A Híd, 2004. január-június (4. évfolyam, 135-159. szám)

2004-02-13 / 140. szám

2004. FEBRUÁR 13. Színes A HÍD 19 Leonardo da Vinci (1452-1519) Február 12. A Leonardo jellegzetes, jobbról balra haladó tükörírásával rótt sorok több helyről bukkantak elő: a londoni British Libraryben őrzött Arundel kódexből, a szintén londoni Victoria and Albert Museum gyűjteményében található Forster kódexből, és a milánói Biblioteca Ambrosiana tulajdonában lévő Atlanti kódexből. "Leonardo különféle elegyek­­ről ír. Általában állati vagy növényi ere­detű ragasztókat kevert össze festékkel, ám olykor szerves rostokat is adagolt az anyagba" - mesélte Vezzosi a Discovery Newsnak. Leonardo módszerének kulcsa a rétegelés volt. A reneszánsz mester a mai műanyagokhoz és golyóálló üvegekhez hasonló anyagszerkezetet produkált az­zal, hogv papírt, káposztát, salátát, sőt, még ökörbelet is úgymond "festékbe öl­töztetett". Leonardonak nemcsak találmányai, hanem a műanyag-gyártáshoz használt alapanyagai is élénk fantáziáról árulkod­nak. Kísérletezett "egy fej saláta fodros leveleivel", "papírral és írótollhoz hasz­nált apró nádakkal", valamint egy "jókora milánói fodros fejeskáposztával, melyet lehetőleg decemberben vagy januárban szedtek le". De kipróbálta rejtélyes kísér­leteihez többek között "egy üsző vagy Wi Leonardo da Vinci felfedezte a korai műanyagot HIHETETLEN ZSENI Alessandro Vezzosi, a toszkániai Vinci városában - Leonardo szülőhelyén - működő Museo Ideale igazgatója a művész-tudós jegyzetei között mesterséges anyag előál­lításáról szóló rajzokra és leírásokra bukkant. Vezzosi biztosra veszi, bogy da Vinci évszázadokkal a bakelit felfedezése előtt rájött a műanyag-gyártás alapeíveire. egy ökör belének hátulsó fertályát" is... Vezzosi - Leonardo jegyzeteit hűen követve - maga is nekilátott, hogy a kü­lönféle növényi és állati ragasztókat festékkel elegyítse. Az elkészült kuli­­mászt aztán több rétegben is felvitte a Mona Lisa festője által javasolt különös holmikra. Amint a matéria megszilár­dult, Vezzosi leválasztotta a salátákról és miegyebekről, majd meglepetten konstatálta: amit kapott, feltűnően ha­sonlít a 20. század elején felfedezett ba­kelithez. "Türelmesen meg kell várni, amíg valamennyi színes réteg megszikkad" - magyarázta Vezzosi a folyamatot az el­képedt újságíróknak. "Igyekeztünk mindenben követni a mester utasítása­it, még hasonló színezékeket is használ­tunk. Pedig a hagyományos olajfesték­től a legkülönbözőbb szerves anyago­kig minden megtalálható volt köztük." Leonardo receptjének sikeres megis­métlése bebizonyította: a firenzei zseni évszázadokkal a modern műanyagok megjelenése előtt rájött a mesterséges anyag készítésének titkára. Alexander Parkes ugyanis csak 1862-ben fedezte fel a cellulózból előállított parkezint, Leo Hendrik Baekeland pedig 1909-ben állt elő a később hatalmas karriert befutott bakelittal. "Leonardo olyasmit állított elő, ami nagyjából a szerves és a szintetikus mű­anyagok között helyezkedik el. Kutatá­sai közepette még az acetonhoz nagyon hasonló anyagot is sikerült csinálnia. Kísérletei közben persze csakis nem mérgező, természetes alapanyagokkal dolgozott" - mondta Vezzosi. Az olasz tudós szerint Leonardo műanyagja annyira hasonlított a ma használatos szintetikus anyagokhoz, hogy akár késmarkolatot, sótartót vagy bármilyen apróbb tárgyat lehetett vol­na belőle csinálni. "Rendkívül érdekes, hogy Leonardo többrétegű szerkezet­tel érte el azt, hogy anyaga minél nehe­zebben törjön össze" - fűzte hozzá Vezzosi. "Az eredmények újra csak Leonardo zsenialitását igazolják, jóllehet a mes­ter kutakodásai semmivel sem járulnak hozzá jelenlegi technikai tudásunkhoz" - kommentálta a kísérleteket Alessand­ro Bagno, a Padovai Egyetem szerves kémiai tanszékének professzora. Oroszlánok közé dobták Február 11. Oroszlánok téptek szét Dél-Afriká­­ban egy mezőgazdasági munkást, mi­után volt munkaadója behajította őt a vadállatok közé. A tettest hétfőn tar­tóztatták le Hoedspruit közelében lévő birtokán, ahol vadállatok felnevelésé­vel és szaporításával foglalkoznak. I Iá­­rom bűntársával együtt bíróság elé ál­lítják szándékos emberölés vádjával. A rendőrség birtokában lévő tanú­­vallomások szerint a 38 éves Nelson Shisanét 2003 végén bocsátották el az állatfarmról, miután összekülönbözött munkaadójával. A férfi február elején visszament a birtokra, ahol rátámadtak, és addig üt­legelték, amíg eszméletét vesztette. Ezután autóba rakták, a 15 kilométer­re lévő mokvvalói rezervátumba szállí­tották, és a kerítésen át bedobták az oroszlánok ketrecének kifutójába, ahol a vadállatok széttépték. Shisane családja nyugtalankodott a férfi eltűnése miatt, és értesítette a rendőrséget. A rendőrök a keresésére indultak, tanúkat szereztek, végül a ki­futóban megtalálták a szerencsétlen férfi koponyáját, egyik lábszárának maradványát és véres ruhafoszlányait. Jelenleg egy pretoriai laboratórium­ban vizsgálják valamennyit. Az ohim rém lövöldözött? február 12. Ohió állam hatóságai a térségben tevékenykedő orvlövész számlájára írják azt a támadást, amelyet egy kisteherautó és eg\' személygépkocsi ellen követtek el Columbus várostól délre. Az ismeretlen a 71-es államok­­közi autópályán vasárnap adta le lövéseit. A támadó többnyire az autóút felett ívelő gya­logátjárókról tüzel az elhaladó járművekre, eddig 23 alkalom­mal. Az Ohió állambeli lövöldözés 2003. májusában kezdődött. A rém egyetlen áldozata egy 62 éves asszony, aki autóján tavaly novemberben haladt Columbus közelében. A többi támadásban a lövedékek mozgó vág)' éppen parkoló járműveket értek, de csapódott be lövedék lakóházba és iskolába is. Ez utóbbi lövöldözésekben azonban senki sem sebesült meg. Az elkövetés módja igen hasonlít az amerikai főváros, Washington környékét 2002 őszén, három hétig rettegésben tartó két bűnöző ámokfutásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom