A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-04-09 / 148. szám

2004. ÁPRILIS 9. Tudomány A HÍD 13 I Törvényeknek ellentmondó japán találmány? PÖRÖGVE TOVÁBB A Japan.com híroldal tudósítása szerint Köbei Minato olyan villamos motorokat épített, amelyek szinte energia felvétele nélkül működnek. Ezt a speciálisan elren­dezett állandó mágnesek és a pulzálva táplált tekercsek teszik lehetővé. Idáig akár csalásról is szó lehetne, viszont az egyik nagy áruházlánc 40 ezer darab hűtőventil­látort rendelt a feltaláló cégétől. Japánban senki nem fizet ki 40 ezer darab ventillátort anélkül, hogy meggyő­ződne azok működőképességéről. így a J@pan Inc. gazdasági lap munkatársa, félretéve minden fenntartását, felkereste Shinjuku városának ipari negyedében az 58 éves Kohei Minato műhelyét, amely­ben az egyik legmeghökkentőbb lelet az úgynevezett Minato-kerék. A ferdén elhelyezett 16 mág­nessel szegélyezett kereket ele­gendő a mágneses fal előtt meg­pörgetni és az folyamatosan for­gásban marad. Ez világossá te­szi, hogy valahogyan sikerült ki­küszöbölni a mágnesek közötti fékezőerőt, vagyis alapvető fon­tossággal bír a külső mágnesek elhelyezése és szöge. A következő szerkezet egy méretes rotor, amely apró akku­mulátorhoz csatlakozik. A gé­pen a terhelést a 35 kilogram­mos rotor képezi. Nobue elfor­dít egy kapcsolót, a hatalmas rotor pedig minden erőlködés és zaj nélkül percen­ként 1500 fordulattal forogni kezd. A szerkezet körüli mérőműszerek mu­tatják a felvett és leadott energiát. Mint kiderül, legalább 200-300 wattot kellene fogyasztania a gépnek, és ehelyett mind­össze 16 watt tartja mozgásban. Nobue magyarázata szerint a készülék villamos energiát csupán a két oldalsó ál­lótekercs táplálásához igényel. Ezek az­tán továbblökik a rotort a holtponton, és a következő sor mágnes érkezik a teker­csek elé. A jelek szerint a mágnesek tá­volsága és elhelyezése olyan, hogy ha egyszer már forog a rotor, a pólusok és az állótekercsek közti mágneses taszítóerő fenntartja a forgást. A következő motor már generátorhoz kapcsolódik. Az újságíróval kiegészített küldöttség meglepődve látta, hogy a meghajtást biztosító tekercseket 1,8 volt feszültség mellett í50mA-és árammal táplálták, miközben a generátor 9,144 V mellett 192mA-t termelt. Vagyis a beme­nő 540mW-ra 1,755W kimenő teljesít­mény jutott. A fizika törvényei szerint azonban nem lehet több energiát kinyerni egy be­rendezésből, mint amennyit beletettek. Ezt nyomban felvetették Kohei Minatonak, aki biztosított mindenkit, hogy a szerkezetei nem cáfolják meg az energia megmaradásának törvényeit. A megmagyarázhatatlan plusz teljesít­mény a rotorba ágyazott állandó mágne­sek mágneses erejéből ered. A szerkeze­tek pusztán kiaknázzák a természet négy alapvető erejének egyikét, jelentette ki Minato. Az iskolában viszont azt tanítják, hogy a mágnesek kétpólusúak, a mágneses mozgás pedig egy stabil egyensúlyi hely­zetben állapodik meg, próbálták megfo­galmazni ellenvetéseiket a szkeptikus lá­togatók. Kohei Minato azonban elma­gyarázta, hogy a mágnesek rendkívül pontos elhelyezésével, illetve az állórész tekercseinek jól időzített pulzáló táplálá­sával eléri, hogy a taszító erő éppen a mágneses holtpontban jelentkezzen. Ez további moz­gást indukál a mozgás fékezése helyett. Nobue Minato ekkor a láto­gatókat két olyan géphez vezet­te, amelyek meggyőzhetik a ta­­máskodó befektetőket a felfe­dezett eljárás működőképessé­géről. Az egyik szerkezet az áruházlánc által megrendelt hűtőventillátor prototípusa. A készülék szinte tökéletes mása a mellette álló Mitsubishi-kon­­szem gyártotta ventillátornak, amelyet széles körben használnak Japánban. A működési teszt bizonyítja, hogy a két be­rendezés közel épfőfmáWhnfl?rfffte?“­­vegőt mozgat meg. A másik darab a Nippon Denso, Japán legnagyobb lég­kondicionáló berendezés gyártója számá­ra készült. A berendezés meglepően kompakt építésű, és szintén hasonlít a hagyományos típusokhoz. A J@pan Inc. újságírója azt tudakolta a feltalálótól, hogyan tervezi bevezetni az iparban az eljárást. Kohei Minato kifej­tette, hogy elsőként Japánban szeretné bevezetni a technológiát, mivel úgy érzi, hogy az országon belül ellenőrizni tudja a dolgok helyes menetét. Hogy miért nem megy az USA-ba vagy Kínába? Tapasztalatai szerint az el­ső kritikus lépés a piacképes termék meg­alkotása, és az eljárás finomítása. Eköz­ben pedig nem szeretne külföldön jogi csatározásokba és szabadalmi jogsértési ügyekbe bonyolódni. A technológia li­­cencének exportját ugyanakkor nem zár­ja ki, és más országokból egy sor potenci­ális érdeklődővel tárgyal. Míg egy hétköznapi feltaláló inkább mindent egy nagyobb külső cégre bízna, Minatót inkább a társadalmi igazságos­ság és az emberekkel szemben érzett fe­lelősség mozgatja. Az áruházlánc számá­ra készülő 40 ezer ventillátort a Tokiótól északra fekvő térségben egy sor kis üzemben gyártják majd. Ez a régió a 80- as években Japán műszaki és gazdasági fellendülésének bölcsője volt. Minato biztos benne, hogy a motorok minősége ugyanolyan kiváló lesz, mintha egy vi­lágcég készítette volna őket. Az új megol­dás természetesen rendkívüli következ­ményeket von magával, hiszen az USA- ban például az elektromos motorok hasz­nálják fel a villamosenergia-termelés csaknem 55 százalékát. Röviden olyan reklámokkal fogja fenntartani, ame­lyek az email szövegére reagálnak, például egy internetezésről szóló levélbe valószínű­leg ADSL hirdetés kerül Kaszálnak A LEGÁLIS ZENELETÖLTÓK Április 4. Eg)' év alatt tízszeresére nőtt a pénzért letöltött műremekek száma az interneten. A brit OD2 felmérése szerint az olyan zeneszámokat árusító internetes olda­lakról, mint a Freeserve, az MSN vagy a Mycokemusic 2003 első negyedévében több mint egymillió dalt töltöttek le, tízszer annyit, mint egy évvel korábban. A rajon­gók nemcsak a legújabb slágereket szerzik be ily módon, hanem régebbi szerzeménye­ket is: a slágerlisták éllovasai a teljes forga­lom 11 százalékát adják. Egy' másik felmé­rés eközben kimutatta, hogy a zenék illegá­lis cseréje a felhasználók között nincs észre­vehető hatással a CD-eladásokra, illetve a fizetős letöltésekre. A nagy lemezcégek máris hevesen támadják a felmérés eredmé­nyeit, mondván, hogy azok tavaly év végi adatokon alapulnak, amikor a karácsonyi forgalomban megnőtt a kereslet a zenei CD-k iránt. A kiadók számításai szerint az átlag letöltő feleannyi hajlandóságot mutat a CD-vásárlásra, mint a nem letöltő társai. Dobolás hallatszik AZ ŰRÁLLOMÁSON Április 5. Az elmúlt év novemberében fur­csa pattanó zajról, összeroppanó kólás­­dobozra emlékeztető hangról számoltak be äz ISS fedélzetén tartózkodó Alexander