesülései szerint a bizottság egy három szakasz­ból álló helyreállítási folyamat mellett foglalt állást, amelyet kedden az állam­­titkári értekezlet is megtárgyal. Az első ütem befejezését még erre a ciklusra ter­vezik. A munka a volt Honvédelmi Minisz­térium és Honvéd Főparancsnokság Dísz téri, ma már erősen visszabontott, romos épületének helyreállításával kez­dődne. A tömb - természetesen kiegé­szítve új részekkel - adhatna otthont a magyar államiságot bemutató állandó kiállításnak. Itt kapna helyet a korona is a koronázási jelvényekkel. A tárlatot a tervek szerint a Nemzeti Múzeum gon­dozná. Információk szerint a kiállító­­hely megépítése mintegy másfél milli­árd forintba kerülne. Ugyancsak az első ütem része lenne a Mátyás-templom re­konstrukciója és a jelenleg amerikai tu­lajdonban lévő Táncsics utca 9. - az egy­kori börtön - kiváltása, méltó funkcióval való felruházása. Rendkívül fontosnak tartják ugyanak­kor a szakemberek a térnek évtizedek óta nem mondható Szent György tér kiépí­tését is. A tér nyugati oldalára - ahol ma a korábban elvégzett ásatások leletei romlanak - egy kiállítási csarnokot kép­zeltek, amely a magyar államisággal kap­csolatos nagyszabású, nemzetközi kiállí­tásoknak adhatna otthont. Elképzelhető­nek tartják azt is, hogy a karmelita kolos­tor felé bővítsék a köztársasági elnöknek jelenleg a Sándor-palotára korlátozódó reprezentációs tereit. A teret magát pe­dig alkalmassá tennék a látványos ünne­pi események befogadására. A tíz-tizenkét évesre tervezett re­konstrukció harmadik ütemében akár arra is sor kerülhet, hogy beépítik a volt Külügyminisztérium évtizedek óta üres telkét a Szent György tér és a Hunyadi János út sarkán. Röviden vezérelte közéleti tevékenységét, és tudott választani az élet hamis ígéretei, illetve a tartalmas, gondolkodó élet között - mondta beszédében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a 80 éves korában elhunyt politikus búcsúz­tatásán pénteken, a budapesti Farkasréti te­metőben. A fideszes országgyűlési képvise­lő búcsúztatásán megjelent Mádl Ferenc köztársasági elnök és több politikus mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, valamint Lendvai Ildikó, az MSZP országgyűlési frakcióve­zetője. Mégis lesz csatlakozási ünnepség a Hősök terén A Mell Hősök terei ünnepi rendezvényé­hez nem tudott április 8-án hozzájárulni a bizottság, mert egv fővárosi rendelet sze­rint legfeljebb 20 négyzetméteres épít­mény helyezhető el a díszburkolaton, mi­közben a kormányhivatal 7(K) négyzetmé­teres színpadot szán a térre. A hatályos fő­városi szabályozás egy alkalomra szóló mó­dosításával azonban megtartható lesz a ren­dezvény - mondta Sasvári Szilárd. A fideszes politikus közölte: a Főpolgármes­teri Hivatal javaslatára indítványozza a közgyűlés jövő keddi rendkívüli ülésén a hatályos fővárosi rendelet módosítását. Kszerint öt napra, április 28-tól május 2-ig lehetővé tennék, hogy' a kormány megren­dezhesse az általa elképzelt ünnepséget a Hősök terén. Vegyszerraktárt önthet el a Kapos Tolnában Egy vegyszerraktárat is elöntéssel fenyeget a medréből kilépett Kapos áradása Tolna megyében - tudta meg a HavariaPress. A kis dunántúli folyó vízhozama az elmúlt napok esőzései következtében olyan mér­tékben megnőtt, hogy a folyó vize Szakály térségében kilépett a medréből. A tolnai fa­lu lakossága a polgári védelemmel közösen, homokzsákokkal próbál gátat vetni az ára­dásnak. A kiöntés közelében található azon­ban az Agrochemia vállalat egyik vegyi­anyagraktára is, ahol különféle műtrágyá­kat és növényvédőszereket tárolnak. így' amennyiben nem sikerül megfékezni az áradást, még az is előfordulhat, hogy a víz elönti a raktárát, és belemossa a mérget a folyóba. Medgyessy: soha nem éltünk VISSZA A BIZALOMMAL A négyéves kormányzati ciklus közel a felé­hez érkezett, ez alkalomból Medgyessy Pé­ter miniszterelnök, Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök és Lendvai Ildikó szo­cialista frakcióvezető értékelte az elmúlt két évet. Egymást túllicitálva sorolták eddigi sikereiket a kormányzati ciklus félidejének alkalmából rendezett tájékoztatón megje­lent politikusok. Mindannyian kiemelték az autópályaépítéseket, a társadalmi egyenlőt­lenség felszámolására tett erőfeszítéseket. Medgyessy a következő időszak változásai között említette az adóreformot, a Duna megtisztítására tett erőfeszítéseket, az egészségügy reformját és a haderőrefor­mot. Mert a reform "Magyarország sikeré­nek záloga"- mondta Medgyessy. Szerkesztette: Gyenge Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom