A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-24 / 125. szám
IOahíd Kultúra 2003. OKTÓBER 24. wm Röviden Booker-díjas Pierre Londonban átadták az idei Booker-díjat, amelyet a negyvenkét esztendős Peter Finlay,- írói álnevén D.B.Pierre - ausztráliai születésű, jelenleg Írországban alkotó szerző nyert el Vemon God Little című első regényével. A Booker-díj az angolszász nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerés. Négyszázezer Tarr Bélának Az Eurimas, az Európa zenés és audiovizuális művészeti ágazataiért felelős intézménye, mely huszonkilenc tagországot számlál, múlt heti római ülésén összesen 4 millió eurós támogatást osztott ki. Ezt az összeget a művész- és dokumentumfilmek filmek gyártásának és a filmforgalmazásnak a támogatására adják. Magyarország 1990 óta tagja a szervezetnek. Most először döntöttek magyar pályázókról is: a tagországok harminckilenc pályaműve közül három magyarról. A magyar filmgyártás - amely nem szerepelt a pályázók között - idén ősszel 660 ezer eurót kap filmgyártásra. Külön kap Tarr Béla filmrendező A londoni ember című forgatókönyv megvalósítására. A Tivoli filmgyár pedig 20 százalékos arányban vesz részt egy7 török-magyar koprodukcióban, s e Hamis világ című forgatókönyvnek a Tivolira jutó részét megkapja támogatásként. Emlékezés a zsenik tanárára A Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium legendás tanára, Rátz János, aki Neumann Jánost és Wigner Jenőt is tanította, idén volna 140 éves. Az iskolában ünnepélyesen megemlékeztek Rátz Jánosról. Elhunyt Márk Tivadar Kilencvenhat esztendős korában elhunyt Márk Tivadar, Kossuth-díjas jelmeztervező, aki 1934-től 1981-ig volt a Magyar Állami Operaház jelmezeinek megálmodója, de még a Don Carlos tavalyi felújításának ruháit is ő tervezte. Munkácsy 60 millióért Csúcsár születetett egy ik legutóbbi budapesti árverésen. Munkácsy Mihály Dűlő szekér című festményét 60 millió forintért adták el. Három tenor, de szaxofon A Budapesti Kongresszusi Palotában október 20-án a világ ma élő legjobb tenorszaxofonosai közül Michael Brecker, Joe Lovano és Dave Liebman játszott, s mint mondani szokták, „fújták, ahogy7 a csövön kifért”. Kuglófsütó grófi módra A Magvar Nemzeti Múzeumban kiállították az Andrássy grófok étkészleteit, edényeit. Legnagyobb sikere a krasznahorkai várból való vörösréz kuglófsütőnek van, amelynek alakjába gótikus várbástyákat formáltak bele. Robert De Niro rákos Robert De Niro prosztatarákban szenved, jelentette be szóvivője hétfőn. Mindazonáltal a színésznek jó esélyei vannak a gyógyulásra. “A betegség korai észlelésének, és De Niro kiváló fizikai állapotának köszönhetően az orvosok teljes gyógyulást prognosztizálnak” - mondta a ßBC-nek Stan Rosenfield. A szóvivő hozzátette, hogy7 a neves filmszínész betegsége ellenére jövő évben elkezdi új filmje, a Hide and Seek forgatását. H New York és Budapest művészeti gondolkodása EGY HULLÁMHOSSZON Egyre többszörfedezzük fel örömmel, bogy lapunk nevét sikerült jól eltalálni: a magyar főváros és New York magyarságának közgondolkodásában ott ível egy képzeletbelihíd, amely az óhaza és az emigráció, jelen esetben New York és Budapest sokféle gondolati összetartozását jelképezi. Ezúttal hét kulturális műfaj: a színház es a múzeum mozdult meg azonos akcióban, a nélkül, hogy összebeszéltek vagy tudtak volna egymás tervéről. A New York-i Magyar Színházról és a budapesti Ernst Múzeumról van szó, s utóbbiban lapunk zártakor ért véget egy érdekes kiállítás. Földessy Dénes Torontótól Floridáig hatalmas terület magyarjainál járt A végzet asszonyai című produkcióval a New York-i Magyar Színház. Cserey Erzsi, a színház vezetője találta ki a magyar színművészet három klasszikus egyéniségének sorsát bemutató, sajátos műfajú darabot, ő is kutatta fel a történet megírásához kellő adatokat, forrásokat. Majd megírta, megrendezte és a három színésznő közül egyiket, Fedák Sárit el is játszotta. Mezei Máriát Kovács Szilvia formálta meg, Karády Katalint pedig Lendvay Gabriella. Utóbbi operaénekesnő is, de mindhárom alakítás énekes szerep. Hangsúlyos megállapítás: Cserey Erzsi szinte műfajt teremtett. Kényszerből tette, hiszen nemzetiségi színházi körülmények közötti az anyagi források erősen korlátozottak: nagy létszámú társulat, zenekar, kosztümös darabok, díszlet... minderre éppen csak jut pénz. Ezért alakokat teremtett meg, közös jelenetek nélkül, tulajdonképpen színpadra állított egy7 tévés portréfilm sorozatot, három részben. Az illúziót jobbára a kosztüm keltette fel, alig-díszlet segítségével. Három színésznő eljátszotta-elénekelte-elmondta három nagy elődjének sorsát, s Cserey Erzsi mindezt a történelmi sors, az üldöztetés közös szálára fűzte. Ezzel sikerült egy színházi műfajt teremtenie, s ezt felfoghatjuk korszakosnak is mely egy nemzetiségi színház életbentartása végetti született: sajátos New York- i műfajnak. Budapesten Dr. Keserű Mária Munkácsy-díjas és Ferenczy-díjas művészettörténész, a budapesti Ernst Múzeum igazgatója e riport alkalmával tőlünk tudta meg, hogy New York és Budapest, illetve Cserey Erzsi és ő meglehetősen együtt gondolkodtak. Keserű Katalin az Ernst Múzeumnál is fontosabb intézmény, a Nemzeti Galéria főigazgatója volt. A Horn-Kuncze kormány 1998-as hatalomra kerülése után azonban Fodor Gábor (SZDSZ) e kormány első kultuszminisztere minden ok és indokolás Ferenc, a rangos színházi rendező halálos infarktusát, majd Horn Gyula miniszterelnök kiemelte őt a miniszteri bársonyszékből, s elküldte a kormányból.- Nagyon örülök ennek a szellemi, művészeti együttgondolkodásnak, a párhuzamos alkotásoknak, a kiállítás-rendezésnek - mondta A hídnak dr. Keserű Katalin - főképp mert összebeszélés nélkül, egymást nem ismerve jött létre. A három színésznő ugyan nem teljesen azonos, Mezei Mária helyett a nagy előd, Jászai Mari szerepel a sorban. A kiállítás része a színházi tárlatok sorának. Az Ernst Múzeum a pesti színházi élet egyik negyedében, a kedves túlzással „pesti Broadway-nak” is nevezett Nagymező utcában, sok színház környezetében van, s a hely is kötelez. Sok kutatással összegyűjtött tárgyi emlékekkel mutattuk be, hogy három magyar színésznő, más-más színpadi szerepkörben, de rendnélkül azonnal leváltotta pozíciójából. Annak ellenére, hogy a Nemzeti Galéria felújítását Keserű Mária ügy szervezte meg, hogy közben a Galéria működött, és külföldi kiállításokat is ugyanúgy rendeztek, mintha nem történt volna építészeti rekonstrukció. Alkotói tevékenysége csúcsán volt, rendszeresen résztvevője, sőt, előadója volt a külföldi művészettörténeti konferenciáknak, s kiváló nemzetközi kapcsolatai vannak. Kiderült, senki sem fúrta őt a főigazgatói helyéért, senki sem pályázott erre a Horn-Kuncze kormány környezetéből illetve emberei közül, hiszen Keserű Katalin szakmai tudományos rangjáig senki sem ért fel az emberi közül. Fodor Gábor mégis megfosztotta alkotó lehetőségétől, „csak úgy”. Mint nemrég beszámoltunk róla, Fodor intézkedésének következtében kapta meg Sík A BIKKÁL TÉVÉK NEW YORKBAN “HUNGARIAN MAGAZINE EXTRA” Helyi Programok, Interjúk, Riportok, Kultúresemények, Megemlékezések. Minden SZOMBATON d e 10 órakor a T/W 67-es kábelcsatornán. Szerkesztő: BIKKÁL GYULA Műsorvezető: Hajnal Julianna „FRISS HÍREK MAGYARUL” Politikai Figyelő műsor kritikával, javaslatokkal, videóválogatásokkal. Hir TV. Minden PÉNTEKEN este 6 óraka a T/W 57-es kábelcsatornán Szerkesztő: Zombori Györgyi Műsorvezető: Hajnal Julianna „HUNGARORAMA” Angol nyelvű szórakoztató-, kultúrműsor magyarul nem beszélők számára. Minden szombaton este 7:30 órakor a T/W 56-os kábelcsatornán. Szerkesztő: Bezdek Anikó. Műsorvezető: Ward Éva. Giffin Gaye Nézzék a fenti TV-műsorokat és kérjék speciális SZOLGÁLTATÁSAINK LISTÁJÁT! BIKKÁL GYULA főszerkesztö/igazgató KRASZNÓI ANDRÁS rovatvezető/művészeti igazgató Tel.: (212) 289-1711 E-mail: b8251@hotmail.com kívüli képességgel és akaraterővel megáldva, hogy lett a színi művészet három bálványa. Az kiállítás összegyűjtés, rendezése során jöttem rá arra, amit Cserey Erzsébet színpadra vitt, hogy e három művészegyéniség sorsába mennyire beleszólt a történelem, olykor kegyetlenül. A kiállításhoz programok kapcsolódtak. A Múzeumi esték keretében az Ernst Múzeum Mozgóképszínháza bemutatta Fedák Sárival a főszerepben a Mámi című 1937-ben készült filmet, majd Karády Katalin filmjét, az 1939-ben Ziíahy Lajos regényéből forgatott Halálos tavaszt. Ez a mozi nem csak a korabeli két magyar filmsztár, Karády Katalin és Jávor Pál főszereplése okán maradt máig vonzó alkotás, hanem Kalmár László (egyebek között a negyvenes évek hazai sikerfilmjeinek: Dankó Pista, a Tóparti látomás, Szüts Mara házassága alkotója) nos, az ő rendezése miatt is. E rendezői munka messze meghaladta a korabeli filmművészet kifejezési színvonalát, s a mai ifjú filmművészet-rajongók táborában is kedvelt, nem szólva a máig slágernek számító híres dalról: „Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte.. Az Ernst Múzeum a modem múzeumi tevékenység módján széles körű kísérő rendezvényeket alkalmaz, így a fentieken kívül Sághy Ildikó, a Taps című színházi folyóirat főszerkesztőjének igényes szerkesztésében mai színészkollégák (Ráckevei Anna, Murányi Tünde, Hegedűs D. Géza) Jászai matinét mutattak be. Sőt, Hommage á Jászai, Fedák, Karády címmel kalapbemutatót is rendeztek. Ezen kívül A színésznők Budapestje címmel sajátos autóbusz kirándulást szervezek az emlékhelyekre. Az színházi előadás és a kiállítás valóban kivételes híd volt Budapest és New York között.