Kaleri orosz és Michale Foale amerikai űr­hajósok. Az akkori első félelmek, hogy az űrállomás esetleg űrszeméttel ütközhetett össze, szerencsére alaptalannak bizonyul­tak. Most a két űrhajós ismét nyugtalanító zajról számol be. "Olyan a hangja, mint egy dobnak, vagy mintha meghajlítanának va­lami lemezt" - próbálta leírni a zajt Kaleri a moszkvai repülési központnak. Az ITAR­­TASS beszámolója szerint az orosz űrhajós arról is beszámolt, hogy valamennyi fedél­zeti rendszer hibátlanul működik. Az ISS nyolcadik tartós legénysége 2003. októbere óta már több meghibásodással volt kényte­len megküzdeni. December végén például felfedezték, hogy lassan esik az ISS fedél­zetén a légnyomás. Megmérték A GALAXISUNK KÖZEPÉT Április 5. Három évtizeddel a Tejútrend­szer közepén levő fekete lyuk felfedezését követően sikerült közvetlenül megmérni a galaxis sötét középpontjának méretét. A nemzetközi kutatócsoport a Science szak­lapban adta közre eredményeit. Ennek alapján a Földtől mintegy 26 ezer fényév­nyi távolságra levő fekete lyuk és annak ak­tív köpenye 300 millió kilométeres átmérő­jű lehet. Ez annyit tesz, hogy éppen bele­férne a Föld Nap körüli keringési pályája. Ezzel szemben maga a fekete lyuk, amely különben a Napunknál 4 milliószor na­gyobb tömeggel rendelkezik, a csillagászok számításai szerint "csupán" 14 millió kilo­méteres átmérőjű, írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FÁZ). A rádióhul­lámok sávjában erős sugárzást kibocsátó gázköpeny hőmérséklete több százmillió Celsius-fokos lehet. ■ Egyedi fáraóábrázolásra bukkantak SZEMBEN A KIRÁLY Egyedi fáraóábrázolásra bukkant a Jose Manuel Galan vezette spanyol kutató­­csoport Egyiptom déli részén, egy luxori sírban. A leletet egy sír közelében, egy udvarban elásva találták meg. Április 4. A 30 x 50 centis fatáblára festett kép azért érdekes, mert az egyip­tológia történetében mindeddig nem bukkantak olyan ábrázolásra, mely egy fáraót szemből ábrázolt volna. Az ókori Egyiptom mesterei ugyanis kifejezőbb­nek tartották a profilt, ezért mindig oldalról ábrázolták az uralkodókat, és általában az embereket. Galan szerint az alkotás i. e. 1400 körül keletkezhetett. Véleménye szerint a portré III. Tutmozisz fáraót vagy édesanyját, Hatsepszutot ábrázolja. Az biztos, hogy' a képen uralkodó látható, hiszen a személy - kinek mint látható, a neme nem ennyire bizonyos - a nemesznek nevezett palástot viseli, ez pedig a királyok kiváltsága volt. "Eddig még senki sem bukkant olyan képre, amelyen egy fáraót így ábrázolnak" - mondta a spanyol tudós a New Scientist tudományos folyóiratnak. Az ábrá­zolásmód azonban nem volt teljesen ' ismeretlen az ókori Egyiptomban, hiszen isteneket, mitológiai szereplőket és idegeneket szemből is lerajzoltak. Galan azt gyanítja, hogy' a rajz vagy egy művésznövendék vázlata lehetett, vagy előtanul­­mánv volt egy komplett műhöz - esetleg szoborhoz. Marcel Maree, a British Museum egyiptológusa az utóbbi véleményt osztja. "Biztos vagyok benne, hogy a rajz egy szoborhoz készült vázlat volt" - nyilatkozta a régész a New Scientistnek. Maree szerint a táblán jól kivehető az a piros rácsozat, melynek segítségével a síkban ábrázolt képet az alkotó könnyebben át tudja vinni a köre, s amelyet ma is használnak a szobrászok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom