A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-19 / 145. szám

IOahid Kultúra 2004. MÁRCIUS 19. I Zsidó és roma holokauszt kiállítás GRAFIKAI BRAVÚROK A Bnai Zion Alapítvány New York-i székházában magyar részről Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, - a nagyobbik kormányzó párt, az MSZP, politikai kor­rektsége és kritikus magatartása okán érezhetően legrokonszenvesebb politikusa - nyit­ja meg az Emlékezzünk című kiállítást. Amerikai részről Tom Lantos, az Amerikai Képviselőhöz tagja mond megnyitót. A holocaustnak és Magyarország német megszál­lásának 60. évfordulója alkalmából rendezett képzőművészeti tárlatot a New York-i Magyar Főkonzulátus és a Bnai Zion Alapítvány szervezi, a megnyitó március 22.­­én 19 órakor lesz. E kiállítás március 31-ig naponta délelőtt 10-tőldélután 4-ig lát­ható majd Szili Katalin bemutatja Mezei András költő, s a Kemény Éva-Sős László grafikus művész házaspár ebből az alkalomból megjelent költői és grafikai albumát is. A sokat ígérő színvonalú kiállítás előzeteseként Sós Lászlóval beszélgettünk... Röviden Monet-élmény NEGYEDMILLIÓSZOR Hétfőn, március 15-én este bezárt a Szép­­művészeti Múzeum Monet és barátai című kiállítása, melyet három és fél hónap, alatt negyed millió néző látott. A kétszázezredik látogatót, eg)’ Győr-Sopron megyei idős fa­lusi (!) embert Hiller István kulturális mi­niszter megajándékozta egy kétszemélyes, repülős párizsi hétvégére szóló utalvánnyal. A miniszteri elegancia másik jele: a téli hi­degben olykor órákig fagyoskodva bebocsá­tásra váró Monet-rajongók közül a kétszázez­redik látogató előtti és utáni tíz-tíz várakozót egy-egy gyönyörű Monet albummal ajándé­kozta meg. Máskülönben a sorban állás oka: a biztonsági szabályok betartása és a képlá­táshoz kellő tér végett egyszerre csak kétszáz látogatót engedhettek be. Nádasdy Kálmán-díj Idén március 15-én a művészeti kitüntetések sorában kiosztották a nagy zenés színházi rendezőről, a Háry' János eddigi legjobb színpadra állítójárói elnevezett Nádasdy Kálmán-díjat. Szikora János és Zsótér Sán­dor nyerték el ez alkalommal zenés színházi munkáikért valamint színháztudományi te­vékenységükért. Száműzött Teleki Pál Teleki Pálnak - akiről éppen most derült ki, hogy nem öngyilkos lett, hanem fegyverrel a kezében halt meg, a szövetségesekhez va­ló átállás titkos szervezése miatt a Gestapo gyilkolta meg - nem állíthatják fel a szob­rát a fővárosban. Legvalószínűbb, hogy an­nak a Balaton parti emlékháznak az udva­rán állhat a szobor, melyet az 1939-ben ál­tala idemenekített lengyelek és lengyel zsi­dók építettek. Sztálin továbbra is a főváros díszpolgára marad. Rock around the Clock Fantasztikus rocktörténeti koncert volt Bu­dapesten március 12-én és 15-én egy, a pesti Duna-parton álló hajón, abból az alkalomtól hogy ötven éves a rockzene. Bill Haley kezd­te 1954-ben, ő szerzetté az első rocknótát, a Rock around the Clock című dalt. Ő már ré­gen meghalt, de egykori muzsikusai, ma het­­ven-nyolcvan esztendős zenészek eljöttek Pestre a remek hangulatú hajókoncertre. A Bill Haley zenekar egykori összes nagy slá­gerét eljátszották. Direktorgyilkos színészek? Éles tölténnyel rálőttek Székhelyi József színművész házára. Székhelyit a kormány­váltás után az MSZP ültette a Szegedi Nem­zeti Színház igazgatói székébe, s azóta több kellemetlen bejelentés az ő nevéhez fűződik, például színészek létszámának leépítése. Most éles tölténnyel lőtték át házának abla­kát, de a rendőrség nem találja a tettest. Nincs pénz Molnár védelmére Molnár Ferenc örökösei nem perük be a Pál utcai fiúkat szabadon megfilmesítő olasz céget, mert nincs elég pénzük. Az író egyik örököse szerint a film — amelyet most vetítettek Magyarországon — forgatókönyve a világszerte ismert mű megcsúfolása. Horváth Ádám rendező szerint pedig a film “a gyermeki önfeláldozás regényét a fel­nőttvilág piszkos ügyeit kiteregető történet­té" alakította át... Földessy Dénes- Kemény Évával 1953. óta dolgozunk együtt, - mondta - s nemsokára rá házas­ságot is kötöttünk. Éva az Iparművészeti Főiskolán végzett, s Mihálts Pál és Mol­nár Béla voltak a mesterei. Én a numerus clausus miatt nem juthattam be a főisko­lára, de talán ez volt a szerencsén, mert így az európai színvonalú Atalier Stúdi­óba kerültem tanulni. Ez volt akkor Bu­dapest legszínvonalasabb, legrangosabb grafikai stúdiója. Mestereim Bortnyik Sándor és Irsai István voltak. Kettőnk négy mestere négy nagy név ebben a művészeti ágban.- Irigylésre méltó házasság!- Olyannyira, hogy lehet: a képzőmű­vészetben egyedül álló módon mindig mindent együtt csinálunk. Néha előfor­dul, hogy később nem tudjuk eldönteni, hogy melyik tárgy melyikünk alkotása. A grafika változataival dolgozunk. Ebben háromféle technika keveredik, tehát nem unalmas. Van egy ugyancsak ritka, sőt, talán ez is egyedül álló eredményünk: minden kitüntetést, vagyis tizenegy nemzetközi reklámgrafikai díjat, továbbá tizenhat hazai ilyen díjat, a SZOT-díjat, a Munkácsy-díjat, az UNESCO-díjat, az érdemes művész díjat egyszerre, két pél­dányban kaptuk meg. A Nemzetközi Grafikai Szövetség minden tíz évben ki­választ egy csúcslistát, vagyis a világ leg­jobb száz grafikusának névsorát, s ebben mindig mindketten benne vol­tunk. így tényleg el lehet mon­dani, hogy igazi, egész életre szóló s a legteljesebb értékű há­zaspár vagyunk.- Egy másik házasság: az üz­let és művészet párkapcsolata, hiszen a reklámgrafika ilyen öt­vözet- Azt hiszem, igen. Külön­ben már egyre kevesebb rek­lámgrafikát tervezünk. Világvi­szonylatban mi kezdtünk el két új alkotást: a környezetvédel­mi-szociális tárgyú grafikát, s a holokauszt témából a roma ho­lokauszt művészi grafikai ábrá­zolását.- Milyen a jó reklámgrafika?- Olyan, hogy ha az utcán a járókelő pillantása rá vetődik, akkor a másodperc tört része alatt megérti, s a hozzá tartozó szöveget menet közben is el tudja olvasni, anélkül hogy sila­­bizálnia kellene.- Mit hoznak a New York-i közönségnek?- Mezei András költészetével gazdagí­tott grafikai sorozatot s ez itt két formá­ban jelenik majd meg, egy albumban és falon kiállítva. Hozzuk a zsidó és roma holokausztról szóló sorozatot, 115 mű­vet, és emellett Mezei András 94 úgyne­vezett tényversét, vagyis költészetbe for­mált dokumentumát. Ennek az album­nak a tartalmából kicsinyítettünk egy tárlatra 73 művet, melyeket falra füg­gesztve állítunk ki. Közülük 49 új, vagyis erre a kiállításra készült. Mindezzel se­gítjük az utókor tájékozódását, ma már a mi nemzedékünk, az élő tanúk már nem élnek.- Milyen gondolatokkal indulnak el New York-ba?- Faludy György versére gondolunk. O a második, vagyis a kommunizmus előli emigrációjában sokáig New York­ban élt. É nagy magyar költő így ír Új­szülött fiamhoz című versében: "Olyan hegyen kell állanunk, fiam, / s úgy állok itt veled, / mint Auschwitzban, ha jött a gáz, / jött és emelkedett, / mikor terjedt a gáz s az emberek / fele már elesett, / s az élők a holtakra álltak /hogy még egy per­cig éljenek." Egy interjú elmaradt Lapunk kulturális rovatában a költé­szetről szóló, tehát kulturális interjút szándékoztunk közölni Döbrentei Kornéllal (képünkön), mivel a New York-i polgári körök és az egyházak őt, és Patrubányi Miklóst, a Magyarok Vi­lágszövetségének elnökét hívták meg, hogy március 15-én beszédet mondja­nak. Kulturális rovat nem politizál, ha­nem a költészetről készített volna in­terjút egv költővel. Ez nyilvánvaló. Nem akartunk tehát foglalkozni a bu­dapesti Tilos Rádiónak azzal a kará­csony esti gyűlölködő uszításával ("Megölni minden keresztényt!"), amely Döbrentei Kornélt felháborítot­ta, tiltakozó beszédet mondott, mi sze­rint egy csoport vallási köntösben foly­tat hatalmi harcot népünk megsemmi­sítésére. Ezért megvádolták őt antisze­mitizmussal, ő pedig pert indít a vá­­daskodókkal szemben. Független újság lévén, minden féle kulturális szellemiséget korrekten megis­mertetünk olvasóinkkal. Döbrentei Kor­nél költészetét is, avagy fentebbi írásun­kat, a holocausttal összefüggő tisztelgő, szép képzőművészeti kiállítást. A költészeti interjú azonban elma­radt, mert a rovat lezárta előtt közölte a média: Döbrenti Koméit ismeretlen okból Ferihegyen leszállították a gép­ről, s nem jöhet New Yorkba. Az inter­jú tehát okafogyottá vált, helyébe a CD-kiadás gyűrűben című írást tettük. Később új rádióhír jött: egy német já­rat késve, de mégis elvitte a költőt. Mit tehettünk? Kis helyet kiszorítva, inter­jú töredéket közlünk, melyben benne van a költő életfilozófiájának egy cseppje:- Nincs történelem, ami ne akarná kifakítani akár a költők, akár az embe­rek idealizmusát. Ilyenkor nem csak az erő pillanatai szépek, a lankadtság pil­lanatai is gyönyörűek lehetnek. Baj ak­kor van, ba a fáradt embernek nem adatik meg a létezéssel, az életkedvvel való telítődés lehetősége. Akkor, abban a hullató pillanatban adja meg magát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom