A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-03-19 / 145. szám

6 a híd Kárpát -medence 2004. március 19. fl Kárpátalja: a tiszaásványi templom meséi MESE A TETŐ ALATT A Csap melletti Tiszaásvány református temploma tetőszerkezetének átvizs­gálásakor jelentős mennyiségű régi iratra bukkantak a helyiek. Mészáros Zoltán tiszteletestől megtudtuk, hogy a régi egyházi dokumentumok és könyvek közül a szovjet időszakban sok elveszett, de a tetőtérbe elrejtett írások, jegyzőkönyvek, leltárkönyvek és anyakönyvek átvészelték az idők viharait. Már elsőre elutasított autonómiatervezet Erdély. Negatívan véleményezte a Székelyföld területi autonómiájá­nak statútumtervezetét a Törvény­hozási Tanács. A törvénytervezetek szakszerűségét vizsgáló testület úgy ítélte meg, az autonómiatervezet tel­jességében ellentmond az alkotmá­nyos normáknak és elveknek, a bel­ső és az uniós jogrendnek, valamint a nemzetközi jognak; általa a beter­jesztők tulajdonképpen a román nemzetállammal párhuzamos, kü­lönálló állami entitás létrehozását célozzák meg. "Az európai szerveze­tek nem támogatják a kizárólag etni­kai alapon létrehozott autonóm, asszimetrikus, különleges jogállású, egyedülálló régiókhoz hasonló, álla­mon belüli entitásokat" - áll a testü­let közleményében. A testület hang­súlyozza, az Európa Tanács által 1995-ben elfogadott, és Románia álT tál is ratifikált kisebbségvédelmi ke­retegyezmény nem biztosít kollek­tív jogokat a kisebbségek számára. Az egyezménynek csupán az a sze­repe, hogy jogegyenlőséget biztosít­son, a törvény egyenlő védelmét szavatolja a kisebbségekhez tartozó személyek számára, betiltván a ki­sebbséghez való tartozás miatti hát­rányos megkülönböztetést. "A Törvényhozási Tanács véle­ményezését a parlamentnek nem kö­telessége elfogadni - jelentette ki a Krónika kérdésére Csapó 1. József, a törvénytervezetet kidolgozó Székely Nemzeti Tanács elnöke. - A képvise­lőházi szakbizottságok ettől függetle­nül pozitívan véleményezhetik a tör­vénytervezetet." Az elnök elmondta, a tegnap nyilvánosságra hozott véle­ményezés szövegét is csatolják majd ahhoz a dokumentumhoz, amelyet az Európai Parlament szakbizottsá­gainak és az Európa Tanács Parla­menti Közgyűlésének készülnek el­küldeni. "Hadd szembesüljenek ők is a felsorolt kifogásokkal" - magyaráz­ta Csapó. Megjegyezte, a kisebbség­­védelmi keretegyezmény a polgárok teljes és tényleges egyenlőségének a szavatolásáról rendelkezik. "E teljes és tényleges egyenlőségnek pedig az egyik legfontosabb eszköze a területi autonómia" - tette hozzá. Az elnök példák felsorolásával igyekezett bi­zonyítani, hogy az Európai Unióban - melynek jogrendjére a Törvényho­zási Tanács hivatkozik - az autonó­miák működtetése megszokott gya­korlat. Március 14. Ráadásul közülük sok nagyon érté­kes, hisz például az anyakönyvek kisebb megszakításokkal az 1700-as évekig visszamenőleg megvannak. Fennmaradt az egyházközség levelezése is, igaz, a legtöbb dokumentum az első világhábo­rú előtti, és a két világháború közötti időszakból származik. Számos irat, számla és levél örökítette meg a temp­lomépítés mikéntjét. Fennmaradt egye­bek mellett a Kiss Márton egykori Ung megyei esperes levelezésének kivonatát tartalmazó könyv 1795-ből, továbbá egy 1796-ban elkezdett pénztárkönyv, a presbiteri ülések jegyzőkönyvei 1842- től 1900-ig, a gyülekezet tulajdonában lévő szárazmalom és magtár nyilvántar­tási könyve, valamint Szabó István káp­lántanítónak a gyülekezet történetét le­író rövid munkája 1898-ból. Ezen régi dokumentumok alapján Mészáros Zoltán lelkész sok eddig nem ismert részletet derített ki a falu múlt­járól.- Tiszaásvány 1768-ban alakult anya­egyházzá, és 1796-ban építettek egy egyszerű, fagerendákból összerótt, pa­­ticsfalú templomot. Szintén 1796-ban épült a különálló, gerendákból összerótt harangtorony, amely egyetlen vasszeg Március 17. Az összefogást, az egységet és a sza­badságot hangsúlyozták a politikusok Magyarország-szerte a március 15-i ünnepségeken. A szónokok közös gon­dolata volt, hogy 1848 legjelentősebb üzenete az összefogás, amelyre a közel­gő történelmi esemény, az uniós csatla­kozás miatt ma ismét nagy szükség van. Medgyessy Péter miniszterelnök a ma­gyarság sorsáért érzett felelősségét és mindenféle vasanyag alkalmazása nélkül készült. A templom deszka­mennyezete 100x50 cm-es mezőkre volt osztva. Minden mezőn más-más ma­gyar virágmintás motívumű festmény volt látható. Ezeknek a díszítéseknek a készítője ismeretlen, a hagyomány sze­rint egy bujdosó mester műve volt.