A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-04-02 / 147. szám
12 ahíd TUDOMÁNY 2004. ÁPRILIS 2. Röviden Egyedi azonosító a vénákban Március 31. A kézfejen a vénák rajzolata össze nem téveszthető ujjlenyomatként működhet, vagyis alkalmas a megbízható személyazonosításra. Az Ázsiában kifejlesztett módszer infravörös szkenner segítségével képes felismerni a vénák egyénre jellemző mintázatát. Az. erre vonatkozó eljárást a duisburgi Rainer Troester Consulting (R I C) fejlesztőcég a héten Bécsben megrendezett Austrosicherheit biztonságtechnikai vásáron mutatja be. A szakértők világszerte személyek megbízható biometriai azonosítására képes rendszer kifejlesztésén dolgoznak. Erre eddig Európában az ujjlenyomat-, írisz- és arcfelismerésre építő eljárásokat tartották alkalmasnak, viszont ezek egyike sem volt képes egyértelmű áttörésre. A vénaszkenner előnye, hogy ellenőrzéskor elegendő a kezet a szkenner elé tartani. A "vénabiometria" eljárást 2001 óta sikerrel alkalmazzák Japánban, Dél-Koreában és Szingapúrban. A közintézményekben, irodaépületekben és gyártóüzemekben több mint 2 ezer vénaszkenner ellenőrzi a belépő személyeket, állítja az RTC. Atiyah és Singer kapta a “matematikai Nobelt” Sir Michael Atiyah és Isadore Singer kapták idén a matematika Nobel-díjának is nevezett Abel-díjat. Az amerikai és a brit matematikus azért a negy ven évvel ezelőtti munkájáért részesült az elismerésben, amit ma már csak Atiyah-Singer-indextételnek neveznek. Atiyah és Singer hatvanas évek elején kidolgozott tétele a matematika olvatt ágait egyesítette, melyeket addig teljesen külön területnek gondoltak: a differenciálszámítást és a geometriát. A két matematikus munkája új eszközt adott a modern elméleti fizikának is: nagy mértékben erre támaszkodik a fizika reményteli egyesített elmélete, a szuperhúrelmélet. Eszerint a részecskék nem pontszerű képződmények, hanem kilencdimenziós térben rezgő húrok, fajtájukat a húrok vibrációs formái határozzák meg. Bush szélessávot ADNA MINDENKINEK George Bush 2007-ig minden amerikai háztartásban elérhetővé tenné a szélessávú internetet, mert szerinte ezzel biztosítható az Egyesült Államok versenyképessége, arról azonban nem beszélt, hogy miként lehet elérni ezt a célt. A washingtoni plitikusok régóta vitatkoznak azon, hogy' a nagy sebességű internetelérések terjedését miként lehetne felgyorsítani. Az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül 20,6 millió család és kisvállalkozás fizetett elő telefonvonalon vagy kábelen működtetett szélessávú szolgáltatásra. Kínai szoftver versus Microsoft Pekingi hírforrások szerint hamarosan komoly kihívója akadhat a világ első számú szoftvergyártójának a jól jövedelmező irodai szoftverek piacán: májusban piacra kerül egy’ jelentős kínai cég terméke, mely az MS Office hegemóniáját próbálja megtörni. A Kingsoft Co.-nál - az IBM és az Intel segítségével - már elkészültek egy új szövegszerkesztő (WPS - Word Processing System) fejlesztési munkáival, így a májusi piaci mumm ^ Ősi izombetegség állhat intelligenciánk hátterében HARAPÓS LÉNYEK? Az ember a nagyobb agyért cserébe lemondott az erős harapásról - állítják amerikai kutatók. Lehetséges, hogy egy mutáció isfontos szerepet játszott koponyaszerkezetünk kialakulásában. Március 30. A kutatókat mind a mai napig foglalkoztatja a rejtély: hogyan nőhetett ilyen nagyra az emberi agy, evolúciós értelemben viszonylag rövid idő alatt. Egy új elmélet szerint - melyet a Nature című brit tudományos hetilap tett közzé - hatalmas intelligenciánkat egy véletlennek is köszönhetjük: nevezetesen a hirtelen meggyöngült állkapocsizomzatnak. Az amerikai Pennsylvaniai Egyetem kutatói az ún. miozinfehérjéket kódoló géneket keresték az emberi genetikai állományban (genomban). Ä miozinfehérjék hosszú, összehúzódásra képes molekulák, és többek között az izomsejtek felépítésében vesznek részt. A kutatás során egy olyan génre bukkantak, amely egykor miozinfehérjét kódolt, ma már azonban nem aktív. Elhallgatásának oka egyetlen apró mutáció (véletlen elváltozás), amely körülbelül 2,4 millió éve következhetett be, s a genom óceánjának mélyére küldte a teljes gént. A mutáció a 7. kromoszómán lévő, MYH16 jelzésű miozinfehérje termeléséért felelős génben ment végbe. A kutatók a világ minden tájáról vett emberi DNS-szekvenciákat tanulmányoztak át, és úgy találták, hogy a mutáció mindenhol jelen van, azaz egész fajunkra jellemző. Ugyanakkor több főemlős (köztük csimpánzok) DNS-szekvenciáit megvizsgálva kiderült, hogy a főemlősökben a gén hibátlanul működik. További kutatások során bebizonyosodott, hogy az MYH16 csak a főemlősök fejé-Wí Kempelen Farkas sakkautomatája újjáéledt EMBER ÜL A GÉPBEN Az idén 270 éve született és éppen ma 200 éve halott Kempelen Farkas híres sakkautomatáját, amelynek eredetije 1854-ben elégett, a világ legnagyobb számítógépmúzeuma újra megépíttette, bioba valóban ember volt benne, Kempelen zseniális szerkezetet alkotott - állítják mai szakértők. Március 31. A paderborni Heinz Nixdorf MuseumsForum megbízásából Bernhard Fromme keltette új életre a törököt ábrázoló híres masinát, amely "első életében" 70 éven át olyan ellenfeleket győzött le, mint Napóleon, II. Frigyes porosz uralkodó, vagy Edgar Allan Poe amerikai író és költő. A sakkautomata kora leghíresebb gépezete volt. A feljegyzések szerint Napóleon egyszer szabálytalanul lépett a táblán. Az automata először újra a helyükre tette a figurákat, majd a császár második hasonló kísérlete után lesöpörte a táblát, ami felettébb imponált Napóleonnak. Kezdettől fogva az a hír járta, hogy egy törpe növésű sakkozó ül a gépben, de Kempelen meg tudta nyugtatni a gyanakvókat, mikor segédje büszkén nyitogatta az automata ajtait, s azok mögött csak fogaskerekek látszottak. Fromme szerint valóban ember volt a gépben, mégpedig nem is mindig ugyanaz az ember, hanem a Kempelen által szerződtetett sakkozók egész sora. Kész csoda, hogy mindannyian megőrizték a titkot. Mindennek ellenére a szerkezet zseniális - véli Fromme. Az 1,5 méter széles, 95 centiméter magas és 90 centiméter mély szerkezetben nem csupán arra volt hely, hogy a benne lévő ember a kutató pillantások elől megfelelően elrejtőzzön, attól függően, melyik ajtót nyitották ki, hanem egy kinyitható kis sakktábla is volt benne, s a gépezet igen csavaros mechanikai megoldással az ábrázolt török karjára, illetve a látható táblára vitte át azt, amit a gépben rejtőző sakkozó a kis tábláján lépett. Az elbújt ember pedig mágneses stiftek segítségével "látta" a szerkezetből, hogy mi történik a feje felett lévő táblán. Az ügyes rendezés is elősegítette a sikert. így például a figurától jobbra és balra nagy kandelábereket állítottak fel, amelyek fényénél nem tűnt fel, hogy a török bábu feje egyben kémény is, amelyen távozott a belül lévő olajmécses füstje - mondta el a múzeum szóvivője, (mtp) nek izomszöveteiben, így például a rágóizmokban termelődik, azaz többek között ennek a fehérjének köszönhetik félelmetes harapásukat. Kis túlzással tehát azt állíthatjuk, hogy mintegy 2,4 millió évvel ezelőtt az emberiséget egy mutáció következtében létrejövő általános "izomsorvadás" sújtotta, ami a fej izmait illeti. De miért válhatott ennyire elterjedtté ez a változás? A mutáció bekövetkeztének időpontja éppen azokkal az evolúciós változásokkal, illetve azok kezdetével esik egybe, melyek során megkezdődött a Homo nemzetség felvirágzása, főképp az agykoponya méretének rohamos növekedésével. Nem kizárt, hogy ebben a mutáció is szerepet játszott: az addig jellemző terjedelmes rágóizomzat viszszafejlődött, ez maga után vonta az állkapcsok, illetve az arckoponya kisebbedését, ami viszont teret nyithatott az agykoponya növekedésének. Miután megszabadultunk a rágóizmok tapadásához elengedhetetlen koponyaformától, szabad út nyílt a csontozat mai formájának kialakulása felé. Úgy tűnik, az erős rágóizomzat és a nagy agy kizárják egymást - állítják a kutatók, (o) Metánra bukkantak a Marson Március 29. Az élet jele is lehet a kutatók szerint a Mars atmoszférájában kimutatott metán. A gázt először földi teleszkópokkal fedezték fel, de létezését most megerősítette az európai űrhivatal Mars Express szondája is. A metán csak rövid ideig marad meg a bolygó légkörében, a kutatók ezért úgy gondolják, hogy valamiképpen folyamatosan újratermelődik. Ennek két módja lehet: vagy aktív vulkánok vannak a Marson, de ilyet eddig nem találtak, vagy mikrobák termelik a gázt. Ha mégis vulkanikus aktivitás felelős a metán jelenlétéért, annak meszszemenő következményei lehetnek: a hő megolvaszthatja a felszín alatt lévő hatalmas jégtömegeket, így akár életre alkalmas körülményeket is teremthet, vélik a kutatók. A f öldön a baktériumok hidrogénből és szén-dioxidból állítják elő a gázt. A metánt termelő földi mikrobáknak nincs szükségük oxigénre a túléléshez, a kutatók ezért lehetségesnek tartják, hogy ez a típus él a Marson is. A januárban leszállt roverek ezt a kérdést nem tudják megválaszolni, ugyanis ezeket elsősorban geológiai munkára tervezték. Gstipán az elveszett Beagle 2 hordozott olyan műszereket, melyekkel ki tudta volna mutatni a metánt a légkörben, (i)
