A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-21 / 129. szám
2003. NOVEMBER 21. Egészség A HÍD 13 ■ Meglepő felfedezés a cukorbetegség kezelésében BELSŐ SÚLYPONT Amerikai kutatók váratlan felfedezése szerint a lépból a hasnyálmirigybe átültetett sejtek képesek inzulintermeló sejtekké alakulni. A szakemberek egereken már sikeresen tesztelték az új reményeket keltó eljárást. A kutatók nagy meglepetésére azonban a lépsejtek beültetése után legtöbb egér normális inzulintermelő sejteket kezdett termelni, és nem igényelt több átültetést. A kérdés az volt, hogy honnan származnak ezek a sejtek: kizárólag a sejtszigetek regenerációjából vagy esetleg a lépsejtek átalakulásából. Ennek eldöntésére úgy ismételték meg a kísérletet, hogy a lépsejteket hím állatokból nyerték ki, és csak nőstényekbe juttatták be. Ezután keresték a hímekre jellemző Y-kromoszóma nyomait a nőstény állatokban. Kiderült, hogy a kromoszóma az új sejtszigetek sejtjeiben szignifikáns mennyiségben fordul elő azoknál az állatoknál, amelyeknek helyreállt a cukoranyagcseréje - jelezve, hogy ezek a sejtek donor-eredetűek. Ezt megerősítette egy másik kísérlet, amikor a donorból származó lépsejteket jelzőfehérjével látták el. A kutatóknak már sikerült elkülöníteniük azokat a lépsejttípusokat, amelyek képesek az átalakulásra. Az eredmény nem csupán a cukorbetegség, de más autoimmun betegségek kezelésében is új utakat nyithat. November 16. Massachusetts General Hospital (MGH) kutatói a Science című tudományos hetilapban közölték eredményeiket. Ugyanez a kutatócsoport, Denise Faustman vezetésével számolt be 2001- ben előrehaladott cukorbetegséget modellező egerek sikeres terápiájáról. Az I. típusú cukorbetegséget (diabéteszt) a hasnyálmirigy betegsége okozza. A szervezet saját immunrendszere tévedésből megtámadja a hasnyálmirigy ún. Langerhans-szigeteinek inzulintermelő béta-sejtjeit és szétroncsolja őket. A megmaradt sejtek már nem tudnak elegendő inzulint termelni. Hagyományosan e vércukorszint-szabályozást végző hormon rendszeres pótlásával lehet kezelni a cukorbetegséget. Igazi gyógyulást az eredményezne, ha a szervezetet újra képessé tennék a hormon folyamatos előállítására. Az egyik lehetőség inzulintermelő sejtszigetek beültetése a hasnyálmirigybe. Sajnos a szervezet nem fogadja el teljesen a beültetett egészséges sejteket, mert ezek nem tudnak úgy megtapadni, mintha a hasnyálmirigy sajátjai lennének. Bár a szigetsejt-beültetés segítségével hosszú ideig nélkülözni lehet az inzulinos kezelést, legfeljebb egy év múlva újabb sejtbeültetésre van szüksége a betegnek. A Szegeden 2002-ben berendezett új laboratórium segítségével Magyarországon is rendszeresen folynak ilyen beavatkozások. Faustman és kollégái 2001-ben azzal kísérleteztek, hogy korábbi fejlődési állapotban lévő sejtek (előalakok, ún. prekurzor sejtek) beültetésével állítsanak elő inzulintermelő sejteket. Egereken sikeresen elvégezték ezek beültetését, de azt is meg kellett oldaniuk, hogy az immunrendszer ne kezdjen támadásba, elpusztítva az új sejteket. Ezért arra tanították az immunrendszer sejtjeit, hogy ne támadja meg a sejtszigeteket. Ennek egyik lépéseként egészséges állatokból származó lépsejteket ültettek be a cukorbetegséget modellező állatokba. A lépsejtek egyik fehérjekomplexe ugyanis kulcsszerepet játszik abban, hogy az új immunsejtek megtanulják felismerni a szervezet saját sejtjeit. Számítógépes játékokkal a fóbiák ellen November 15. Számítógépes játékokkal hatékonyan lehet kezelni a fóbiákat és a félelmeket, derült ki egy québeci egyetem tanulmányából. A kutatók tulajdonképpen egy bevált terápiás módszert ültettek át olcsó számítógépes környezetbe. A tudósok olyan számítógépes játékokat használtak, amelyekben megváltoztatható a környezet. A fejre erősíthető kijelzők segítségével legalább olyan hatékonyan tudták előidézni a fóbiás reakciókat a páciensekben, mint a korábban is használt szimulációs eszközeikkel. Ezek a speciális eszközök négyszer drágábbak a bolti számítógépeknél. A fóbiákkal rendelkező egy éneknél gyakran alkalmazzák ezt a szembesítő terápiát, amelynek során a páciens egyre többször találkozik rettegése tárgy ával, írta a Business Wire. A kutatók a pókiszonyban szenvedő embereket a népszerű Half-Life játék átprogramozásával hoztak testközelbe a rémisztő pókokkal, a tériszonyosok pedig az Unreal Tournament segítségével kerülhettek hihetetlen magasságokba. A kísérletben 13 fóbiás és 13 fóbiával nem rendelkező ember vett részt. A kutatók lefuttatták a szimulációkat, majd különböző módon megvizsgálták a reakcióikat. Az eredmények szerint az olcsó és rugalmas számítógépes szimulátorok segíthetnek a fóbiásokon, ráadásul a játékok virtuális környezete pontosan annyira idegesíti a játékosokat, amennyire a terápiához szükség van, mondta az egyik kutató. A kísérletben használt környezet szabadon letölthető az egyetem weboldaláról. A tudósok a CyberPsychology and Behavior szakmai lap októberi számában publikálták eredményeiket. I Lehetséges lesz hamarosan a komplett arcátültetés? ARCOK ÉS HARCOK A moziiárók biztosan emlékeznek a “Face/Off" címűfilm borzongató látomására, mikor John Travolta és Nicholas Cage arcot csereinek Ami bat évvel ezelőtt még csak fantasztikus víziónak tűnt, az ma már valósággá válhat, legalábbis a BBC hmm ország kutatói között készített felmérése szerint. Fancia, német és amerikai kutatók szerint minden további nélkül lehetséges egy komplett arc-átültetés. Technikailag a beavatkozás már most is megoldható, de komoly pszichológiai és etika kérdéseket vet fel a beavatkozás terve. November 16. A kérdés körüli eszmecsere egy évvel ezelőtt indult el, mikor Peter Buder, a londoni Royal Free Hospital szakorvosa bejelentette: néhány hónapon belül lehetségessé válik az arcátültetés. A BBC kérdésére válaszoló más sebészek alátámasztják ezt az módon sérült arcú emberek arcára ültetnék. Természetesen az eredeti arcot és az izmokat itt is eltávolítanák. Az eljárás nagy előnye, hogy a más testrészekről átültetett bőr nem mozgatható, érzékeden, maszkszerű, addig az ezzel az eljárással “készített” arc természetesnek hatna. Ehhez a mozgató és érzőidegeket a beavatkozás során össze kellene kötni, de Buder véleménye szerint ez ma már nem jelent igazi problémát. A kórház vezetése azonnal cáfolta, hogy ilyen beavatkozást készükének végrehajtani mindaddig, amíg az eljárás következményeit teljesen nem látják át. “Buder és csoportja csak a megvalósításon dolgozik, de az eljárás komoly morális, etikai és pszichológiai problémákat vet fel, amiket meg kell vitami és meg kell oldani mielőtt bárkit is megoperálnánk!” A hírek szerint azonban máris több tucatnyian jelentkeztek arcátültetésre. Mkdannyian különböző balesetekben szenvedtek súlyos sérüléseket és új arcot szeremének. Sajnos olyan jelentkező nem akadt, alti az arcát felajánlotta volna transzplantációra. A kutatók mindenesetre bizakodnak: előbb-utóbb bizonyára lesz valaki aki szeremé, hogy ha ő nem is, az arca legalább holtában is továbbéljen. Nanamobihdfam káros November 19. A legújabb kutatási eredmények szerint a mobiltelefonok okozta sugárzástól való félelem károsabb, mint maga a tényleges sugárzás. Jiri Silnys, az Aachen Tudományegyetem kutatója szerint túloznak a mobilsugárzás veszélyeiről szóló hírekben. Ez aggodalmat kelt az emberekben, és ettől betegszenek meg - jelentette ki a kutató a Jénában rendezett tudományos konferencián, melynek témája a mobiltelefonok és antennák sugárzásának hatása volt. Jóllehet több mint hétezer tudományos publikáció született arról, milyen hatással van a mobiltelefonnal kapcsolatos sugárzás az egészségre, eddig egyértelmű és megdönthetetlen eredményt egyik sem hozott. Jiri Silnys szerint eddig egyetlen veszélyt tudtak a kutatások tisztán megvilágítani: a mellkas körül hordott mobiltelefonok megzavarhatják a szívritmus-szabályozót, így akár halálosak is lehetnek. A legtöbb tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a sugárzás hatása az emberi szervezetre igen csekélynek mondható. A legnagyobb gond az információhiány - véli Jiri Silnys. Az antennák felállításáról mindig heves vita folyik, ugyanakkor a legtöbb ember azt nem tudja, hogy a fül környékén a mobiltelefon ezerszer erősebb elektromágneses mezőt generál, mint a bázis-állomások. elképzelést: az új gyógyszereknek és eljárásoknak köszönhetően technikailag semmi akadálya nincs annak, hogy a beavatkozást végrehajtsák. Eddig ugyanis fennállt a veszélye annak, hogy a beültetett (ebben az esetben ráültetett) szövetet a szervezet idegen testként érzékeli és kilöki magából - aminek egy teljes arc esetében katasztrofális következményei lennének. Az eljárás keretében egy halott arcizmait és bőrét eltávolítanák, és égési, vagy más