- Ezt a régi templomot 1922-ben zár­ták be, mivel életveszélyesnek lett nyil­vánítva. Ezután egy ideig a parókián tartották az istentiszteleteket, majd pe­dig az állami iskolában. 1927-ben a már említett festett mennyezetet, valamint a fatornyot a műemlékvédő bizottság uta­sítására Kassára szállították, a Kelet­­szlovenszkói Múzeumba. Később az egyházközség peres úton próbált pénzt követelni a múzeumtól, de mivel a mú­zeum vezetői írást nem adtak ígéreteik­ről, nem sikerült érvényt szerezni kárté­rítési igényüknek. 1928-ban bontották le teljesen a régi templomot, használha­tó anyagát pedig nyilvános árverésen el­adták.- 1937-ben a gyülekezet új templo­mot épített, amely a II. világháború mi­att csak 1944-re készült el. Ekkor a csa­pi csomópont ostroma miatt Tisza­ásvány hadszíntérré vált, és a templom is súlyosan megrongálódott. E sérülések hangsúlyozta a határon túli magyarok­hoz intézett ünnepi üzenetében. Ugyanakkor - válaszul arra, hogy Bu­dapest lefaragta a határon tűli magya­rok támogatására szánt költségvetési keretet - Bugár Béla, a felvidéki Ma­gyar Koalíció Pártjának elnöke elutasí­totta a legnagyobb magyar állami ki­tüntetést. Bugár elmondta, a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykereszt­jének elutasítása nem a kitüntetésnek, hanem a magyar kormány utóbbi idő­ben tanúsított magatartásának szól. Bugár azt sérelmezte, hogy a ma­gyar kormány "rólunk, nélkülünk dön­tött", jóllehet a felek mindeddig éveken át következetesen és eredményesen áll­ták azt az egyezséget, hogy a határon túli magyarokat érintő kérdésekben azok legitim politikai képviseletének mellőzésével soha nem születhet dön­tés. "A magyar kormány felrúgta az egyezséget: lemondta a február köze­pére tervezett Magyar Állandó Érte­kezletet." Hangsúlyozta: "Amikor vég­re létrejöhetett az önálló szlovákiai ma­gyar egyetem, most szorulunk a legbő­nyomát a tetőzet ma is magán viseli. Idén nyáron szeretnénk hozzákezdeni a felújításához. A gyülekezet maga is el­kezdte a gyűjtést, a templomban egy külön perselyt helyeztünk el e célra, il­letve körlevelet küldtünk a kárpátaljai református gyülekezetekhez is, mely­nek köszönhetően máris több mint húsz gyülekezettől kaptunk segítséget. így reméljük, hozzá tudunk kezdeni a mun­kálatokhoz.- Ami a régi templomot illeti, falunk lakói semmit nem tudnak a Kassára szállított régi harangláb és kazettás mennyezet sorsáról, de a közeljövőben szeretnénk kideríteni, hogy túlélhették­­e ezek a számunkra fontos műemlékek a háborút. (BZS) kezűbb támogatásra." Mádl Ferenc államfő Magyar Köz­­társasági Érdemrend kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából a Parlamentben. Az Érdemrend Nagy­keresztjével (polgári tagozata) tüntette ki Markó Béla RMDSZ-elnököt és Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnökét is. Bugár nem jelent meg a díjkiosztáson. Medgyessy Péter miniszterelnök az MTI kérdésé­re így válaszolt: "Sajnálom, hogy nem jött el", majd hozzátette: tiszteletben tartja Bugár döntését. "Ez a kitüntetés nem egy személynek szól közvetlenül, hanem annak a közösségnek, akiket képvisel, akikért dolgozott" - hangsú­lyozta Medgyessy. Markó Béla a Kró­nikának úgy vélekedett: mindenkinek joga van eldönteni, hogy elfogadja-e a Magyar Köztársaság legmagasabb ki­tüntetését. "A díj az elmúlt évek mun­kájáról szól, és nem attól függ, hogy éppen ki van kormányon Magyaror­szágon, ki döntött az odaítéléséről, és mi a helyzet a költségvetéssel" - szö­gezte le Markó. Felvidék: visszautasított Magyar Érdemrend BÜSZKE FELVIDÉKIEK Elutasította a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagy keresztjét a felvidéki Magyar Koalíció Pártjának elnöke. A jóformán példa nélküli eset a Kárpát­­medence egész sajtóját megjárta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom