A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)
2004-03-19 / 145. szám
2004. MÁRCIUS 19. Március 15. A HÍD 5 M Exkluzív interjú Patrubány Miklós MVSZ elnökkel EU=VASFÜGGÖNY? Március 14-én érkezett New Yorkba Patrubány Miklós, a Map árok Világszövetségének elnöke, akit arról kérdeztünk, bogy mi a szövetség állaspontja Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásáról Fazekas Krisztina — Mi a véleménye a Magyarok Világszövetségének az európai uniós csatlakozásról? — A Magyarok Világszövetsége tavaly március 22-én egy egésznapos nyílt elnökségi ülésen, amelyet egy internetes rádió is közvetített, és amelyen minden magyarországi párt képviselőjét meghallgattuk, az elnökség tizennyolc három ellenében névreszóló szavazással úgy döntött, Magyarország állampolgárait arra biztatja, hogy az európai uniós csatlakozási szerződésre szavazzanak nemmel az április 12-ei népszavazáson. — Miért látták ennek szükségét? — Azért láttuk szükségét ennek a megnyilvánulásnak, mert botrányos módon és az ország történelmének szégyeneként fennmaradó módon Magyarország népét egy olyan ügydöntő népszavazásba ráncigálták bele, amelyben nem ismerhette meg a népszavazás tétjét. Ugyanis a szavazás arról szólt, akarják-e, hogy a csatlakozási szerződés szerinti csatlakozás megtörténjen. Márpedig azt a négyezer oldalas csatlakozási szerződést akkor még közzé sem tették. Néhány rövid részletét a Külügyminisztérium honlapján megjelenítették, de hát a lakosság hány százaléka olvashatta ezt? — Melyek voltak a csatlakozási szerződésnek azok a pontjai, amelyekkel a Világszövetség nem értett egyet? — Akkor tizenkét pontban foglaltuk össze ezt a „miért nem"-et, de ezek közül a leglényegesebb, hogy a magyar föld eladhatóvá válik a tőke szabad áramlása című fejezet szerint. Tudnivaló, hogy a magyar föld messze értékesebb, mint a nyugat-európai termőföld. Azonban Magyarország állampolgárainak az átlagjövedelme és fizetőképessége messze elmarad a nyugat-európai polgárok fizetőképességétől. Emellett a magyar föld mai ára messze alatta van az európai földáraknak. Mindez együttvéve azt okozza majd, hogy az ország termőföldje, amely gyakorlatilag a nemzet éltető ereje, közprédává válik attól kezdve, hogy felvásárolható lesz. A másik igen jelentős tényező a csatlakozási szerződésben a határon túli magyarok és Magyarország viszonyának rendezetlensége. A Magyarok Világszövetsége és a Magyarok Világkongresszusa, amely a legátfogóbb legitimitású magyar köztestület, már 1996- ban kimondta, hogy még az EU-s csatlakozás előtt meg kellene adni a magyar állampolgárságot minden határon túli magyarnak azért, hogy a csatlakozás nehogy újabb vasfüggönyöket szüljön Magyarország és az elcsatolt részek magyarsága közé. De ez már meg is történt, a délvidéki és kárpátaljai magyarokat már schengeni szigorúságé határok választják el az anyaországtól. Amit pedig kevesen tudnak, hogy már az erdélyi magyarokkal szemben is bevezették a vízumkötelezettség egy sajátos formáját. Egy magyar-román kormányközi egyezmény az uniós csatlakozást sejtetve kimondja, hogy fél éven belül legfeljebb kilencven napot tartózkodhatnak román állampolgárok, így az erdélyi magyarok is Magyarországon. Ha ennél tovább maradnak, pénzbírsággal sújthatok és akár két évre kitilthatok az országból. Történik mindez olyan körülmények közepette, hogy májustól ötszáz millió európai állampolgár szabadon utazhat, letelepedhet, tulajdont szerezhet, esetleg szavazhat is a magyarországi helyhatósági választásokon és az európai uniós választásokon. Magyarország így tágra nyitja kapuit Európa és polgárai előtt, miközben bezárkózik a határon túli magyarokkal szemben. Ez a Magyarok Világszövetsége számára, amely a magyar nemzet egységét hivatott megtestesíteni, amely feladatai sorában első helyen említi a magyar állampolgárság elérhetővé tételét minden magyar számára, elfogadhatatlan. Végül harmadsorban említem, hogy az ország jogállami hagyományait durván sértő módon történt Magyarország csatlakoztatása, illetve a népszavazás, amellyel ezt eldöntötték. Maga az alkotmánymódosítás, amely kiírta a népszavazást, az ezeréves magyar jogállam szégyene. Vegyük például a 79. Cikkelyt, amelynek első mondata ellentmond a harmadik mondatának. Az első mondat ugyanis kimondja, hogy a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz a csatlakozási szerződés szerint való csatlakozásáról ügydöntő népszavazást kell tartani, míg a harmadik mondatban így fogalmazzák meg a népszavazásra bocsájtandó kérdést: Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon? Ez igen nagy különbség, hiszen az első mondatban még említik a csatlakozási szerződést, míg a harmadikban azt kérdezik, hogy akarja-e az ország lakossága, hogy Párizs, Róma, München és a többi nyugat-európai ország elérhetővé váljanak, és egy szó sem esik azokról a szigorú csatlakozási feltételekről, amelyek rövid időn belül többszázezer mezőgazdaságból élő magyar család anyagi leépülését hozzák. Hiszen ott tartunk, hogy a magyar termelő által előállított tejet senki sem veszi át, de Párizsból, Rómából annál több érkezik. Sorolhatnám tovább azokat a pontokat, amelyek egy kellőképen elő nem készített és a magyar részről ki nem alkudott csatlakozási szerződés a magyar nép fejére nehézségeket hoz. Alig telt el két nap a népszavazás után, a Népszabadság címoldalon hozta le, hogy gond lesz a mezőgazdaságból élőkkel. Ugyan Brüsszel támogatja majd őket havi tizenegyezer forinttal hetvenéves korukig, ha vállalják hogy eladják földjüket. Természetesen nem akárkinek, hanem meghatározott személyeknek, szervezeteknek. Emellett azt is vállalniuk kell, hogy a háztájijából nem termelnek piacra. — A Magyarok Világszövetsége mindenképpen szeretné elérni, hogy a határon túli magyarok is megkaphassák az állampolgárságot. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményeztek azért, hogy ezt a kérdést népszavazásra lehessen bocsájtani. Képes lesz a Világszövetség megértetni a kettős állampolgárság jelentősségét megértetni és megszavaztatni? — Nem lesz könnyű feladatunk, de nem vagyunk a meghátrálás emberei. Hittel élünk és hisszük, hogy nem vagyunk egyedül. Negyvenöt civil szervezet és százötven polgári kör társult hozzánk. Megítélésünk szerint több mint húszezer ember gyűjti majd az aláírásokat, és a magyar nemzet összefogásával képesek leszünk győzelemre vinni a népszavazást. Ebben döntő szerepet kaphatnak a külhoni magyarok, akiknek ezúton kérem a támogatását. Ha minden külföldön élő magyar felhívja és felkeresi otthon élő rokonait, barátait, ismerőseit, és megkéri őket, hogy vegyenek részt a népszavazáson, akkor sem a pártok, sem a médiák ellenséges propagandája nem akadályozhatja meg a magyar nemzetet abban, hogy helyreállítsa a nemzeti egységet. Folytatás a címoldalról Majd a márciusi ifjakra emlékezett, akik azért mentek az utcára és fogalmazták meg a tizenkét pontot, hogy’ mindenki számára egyértelművé tegyék, hogy mit kíván a magyar nemzet. Ennek egy része megvalósult és már el is múlt azóta, egy része pedig már soha nem is fog megvalósulni. Hiszen az európai uniós csatlakozással az ország feladja azokat az alkotmányos jogait, amelyek az Aranybulla és a Szent Koronára épülő sarkalatos jogok óta meghatározzák a magyar államot. Például, hogy Magyarország mindig szabad. Májusban az ország egy olyan szövetség tagja lesz, amelyben feladni kényszerül nemzeti szuverenitását. _________________________________ Az uniós törvények és szabályok a mindenkori magyar törvények fölött helyezkednek el. Nem valósulhatnak már meg azok a márciusi követelések, amelyek nemzeti őrsereg felállítását szorgalmazzák, vagy hogy a katonaság az alkotmányra esküdjön, hogy ne vigyék őket külföldre és a külföldi katonákat vigyék el az országból. A közös teherviselés is furcsa módon valósul meg Magyarországon, mondta a szövetség elnöke, hiszen a nagy multinacionális cégek ugyan a legnagyobb profitot viszik el az országból, a nemzetközi összefüggések révén nem kell adózniuk. Emellett feltette azt a kérdést is, hogy vannak e még márciusi ifjak. Egyre fogyatkoznak a magyarok a világban, és közöttük is egyre kevesebb a fiatal, akiket már magával sodort a globális világ. Még inkább szükség van az összefogásra, ezért is kezdeményezte a Magyarok Világszövetsége azt az aláírásgyűjtést, amely azt célozza, hogy népszavazást írjanak ki a kettős állampolgárság kérdésében. Az aláírásgyűjtő ívek New Yorkban is megtalálhatók a Magyar Házban. Döbrentei Kornél, alternatív Kossuth-díjjas író, az esemény másik díszvendége arról beszélt, hogy ma Magyarországon tudatosan rombolják a magyarság tudatot. Államilag támogatott rádiókban elhangozhatnak olyan kijelentések, hogy minden keresztényt ki kellene irtani, és a Magyar írószövetség számos tagja emellett a rádió mellett állt ki. Amikor az író felemelte szavát, többen kiléptek az írószövetségből. Döbrentei Kornél azt kérte a jelenlévőktől, hogy minden erejükkel küzdjenek a magyar egységért. (FK)
