A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-24 / 125. szám
2003. OKTÓBER 24. TUDOMÁNY A HÍD 13 Október 18. A kutatócsoport olyan repülőgépet - pontosabban egyelőre ennek kisméretű modelljét - fejlesztett ki, amelyet egy föld-Élő kövület a talált béka A dinoszauruszokkal egyidős békafait találtak Indiában belga kutatók A kövér, sötétlila bőrű, hegyes orrú békára Déblndia hegyei között bukkant Franky Bassuyt, a Brüsszeli Szabadegyetem kutatója, és kollégája, S. D. Biju. A mindössze hét centiméteres Nasikabatrachus sahyadrensis legközelebbi rokonai többmúlió éve kihaltak, így a fajt új családba sorolták a kutatók Október 16. Az új állatfajt a Nature folyóirat csütörtökön megjelent számában írták le először a kutatók. A Nasikabatrachus sahyadrensis névre keresztelt békát a Nyugati Ghats-hegységben találták a tudósok, mely egyike a világ nyolc, legtöbb állat- és növényfajnak otthont adó helyének. A béka magányos életmódot folytat, az év nagy részét földbe ásott gödrében tölti, és csak a monszunidőszak elején bújik elő, hogy párosodjon. “Csak lerakja petéit a közeli tócsákban, és máris eltűnik” - nyilatkozott Bossuyt. Az állat erős mellső lábaival és orrával ássa meg a gödröt, melyben évente 50 hetet tölt. Az állat DNS-elemzése során kiderült, hogy legközelebbi rokonai a Sooglossidae családba tartozó békák, melyek a Seychelle-szigeteken élnek. Indiát és a Seychelle-szigeteket jelenleg háromezer kilométernyi sós tengervíz választja el egymástól, ám többmillió évvel ezelőtt a két ország egyeden hatalmas kontinensen terült el. A Gondwana őskontinens Dél-Amerikát, Afrikát, Indiát, Madagaszkárt és a Seychelle-szigeteket, Ausztráliát és az Antarktiszt is magába foglalta. A tudósok szerint a békák családfája 230 millió éve ágazott le, a most felfedezett faj pedig 130 millió évvel ezelőtt, Gondwana keleti részének leszakadásával hozott létre új ágat a családfán. felszínről működtetett, láthatatlan lézersugár hajt. A gépre irányított lézer energiája speciális fotoelektromos cellákban tárolódik átmenetileg, s ennek segítségével hajtják meg a propellert működtető villanymotort. A gép addig tud repülni, amíg a lézersugár-kapcsolat tart. A fejlesztők szerint teljesítményük áttörő eredménynek számít a repülés történetében, mivel tudomásuk szerint ez az első olyan repülő szerkezet, amelyet pusztán egy lézersugár energiája működtet. A másfél méter szárnyfesztávolságú modell egyelőre 300 gramm tömegű volt, és rádió-távirányítással vezérelték. Balsafából és szénszálas műanyagból készült, kívülről pedig speciális, celofánszerű anyag borította. A hajtóanyag nélküli, tetszőleges ideig a levegőben lévő repülőgépeket számos feladatra lehetne alkalmazni. Tudományos vagy' kommunikációs berendezéseket hordozhatnának, így például távérzékelési feladatokat végezhetnének, vagy átjátszó állomásként működhetnének rádiótelefon-, kábeltévé- és intemethálózatok között. ■ Tengeri radar állhat a bálnapusztulás hátterében BÁLNÁK, KI A PARTRA Európai kutatók feltételezése szerint a haditengerészet által használt radarok a bálnák tömeges elhullásához vezetnek. A mély vizekben úszó emlősöket a radarok arra késztetik, hogy minél gyorsabban emelkedjenek a felszínre, aminek következtében a búvárok keszonbetegségéhez hasonló zavarok lépnek fel szervezetükben. Október 17. A kutatók sokáig értedenül álltak az előtt a jelenség előtt, hogy a bálnák és a delfinek miért “vetik partra magukat”, miért merészkednek a part közeli sekély vizekre, ahol nagy a kisodródás kockázata. Felvetődött a gyanú, hogy a jelenség hátterében a tengerészeti radarok állhatnak, amelyek megzavarják az állatok tájékozódását. Korábban azonban nem sikerült a feltételezést vizsgálati adatokkal is alátámasztani. Brit és spanyol patológusok 10 bálnát boncoltak fel, amelyek 2002 szeptemberében a kanári-szigeteki Fuerteventura és Lanzarote partjainál feneklettek meg. Az emlősök 4 órával azután vetődtek partra, miután a spanyol haditengerészet hajói egy tengeralattjáró elleni hadigyakorlatot keretélten közepes frekvenciájú radarokat használtak. A szövetek boncolása során kiderült, hogy az állatok mája és egyéb belső szervei gázbultorékokkal telítődtek, és a kisebb télén felemelkedő búvároknál lép föl: a vérükben lévő nitrogén buborékokat alkot, amelyek elállíthatják a keringést, vagy akár szét is feszíthetik az ereket. A kutatók szerint nem zárható ki az a lehetőség sem, hogyr a nagy intenzitású, közelről sugárzott radarhullámok közvetlenül a nitrogén atommagokra gyakorolnak hatást. Ugyanakkor sokkal valószínűbb ennél, hogy az állatok tájékozódási rendszere, közelebbről a mélységérzékelés zavarodik össze, aminek következtében a szokásosnál gyorsabban emelkednek a felszínre. A jelenségről korábban tudományos ismeretek nem álltak rendelkezésre, csupán kétsza elképzelések hozták összefüggésben a hadihajókon használt radarokat a bálnák pusztulásával. ereket valamilyen erő belülről szétfeszítette. “Ezek a szövetsérülések megfelelnek azoknak a tüneteknek, amelyeket a nyomás drasztikus csökkenése válthat ki” - olvasható a Nature-ben. A keszonbetegség a nagy7 mélységből hir-Röviden munkában nyújtanak segítséget, függetlenül attól, hogy asztali vagy hordozható eszközök vannak-e a rendszerben. Bill Gates a szoftver bemutatóján azt hangoztatta, hogy most jelentősen megnőtt a távolság a Microsoft programjai és a nyílt forráskódú programok között. Szerinte az új Office egyetlen komoly vetélytársa a két évvel ezelőtt kiadott Office XR A redmondi vállalat egyébként 150 millió dollárt áldoz hirdetésekre, amelyekkel arról próbálják meggyőzni a vállalatokat, hogy a bizonytalan gazdasági környezet ellenére érdemes megvenni az új programcsomagot. Kína műholdprogramot INDÍTOTT Október 21. Kína Brazíliával közösen kifejlesztett tudományos kutató műholdat bocsátott fel a világűrbe kedden, alig egy héttel az első kínai űrhajós, Jang Li-vej (Yang Liwei) űrutazása után. Egy Hosszú Menetelés 4-B típusú kínai hordozórakéta állította Föld körüli pályára a kínai-brazil műholdat, amely két évig fog működni. Ez idő alatt felvételeket készít és egyéb módokon is adatokat gyűjt a Föld különféle erőforrásairól - jelentette a hivatalos Új Kína hírügynökség. Románia élen jár A CYBERBÚNÖZÉSBEN Október 21. A déli sarkkörön dolgozó kutatók ereiben valószínűleg megfagyott a vér, amikor az alábbi üzenet jelent meg a számítógépük kijelzőjén: "Betörtem a szerveretekre. Fizessetek, vagy eladom a kutatóállomás adatait más országoknak, és megmutatom a világnak, hogy milyen sérülékenyek vagytok." A rosszindulatú támadó néhány tudományos adat elküldésével bebizonyította, hog\’ valóban szabadon mozog azokon a szervereken, amelyek az ott dolgozó ötven kutató életvédelmi rendszerét is irányítják. A nyomok egy bukaresti intemetkávézóba vezettek, és az FBI a helyi rendőrség segítségével elkapta az elkövetőket, írta az MSNBC. Gábriellé Burger, az FBI bukaresti irodájának vezetője szerint Románia élen jár a cyberbűnözésben. A helyi hatóságok adatai arról tanúskodnak, hogy a romániai cyberbűnözők hálózata nem túl szervezett, de európai és egyesült államokbeli bűntársak is segítik munkájukat, és évente több millió dollárral károsítják meg a vállalatokat és azok ügyfeleit. A zsarolás és a esalás, valamint vírusírás tartozik a specialitásaik közé. Másodpercenként egy CD Amerikai és svájci kutatóknak sikerült felállítani az új internetes sebességi rekordot: harminc perc alatt 1,1 terabájt adatot küldtek át a genfi Részecskefizikai Kutatások Európai Intézetéiről (CERN) a Kaliforniai Műszaki Egyetemre. A két intézet körülbelül hétezer kilométer távolságra van egymástól. A kutatók által használt hálózat több tízezerszer gyorsabb egy' átlagos szélessávú internetelérésnél. Ez annyit jelent, hogy' egy hatvan perces CD-t egy másodperc alatt, egy kilencven perces DVD-t pedig hét másodperc alatt. Mindez az. otthoni szélessávú internetelérésen keresztül órákat venne igénybe. A kaliforniai egyetemen dolgozó Harwey Newman szerint a mostani siker alapján elképzelhető, hogy a viszonylag közeli jövőben elterjedtek lesznek a 10 gigabit/másodperces hálózatok. H Először repült egy lézermeghajtású repülőgép A FÉNY HAJTAS AI Amerikai kutatók olyan repülőgépet alkottak, amelyet kizárólag egy földről irányított lézersugár energiája működtet. A repülés kezdete óta szinte mindig szükség volt arra, bogy minden repülő szerkezet - kivéve a vitorlázó repülőgépeket - magával cipelje hajtóanyagát - legyen az üzemanyag, akkumulátor vagy emberi “hajtómű”. A NASA szakemberei aDryden Flight Research Centerben, valamint a University of Alabama kutatói azonban éppen ezt próbálják megváltoztatni.
