A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-11-14 / 128. szám
2003. NOVEMBER 14. E gészség A HÍD 13 fli Tudósok szerint genetikai oka van az elhízásnak BELSŐ SÚLYPONT Egyetlen gén lebet a felelős a kóros elhízásért: kutatók szerint a kövér emberekben különösen aktív formájában található meg a GAD2 elnevezésű, aminósavcsoport, ami a túlzott éhségérzetért felelős. Ez a felfedezés radikálisan új kezelést tesz lehetővé a túlsúly, és a hozzá kapcsolódó egészségügyi problémák gyógyításában, közölte hétfőn sajtónyilatkozatában az Imperial College londoni intézete. November 10. Az orvosok már gyermekkorban felismerhetik, hogy kinek van öröklött hajlama a kóros evésre, és ezeknek a gyermekeknek a táplálkozását és életmódját ennek fényében kontrollálhatnák. A gén hatásmechanizmusának vizsgálatában a kutatók rájöttek, hogy a GAD2 gén aktivizálódása megnöveli a GABA nevű idegi ingerület-közvetítő anyag termelését, ami az agyban egy más molekulával reakcióba lépve megnöveli az éhségérzetet. A kutatók feltételezése szerint a GAD2 aktivizálódása örökíthető, ráadásul akár domináns jelleg is lehet, ez lehet az oka, hogy világszerte növekszik a túlsúlyos emberek száma. Az Imperial College kísérleteiben 576 túlsúlyos ember genetikai jellemzőit vetették össze 646 normális testalkatú emberével. Már más kutatócsoportok is folytattak kísérleteket a kóros evés genetikai okának meghatározására, de elsőként a GAD2 gént lehet a “kövér génnek” nevezni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a túlsúly és az elhízás a második legfontosabb megelőzhető rizikófaktor a dohányzás után. De a genetikai adottságok nem az egyetlen összetevői a kövérség problémakörének. A túlsúly és elhízás az energia bevitel és - felhasználás közötti egyensúly megbomlásának következtében alakul ki. Az energia bevitel növekedése - ha nem követi fokozott energia leadás - zsírlerakódáshoz, azaz elhízáshoz vezet. Fontos látnunk, hogy az elhízás okai általában a helytelen életmódban és táplálkozásban keresendőek és csupán kisebb részben valamilyen betegségben, genetikailag öröklött szabályozási zavarban. Az elhízással járó legnagyobb probléma, hogy' igen gy akran kombinálódik magas vérnyomással, magas vérzsír és vércukor szinttel és ez a négyesfogat a legnagyobb infarktus kockázatot jelenti. Az elhízottak között magasabb a mozgásszervi bántalmak, a daganatos betegségek kialakulása, valamint a testi betegségeken túl az elhízás károsan hat a lelki életre is, felborítja annak egészséges egyensúlyát. Gyógyszerbotrány November 13. Az AIDS elleni drága gyógyszerek ügye világbotrány, nem határozhatja meg a pénz, hogy' ki marad életben és ki hal l)ele az AiDS-be - mondta Bili Clinton volt amerikai elnök azon a Kínában megrendezett konferencián, amelynek résztvevői az AIDS visszaszorításának lehetőségeiről tárgyaltak. Clinton, aki elnöksége vége óta aktívan leveti magát az AIDS elleni küzdelembe, megdicsérte és további lépésekre ösztönözte a kínai kormányt, mert az a szegény falusi AIDS betegeknek egy' évre ingy'en ad gyógyszert. Am ennek egyelőre csak szimbolikus jelentősége van, mert a programba pillanatnyilag csak ötezren fémek bele, mintegy egymillió fertőzöttnél ez elenyésző szám. Kampány, November 12. Nemzetközi kampányt indított hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a gyúmölcsök és zöldségek fogyasztásának növelésére, mert ezzel számításai szerint évente milliós nagyságrendben menthetnének meg emberéleteket a Földön. Pekka Puska, a nem fertőző betegségek megelőzésével foglalkozó WHO- részleg igazgatója a brazíliai Rio de Janeiróban újságíróknak elmondta, hogy' a zöldségek és gyúmölcsök nagyarányú fogyasztására összpontosító diétával évente 2,7 millióval csökkenthetnék a halálozások számát a világban. Az igazgató Kelet- és Közép-Európát is megemlítette olyan térségként, ahol kimagaslóan alacsony a szóban forgó zöldtermékek fogyasztása. Ez a fajta étkezés egyebek között a szív- és érrendszeri betegségektől, illetve bizonyos típusú rákbetegségektől mentheti meg a fogyasztókat. A WHO becslései szerint a szívbetegségek 31 százalékában szerepe van a csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztásnak, de 11 százalékban az agyvérzésekért, 19 százalékban pedig az emésztőrendszert sújtó rákbetegségekért is felelőssé tehető. M Szervezetünk fizikai teherbírásáról s MOZOGNI MUSZÁJ A teljesítményt az agy és a mozgatórendszer összehangolt működése hozza létre, az emberi szervezet tartós terhelésit pedig az alkalmazkodóképessége teszi lehetővé. A teherbírás, a teljesítőképesség fejlesztésének vágya (munkában, sportban egyaránt) gyakorlatilag az emberiséggel egyidős. November 14. Az egyszeri és a rendszeres fizikai tevékenység - a munkavégzés - szervezetre gyakorolt hatását mennyiségi adatokon keresztül vizsgálják. A fizikai munkavégzés mozgással valósul meg, amelyet a mozgatórendszer hajt végre. Az izmok - ellentétben más belső szervekkel - csak mozgatóidegükkel együtt képeznek mozgásszervet, enélkül múkíjdésképtelenek. A különböző izomcsoportok összetett mozgásai két alapvető, a dinamikus és a statikus izomtevékenységre vezethetők vissza. Az előbbiben a megrövidülés, az összehúzódás, az utóbbiban a megfeszülés az izomösszehúzódás uralkodó formája. Dinamikus jellegű munka például a futás, az úszás, a kerékpározás, míg a statikus izomtevékenység legjellemzőbb példája a súlyemelés. E kétfajta izomműködés ismerete segíti megérteni a fáradtság, illetve a terhelhetőség határának kérdését. A statikus munkavégzés közvetlenül az izmok erejétől függ. Nagyobb súly felemeléséhez, viteléhez nagyobb erő szükséges. Más a helyzet a különféle dinamikus munkákban, ahol szintén lényeges tényező az izomerő, de bizonyos intenzitás mellett a munkavégzést a szervezet oxigénfelvevő képessége határozza meg. A munkavégzés energiát igényel. Az energia termeléséhez a szervezetnek oxigénre van szüksége, melyet a légzőrendszer vesz fel, majd a szív és a vérkeringési rendszer juttat el a sejtekhez. A szervezet munkavégző képességét élettani oldalról legjobban az oxigénfelvevő képességgel jellemezhetjük. Ugyanakkor meghatározott összefüggés van az oxigénfelvétel és az energiatermelés között is. Nyugalomban a szervezet oxigénfelvétele 250 ml/perc. Egy liter oxigén belégzésével a szervezet - vegyes táplálkozás esetén - kb. 20 kilojoule-t (5 kcalt) szabadít fel az energiatartalmú táplálékokból. A 250 ml/perc oxigén belégzése tehát kb. 5,2 kilojoule-t (1,25 kcalt) jelent. Az ember tartósan a nyugalmi oxigénfelvétel három-négyszeresét igénylő, közepes nehézségű munkát képes végezni, ami 4-5 kcal/perc, azaz kb. 20 kilojoule energiaforgalmat jelent. Könnyű munka alatt a nyugalmi érték kétszeresére, míg nehéz munka esetében 4-8 szorosára emelkedik az oxigénfelvétel. Nyugalomban 314 kilojoule (75 kcal), a könnyű munkánál 628 kilojoule (150 kcal), közepes munkánál 628-1256 kilojoule (150-300 kcal) a szervezet energiaigénye óránként. A lakosság többsége (figyelembe véve a gépesítést, automatizálást) ez utóbbi kategóriához tartozik Egészséges, fiatal férfiak egy műszak alatt a közepes munka felső határát tudják fenntartani, tehát 8 óra alatt az energiaszükséglet 10,024 megajoule - (2400 kcal). Ez a munka kb. 6 km/óra sebességgel való járásnak felel meg sík terepen. A nap többi részében végzett tevékenységet is figyelembe véve tehát ezeknek a fizikai dolgozóknak a napi energiaszükséglete 16,76-18,855 megajoule (4000-4500 kcal). Ennél nagyobb energiaigény a mezőgazdaságban, a nehéziparban és a bányászatban is egyre ritkább. Olyan munkaintenzitással, amely a nyugalmi 1,5-2 liter/perc oxigénfogyasztásnak a 6- 8-szorosát igényli, a nem edzett ember kb. 30 percet meghaladó munkavégzésre nem képes. Ennél is nagyobb igénybevétel esetén csak egy-két percig végezhető a tevékenység. Nem edzett ember maximális munkavégző képességét jellemző maximális oxigénfelvevő képesség - az aerob kapacitás vagy vita maxima érték - kb. 2,5 1/perc. Vizsgálatok sora igazolta, hogy a sejtek oxigénfelvevő képességét egy évezredek óta ismert és használt gyógynövény, a ginseng jelentős mértékben javítja - és nem csupán a fizikai terhelhetőséget növeli, hanem javítja a szellemi teljesíttnényt és a koncentrálóképességet is. A statikus és a dinamikus munka alatti fáradtságérzést idegrendszeri tényezőkön kívül az ember erkölcsi-akarati tulajdonságai is befolyásolják. Mivel az izomerő illetve az aerob kapacitás megfelelő eljárásokkal jól mérhető, megállapíthatjuk, hogy az azonos élettani képességekkel rendelkezők - a pszichikai adottságaiktól illetve a munkával való kapcsolatuktól függően - azonos feladat végzésekor előbb, vagy később jelzik a fáradtságot. Egészen mindennapos példával élve: tapasztalhatjuk, hogy olyan súlyt vagy csomagot, amit egyedül csak sűrű pihenők beiktatásával cipelünk haza, barátunkkal beszélgetve “észrevétlenül” tudunk vinni. A fáradtságérzés először a központi idegrendszerben jelentkezik, amikor még a különböző szervek jelentős tartalékokkal rendelkeznek.
