A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-09 / 148. szám

12 A HÍD TUDOMÁNY 2004. ÁPRILIS 9. Röviden Feltérképezték a patkány GENETIKAI ÁLLOMÁNYÁT Április 6. Egy nemzetközi kutatócsoport be­jelentése szerint a patkány genetikai infor­mációinak feltérképezése gyakorlatilag tel­jesnek tekinthető. Az eredmény újabb nagy lökést ad az orvostudománynak. A patkány "feltörésére" létrehozott projekt (Rat Genome Sequencing Project Consortium) bejelentette: a genetikai információk több mint 90%-át feltérképezték, és megtörtént az előzetes elemzés is. A maradék mintegy 10% a kutatók szerint már nem tartalmaz fontos adatokat, így leolvasását egyelőre nem is tervezik. A program során a Rattus norvegicus két nőstény és egy hím példá­nyát használták a DNS kinyerésére. Az em­ber és az egér után ezzel elkészült a harma­dik emlősfaj genetikai állományának (genomjának) térképe. San Franciscóban van a legtöbb DRÓTNÉLKÜLI ELÉRÉSI PONT Április 5. Az Egyesült Államokban elvég­zett felmérés azt vizsgálta, hogy7 hol építet­ték ki a legtöbb Wi-Fi internetelérési pontot. Az első helyezett San Francisco és környéke lett, a második Orange Country, a harmadik Washington. Az otthoni Wi-Fi eszközökkel rendelkező felhasználók általában bárki szá­mára ingyenes intemetelérést biztosítanak, a szállodákban és reptereken kiépített biz­tonságos elérésért azonban egyre több he­lyen fizetni kell. Megkerült az elrabolt IRAKI MŰKINCSEK FELE ' ‘ ^ Április 3. A héten ismét gyarapodott a meg­került iraki műkincsek száma: az elrabolt tárgyak mintegy' fele már újra biztonságban van. Legutóbb a jordán és a szír kormány je­lentette be: kész visszaszolgáltatni a terüle­tén felbukkant, a háború sújtotta ország mú­zeumaiból származó műkincseket. A jordán hatóságok mintegy 700 ilyen tárgyról tud­nak - közölte a héten az ország hírügynöksé­ge, a Petra. Jordánia műemlékügyi hivatalá­nak igazgatója, Fawaz Khreisha szerint a ha­tárőrség és a vámosok által elkobzott tár­gyak biztosan múzeumokból származnak, hiszen látszik rajtuk a konzerválás és a szak­­irodalom is számon tartja őket. A jordán műemlékügyi hivatal az összes tárgyat gon­dosan lefotózta, a felvételeket pedig egy CD-n elküldte az iraki hatóságoknak. Mint ismeretes, Irak felbecsülhetetlen kincseket őrző nemzeti múzeumát tavaly, Szaddam Húszéin hatalmának megdöntése után azonnal kirabolták, és több ezer egyedi mű­tárgynak veszett nyoma. A Google egy gigabájtos email TÁRHELYET KÍNÁL Április 2. A világ legnépszerűbb internetes keresőjét létrehozó vállalat ingyenes levele­zési szolgáltatást akar bevezetni egy gigabáj­tos email tárhellyel. A Gmail felhasználói a rendszer által elmentett kulcsszavakkal könnyebben előkereshetik a korábbi levele­iket. A szolgáltatás tesztelés csütörtökön in­dult, de ebben csak a vállalat több mint ezer alkalmazottja és azok hozzátartozói vehet­nek részt. Á Gmail jelentős változtatásokra kényszerítheti a legnépszerűbb email szol­gáltatókat, például az MSN-t és a Yahoo-t, akik csak néhány megabájtos tárhelyet kí­nálnak. A Google az ingyenes szolgáltatást A bolygók megfigyelése közvetett módon történne, vagyis nem arról van szó, hogy valóban látnák (lefényképez­nék) az objektumot. A mai műszerekkel ez nem lehetséges. Még csak nem is a "szokásos" módon, vagyis a csillagára kifejtett gravitációs hatása révén sze­reznének tudomást róluk (a csillag mozgásában ez periodikus ingadozá­sokként jelentkezik, ami a színképből állapítható meg). A kutatók az úgynevezett mikro­­lencse-hatás segítségével próbálnak bolygókat találni. A mikrolencse-hatás a gravitációslencse-hatáson alapul. A Világegyetemnek egy távoli pontjáról felénk haladó fénysugár számára nem mindig az egyenes út bizonyul a legrö­videbbnek. A gravitációs tér ugyanis a fény haladási irányát is befolyásolja, ahogyan azt már Einstein feltételezte általános relativitáselméletében. Ha egy égitest közelében halad el, akkor az ha­tással van rá: eredeti irányától kissé el­téríti. Az égitest tárgylencseként mű­ködhet, és "mögötte", a távolban elhe­lyezkedő objektum képét felénk fóku­szálja, akárcsak egy optikai lencse. Az így keletkezett képeket szokták kozmi­kus délibáboknak, a jelenséget pedig gravitációslencse-hatásnak nevezni. A gravitációslencse-hatás a távoli objektu­mok fényességét is megnövelheti, és H Sétáló halak a 350 millió ezelőttről REVOLÚCIÓS LÉPÉS Egy áj felfedezés segíthet annak megértésében, hogyan hódították meg a gerincesek a szárazföldeket. Az igen leegyszerűsített modell szerint az első kétéltűek a mai boj­­tosúszós halakhoz hasonló teremtményekből fejlődtek ki, a földtörténeti devon időszak­ban, mintegy 350 millió évvel ezelőtt. Az új élőhelyekhez való alkalmazkodás drá­mai változásokat hozott, amelynek egyik leglényegesebb eleme a testet tartó végtagok kifejlődése az uszonyokból. Április 6. A bojtosúszósok ebből a szempontból egyfajta átmenetet képviselnek: páros uszonyaik belső szerkezete már a végtagok kialakulása felé jelent átmenetet. Álta­lánosan elfogadott nézet azonban, hogy az igazi, erős végtagok csak a szárazföldi lét so­rán fejlődtek ki, amikor a víz felhajtóereje nélkül kellett a testet megtartani. Erre látszik rácáfolni egy új felfedezés, egy körülbelül 8 centiméter hosszú felkar­csont (humerus), amely 370 millió éves kő­zetből került elő Pennsylvaniában. A csont jellemzői alapján ugyanis feltételezhető, hogy akármilyen állathoz is tartozott, az sokkal erősebb uszonyokkal rendelkezett, mint azt eddig az ebben az időszakban élt halakról, illetve kétéltű-hal átmeneti for­mákról feltételezték. A csont szerkezete, az izomtapadási he­lyek mennyisége és irányultsága alapján igen valószínű, hogy az állat már nem csu­pán vonszolta magát a sekély vízben, hanem időnként négy "uszonyra" állt. Lehetséges tehát, hogy amikor a gerincesek "part­­raszálltak", gyakorlatilag már a birtokukban volt az új közegben való mozgáshoz szükséges négy végtag. Április 5. Eddig körülbelül száz Naprendsze­ren kívüli bolygót (exobolygót) fedez­tek fel a csillagászok, ám ezek között egy sincs, ami az általunk ismert élet hordozására alkalmas lehet. Ennek oka, hogy a jelenlegi műszerekkel egyelőre csak a Jupiterhez hasonló gázóriásokat tudnak megfigyelni. Májustól azonban egyesített erővel próbálnak meg minő­ségi áttörést hozni ezen a területen. Bolygónk számos nagy teleszkópja há­lózatba kapcsoltan működik, hogy Föld-típusú bolygókra vadásszon. egyébként észrevehetetlenül halvány égitesteket tehet láthatóvá. Felléphet a többszörös leképezés jelensége is: ilyen­kor egy adott objektum képét megsok­szorozva láthatjuk. A klasszikus gravitációslencse-hatást leginkább a galaxisok, galaxishalmazok (tehát nagy tömegek) esetében tanul­mányozhatjuk. A mikrolencse-hatás en­nek kisebb mértékű megfelelője. Ami­kor egy halvány csillag (vagy valami­lyen sötétebb tömeg, pl. barna törpe) áthalad annak a látóiránynak a közelé­ben, amerre egy távolabbi, fényesebb csillag fekszik, akkor fényét a Föld felé fókuszálja. A földi megfigyelő ezt a hát­térobjektum fényességének megnöve­kedéseként érzékeli. A mikrolencse­­hatások igen ritkák: minden 1 millió csillagból egy csillag fénye lencséződik. A kutatások ezért a Tejútrendszer mag­jának irányába összpontosulnak, ahol igen sűrű a csillagmező. Bolygóra akkor lehet gyanakodni, ha az elsődleges (vagyis az előtércsillag ál­tal kiváltott) mikrolencse-eseményben variációk figyelhetők meg: ezek okozója ugyanis bolygó is lehet. Ä fő kifényese­dést ebben az esetben egy másodlagos, kisebb csúcs követi, amit már a bolygó hatása okoz. A csillagászok szerint a módszerrel 20 ezer fényéves távolságig kimutatha­tók az ilyen bolygók, ami jóval nagyobb az eddig átvizsgált, körülbelül 100 fény­év sugarú térrésznél, (o) lassan belepi a só Április 6. Ausztrália számos területén egyre nagyobb problémát okoz, hogy emel­kedik a talajban elraktározódott só szintje. A folyamat csaknem két év­százada kezdődött, de mára a helyzet kezd kritikussá válni - állítják a farme­rek, akik saját bőrükön érzik a károkat. A probléma gyökere közel kétszáz évre nyúlik vissza, azokba az időkbe, amikor az első telepesek meghonosí­tották az európai mezőgazdaságot, és kiterjedt gabonaföldeket hoztak létre a kontinensen. .Az őshonos fafajokkal el­lentétben a gabonák kis gyökérzetük miatt nem voltak képesek a talaj mé­lyebb rétegeiből felszívni a vizet. En­nek eredményeképp a felszín alatti vi­zek szintje megemelkedett, és magá­val emelte a talajban rejlő sóréteget. A kár máris óriási: Nviigat-Áuszt­­rália gabonatermő vidékeinek lü szá­zaléka — mintegy' 1,8 millió hektáron — Dél- és Kelet-Ausztrália pedig to­vábbi 710 000 hektáron fuldoklik a só­tól. A mezőgazdaság kára a becslések szerint évi 130 millió ausztrál dollár, ehhez jön további 100 millió az inf­rastruktúrát és 40 millió a környezetet ért veszteség. H Indul a Föld-típusú bolygók utáni vadászat SZEMEINK AZ ŰRBEN Több nagy teleszkóp hálózatba kapcsolt működésével nagyszabású kutatás kezdődik a Földhöz hasonló, Naprendszeren kívüli bolygók után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom