A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-21 / 129. szám
12 a HÍD TUDOMÁNY 2003. NOVEMBER 21. Röviden Hibás AZ ELMÉLET A VILLÁMOK KELETKEZÉSÉRŐL November 18. A viharfelhőkben egy amerikai kutató szerint nem keletkeznek hatalmas villamos töltések, vagyis ezzel megdől a villámokat magyarázó hagyományos elmélet. Joseph Dwyer, a Florida Institute of Technology (FIT) kutatója szerint a viharokról és villámokról tudni vélt eddigi ismeretek jó része tévedésen alapul. A fizikus azt állítja, hogy azok a viharok belsejében uralkodó feltételek, amelyeket a villámok keletkezéséhez szükségesnek tartottak, egyszerűen nem léteznek a természetben. Miközben Dwyer kutatási eredményei arra utalnak, hogy a villámot nem a viharokban esetleg meghúzódó láthatatlan mezők okozzák, a jelenséget kiváltó valódi ok továbbra is rejtély. “Bár mindenki ismeri a villámlást, mind a mai napig nem tudunk sokat a működési elvéről" - jelentette ki Joseph Dwyer. AZ ORÁNGUTÁN HÚSZ ÉVEN BELÜL KIPUSZTULHAT November 16. Az indonéz rendőrség nem tudja megállítani az illegális fakitermelést, ezért az orángutánok élőhelye folyamatosan zsugorodik. Az emberszabásúakat tanulmányozó harvardi kutatócsoport szerint az orángutánok tíz-húsz éven belül eltűnhetnek a bolygónkról. ÉVI ÖTMILLLÁRD GIGABÁJTOT TERMELÜNK November 20. Az elmúlt öt évben több új adatot termelt és mentett el az emberiség, mint eddig a történelem során bármikor. Jelenleg a világon évente összesen mintegy 5,4 milliárd GB (5,4 x 1018 bájtnyi) új adat keletkezhet. Egy tanulmány szerint 2002-ben a keletkezett adatok közel 93 százalékát mágneses adathordozókon, vagyis video és hangkazettákon, flopilemezeken, ZlP-meghajtókon és merevlemezeken tárolták. A számítógépes merevlemezeken elmentett adatmennyiség 1999-hez képest 114 százalékkal bővült. A világon minden ember évente átlagosan 800 MB adatot termel, bár az átlagos észak-amerikai és az európai felhasználóknál ennél jóval több keletkezik. Csak az USA egymaga 40 százalékát adja a világ új adattermésének, amelyeket mágneses vág}' optikai hordozókon őriznek — a papírmentes iroda ennek ellenére még mindig távoli álom. Hatalmas jégtömb kering a Nap körül November 20. A múlt hét végén amerikai kutatók a Földet fenyegető aszteroidák felderítését végző automatizált csillagászati projektben egy olyan égitestre bukkantak, amely a Neptunusz pályájához közel kering a Nap körül. A 570 kilométer átmérőjű objektum a csillagászat által felfedezett egyik legnagyobb ilyen típusú égitest. A jégből és sziklából álló objektum a 2003 VS2 nevet kapta. Gyorsan melegszik az Északi-sarkkör November 17. A NASA műholdas megfigyelései szerint az Északi-sarkkör klímája az utóbbi húsz évben nyolcszor gyorsabban melegedett, mint amire az elmúlt száz évben rögzített szárazföldi mérések alapján következtetni lehet. A nagy obb vízfelület könnyebben felmelegszik, és így sokkal nagyobb hullámok is keletkezhetnek, amelyek erősebben pusztítják a tengerpartot. / KI Tudósok szerint Életnek mindenhol lennie kell MI ÁLL MÖGÖTTE? A magasabbrendú életnek Iá keü(!) alakulnia mindenhol az Univerzumban. Ötszázmillió évvel ezelőtt következett be az ősrobbanás az evolúcióban. A “kambriumi robbanás ” röpke negyvenmillió év alatt létrehozta az élet magasabb formáit - a növényektől az emlősökig. Mindezt bárommilliárd éves várakozás előzte meg, ami alatt az élet nem jutott túl az egysejtű organizmusok szintjén. Ez az evolúció egyik rejtélye. Hárommilliárd évig semmi és egyszerre, - mintha valami, vagy valaki megadta volna a kezdőlökést. November 19. Földtörténeti mércével mérve egy éjszaka alatt hirtelen élettel telt meg a levegő, a víz és a föld. Minden magasabb rendű organizmus - az ember is - eredete ebbe az időszakba nyúlik vissza. A kambriumi robbanás nem csak a földi élet rejtélye: megfejtése esetén tudnánk, hogy más bolygókon is kialakulhatott-e magasabb rendű élet. A paleontológusok, biológusok és asztrobiológusok ezért már-már kétségbeesett kísérleteket tettek az elmúlt évtizedekben arra, hogy megmagyarázzák: hogyan alakulhatott ki a magasabb rendű élet - és miért ilyen rövid idő alatt. A Potsdam-Intézet klímaváltozással foglalkozó kutatócsoportja most azt állítja, hogy meglelte a magasabb rendű élet keletkezésének titkát. Mint azt a “Geophysical Review Letters” című szaklapban megjelentették, véleményük szerint a magasabb rendű életformák kialakulását a Föld lehűlése okozta: egész pontosan a kambrium időszakában a globális hőmérséklet harminc Celsius fok alá csökkent. Ez az esemény indította el az életet hódító útján. A biomassza mennyisége robbanásszerűen megnőtt, mert a hűvösebb időjárás kedvezőbb élet feltételeket kínált. A kutatócsoport vezetője, Wemer von Bloh a Spiegel-online kérdésére elmondta: “ Úgy gondoljuk, hogy7 mintegy 542 millió évvel ezelőtt a föld átlaghőmérséklete harminc fok alá süllyedt. Addig a vulkanikus aktivitás, és a bolygó belsejében jelenlévő radioaktív elemek gondoskodtak arról, hogy a hőmérséklet magas maradjon. A lehűlésben része lehetett egy kisbolygó, vagy üstökös becsapódásának, mert az ilyenkor a légkörbe kerülő por csökkenti a beérkező napfény mennyiségét, egyfajta nukleáris telet okoz. Mikor a hőmérséklet átlépte a kritikus határt, megindult a többsejtű szervezetek kialakulása, ugyanis az élet ilyen szintű szerveződéséhez ezek a körülmények az ideálisak. Magasabb hőmérsékleten az egysejtű szervezetek életképesebbek, ezért a többsejtűek nem alakulhattak ki.” A többsejtűek kialakulása tovább erősítette a lehűlést. A megnövekedett 'T hmm Bjpg.'.. 2 j AMINO ACIDS w mennyiségű biomassza több szenet kötött meg a légkörből, ezzel csökkentette az üvegházhatást, és a növényzettel - (ebben az esetben algákkal) fedett felületek kevesebb hőt vertek vissza. Az élet, egyfajta szabályozó tényezővé vált, a bolygó úgy kezdett működni, mint egyetlen hatalmas organizmus. A kör bezárult, és a kerék egyre gyorsabban forgott. A hőmérséklet egyre alacsonyabb lett, és a nagy7 mennyiségű biomasszából nagyobb százalékban alakulhattak ki magasabb rendű szervezetek. Megjelentek az egysejtűek telepei, majd az első többsejtűek. A fajgazdagság oda vezetett, hogy szinte az összes mai élőlény ősei megjelentek negyvenmíllió év leforgása alatt, a halaktól az emlősökig. A kutatók azonban tovább is mennek. Véleményük szerint az egysejtűek kialakulása mindenhol végbemegy7: ezt alátámasztani látszik, hogy a Földön már 3,5 milliárd évvel ezelőtt megjelentek az egysejtű szervezetek, gyakorlatilag rögtön azután, hogy lezárult a bolygóformálódás első szakasza. A csoport szerint az, ami a Földön lejátszódott, az Univerzumban mindenhol megtörténhet, hiszen az anyagok mindenhol megtalálhatóak ehhez. A lehűlés és az ezzel járó élet-robbanás feltartóztathatadan: az élet, és annak magasabb rendű formái mindenhol kialakulhatnak az Univerzumban. I y~’m FORM / ACIC ACETONITRILE ,j#v Y7 -fff?’ % RN, IA kutyák intelligensen utánozzák az embert SZABÁLYKÖVETÉS Az emberek utánozzák egymást. Lemásolják egymás viselkedését, ellesik a mozdulatokat, megpróbálják ugyanazt csinálni, mint a másik. Évezredek óta így van ez. November 18. Az ember a legtöbbet a közvetlen környezetétől tanul. Nincs ez másképp az állatok esetében sem. Az ELTE Etológiái Tanszékének munkatársai kutyákat vizsgálnak, azzal a céllal, hogy az utánzás és a szabálykövetés kialakulását nyomon követhessék. “Arra vagyunk kíváncsiak, hogy azok a kutyák, akik az ember környezetében élnek, hasznosítanak-e szociális információkat” - mondja az etológus. Azt minden kutyatulajdonos tapasztalja, hogy kedvencük eltanul bizonyos magatartásformákat, bizonyos cselekvéseket az embertől, pusztán úgy, hogy megfigyelik: az ember milyen cselekvéseket végez, és ezeknek az ^■ppr akcióknak az eredményét vagy magát az akciót megtanulják végrehajtani. A “Csináld utánam” kísérletben a kutyáknak egy demonstrátor által előre bemutatott egyszerű feladatot kell felszólításra elvégezniük. Megtanulják, hogy le kell utánozniuk azt a cselekvést, amit a demonstrátor csinál. A sikeres akció után jutalom jár. A következő lépésben - amikor a kutya már megtanult utánozni bizonyos cselekvéseket, olyan akciókat mutatnak be neki, amelyekkel még nem találkozott. A kérdés az, hogy a kutya ilyen új esetekben mit fog csinálni, milyen akciókat vesz át a cselekvésből. A kísérletek megdöbbentő eredménnyel jártak: a kutyák nem csak lábat emelni, forogni vagy ugrálni tanulnak meg utánzás útján, hanem olyan cselekvéseket is végrehajtanak, amelyeket - kéz hiányában - szinte lehetetlennek tűnik elvégezni, például elforgatták a kulcsot a zárban. “Nem arról van szó, hogy a kutya szolgai módon elkezdi utánozni az embert, hanem valamilyen módon értelmezi azt, amit az ember csinál, és megpróbálja lefordítani a saját nyelvére, és annak megfelelő akciókat hajt végre” - állítják a kutatók. HUNGÁRIA Minden n 5-től 6-ig . 3 WNSW1430 AM állomáson Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apadni Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212-570-6441
