A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-24 / 125. szám
20 A HÍD Emlékezzünk 2003. OKTÓBER 24. 47 éve történt 1956 Emlékezünk. A forradalom kronológiája Október 22. A budapesti, miskolci, szegedi, pécsi és soproni egyetemeken diákgyűlések vannak. A Budapesti Műszaki Egyetemen kiadják a jelszót a tüntetésre. Október 23. Az MDP PB kibővített ülése a belpolitikai helyzettel és a tüntetéssel foglalkozik. 15 órakor a Petőfi-szobornál és a Műegyetemen megkezdődik a tüntetés. A tömeg a Bem térre, majd a Parlament elé vonul, ahol este 21 órakor Nagy Imre beszél. 21 óra 37 perckor a Dózsa György úton ledöntik a Sztálin-szobrot, az esti órákban a város több pontján tűzharc alakul ki. Éjjel az MDP KV ülése ellenforradalomnak nyilvánítja az eseményeket. A kormány a Varsói Szerződés értelmében segítségért fordul a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokhoz. A szovjet csapatok éjfél után megjelennek Budapesten. Október 24. Megalakul Nagy Imre második kormánya. A kormányfő statáriumot hirdet az ország egész területére. Október 26. Országossá válik a sztrájk. Miskolcon és Mosonmagyaróvárott az AVH és a határőrség a tüntetők közé lő. Október 28. 19 órakor Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti: Budapestről kivonják a szovjet csapatokat, és tárgyalások kezdődnek az országból való kivonulásukról is; megszüntetik az Államvédelmi hatóságot, felemelik az alacsony béreket és nyugdíjakat. Október 31. Újjáalakulnak a volt koalíciós pártok: a Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt, Petőfi Párt néven a Nemzeti Parasztpárt. Mindszenty József bíboros prímás katonai kísérettel Budapestre érkezik és bejelenti funkcióinak átvételét. November 1. Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből. Az ENSZ főtitkárától kéri: a világszervezet tűzze napirendre a magyarkérdést. November 3. Megkezdődnek a Parlamentben a Szovjet csapatok kivonásáról szóló katonai szakértői megbeszélések. Este 22 órakor a tököli szovjet parancsnokságon folytatják a tárgyalásokat, de rövidesen szovjet és ÁVH-s tisztek letartóztatják a magyar delegációt, köztük Maiéter Pál vezérőrnagyot, honvédelmi minisztert. November 4. Kora hajnalban a szovjet csapatok általános támadást intéznek a főváros és a vidéki városok ellen. A magyar honvédség, néhány esettől eltekintve, nem áll ellent. 5 óra 20 perckor Nagy Imre rádióbeszédében bejelenti a támadás tényét. Néhány órával később közvetlen munkatársaival együtt a jugoszláv követségen kap menedéket. Kádár János beszédet mond a szolnoki rádióban. Bejelenti a Magyar Eorradalmi Munkás-Paraszt kormány megalakulását. Megkezdődik a forradalom felszámolása. November 5. A Forradalmi Munkás-Paraszt kormány a szocialista országokhoz intézett felhívásában segítséget kér a rend, az élet normalizálásához. November 7. A szovjetek biztosítják a Kádár-kormány Budapestre érkezését, amely leteszi az esküt. November 13. A pártellenzék néhány tagjainak kezdeményezésére, koalíciós jelleggel Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom néven illegális lapot adnak ki Október Huszonharmadika címmel. November 14. A kormány elleni sztrájkfelhívással megalakul a Nagy-budapesti Központi Munkástanács. Követelik az általános amnesztiát, a Nagy Imre-kormány visszaállítását, a szovjet csapatok kivonását, az egypártrendszer megszűntetését. November 21. Nagy Imre és társai családtagjaikkal elhagyják a jugoszláv nagykövetséget, a szovjet tisztek Romániába deportálják őket. December 8. A salgótarjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre. December 9. A kormány a sztrájkfelhívás miatt rendkívüli intézkedéseket tesz. A területi munkástanácsokat törvényen kívül helyezik, így a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácsot is. Megkezdődnek a leszámolások.
