A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-24 / 125. szám

6 A HÍD Kárpát - medence 2003. OKTÓBER 24. 11 Megszavazták a romániai alkotmánymódosítást SIKERES BALOZÁS Mivel a választójogú román állampolgárok több mint S0 százaléka részt vett az alkotmány módosítására kiírt hét végi referendumon, közülük pedig közel 90 száza­lék szavazott igennel, új alaptörvénye lesz az országnak. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség álláspontja szerint a Románia alkotmánya egyértelműen jobb lesz mint eddig, hiszen erősíti a jogállamot, ugyanakkor bővíti az alapvető emberi és kisebbségi jogokat, ezáltal pedig közelebb visz Európához. Az RMDSZ belső ellen­zéke ezt nem így látja. Október 22. Ion Iliescu a referendum eredményei kapcsán úgy nyilatkozott, az alkotmány­­módosítás elfogadása a román nemzet böl­csességéről és a demokrácia iránti elkötele­zettségéről tanúskodik. „Az igennel szava­zók a jogállam megerősítése, az ország mo­dernizálása, az általános jólét növelése és Románia euroatlanti integrációja mellett foglaltak állást. Az alaptörvény módosí­tása hatékonyabbá és átlát­hatóbbá teszi az állami intéz­ményeket, amelyek ezáltal a 1H korábbinál jobban szolgálják ^gj az állampolgárok érdekeit” - * vélte az államfő. Adrian Nástase miniszterelnök is igen fontosnak minősí­tette a népszavazás sikerét. Az RMDSZ úgy értékeli, hogy az érvé­nyes alkotmánymódosító népszavazás egyértelműen bizonyítja a romániai vá­lasztópolgárok akaratát a jogállamiság ki­­teljesítésére, a jogegyenlőség megteremté­sére, a demokratikus intézmények reform­jára, illetve az ország integrációjának fel­­gyorsítására. A szövetség tegnap kiadott közleménye szerint a magyarok nagyszá­mú részvétele a népszavazáson ismét iga­zolta, hogy e nemzeti közösség képes dön­tő módon befolyásolni a reformfolyama­tokat. „A mi szavazataink nélkül nem lett volna érvényes a népszavazás, és ezt a tényt senki sem hagyhatja figyelmen kí­vül a jövőben” - áll a dokumentumban. Ez utóbbi kijelentést emelte ki Markó Bé­la is, aki a következő állásfoglalást tette nyilvánossá: “Az elmúlt években mind­annyian kitartóan küzdöttünk azért, hogy Romániában visz­­szaszerezzük törvényes jogain­kat. Példás összefogással sike­rült eljutnunk oda, hogy ma le­hetőségünk van az alkotmányt megváltoztatni, és ezáltal tartós garanciát teremteni ahhoz is, hogy szülőföldünkön magyarként boldogulhassunk. Nem volt könnyű az idevezető út, és csak közös erő­­feszítéssel volt lehetséges. Ezen az. úton tovább kell mennünk mindannyiunknak: az egyházaknak, a civil társadalomnak, az RMDSZ-nek, hiszen még sok munkánk van együtt. Nekünk nem lesz jó, ha nem változik az alkotmány. Ha elmegyünk, és igennel szavazunk, azt jelenti, hogy lé­nyegesen jobb lesz az ország alaptörvé­ü! Felvidék: elég lehet a személyi a magyar határon? SZABADABB A LÉG Az uniós csatlakozás kapcsán sokat hallani a személyek szabad mozgásáról. Kósza hírek szerint jövő május elsejetői a felvidékiek (Szlovákia) eldobhatják az útlevelüket is. ‘Van, ki továbbvigye a hagyományokat” Kárpátalja. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) szervezésében idén ok­tóber 11-én került sor a Kárpátaljai Magyar Gyermekszínjátszók Találkozójára. Az im­már tizenegy edik alkalommal megrendezett színjátszófesztivált a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a kárpátaljai Dorcas AID támogatta. A munkácsi művelő­dési központban bemutatott produkciók idén is bizonyították, van jövője a kárpátaljai ma­gyar színjátszásnak, nevelkedik a következő színjátszó-nemzedék. „Letartóztatott” névtáblák Kolozsváron Erdély. A kivitelezési ütemterv októl>er 19-i határidejének lejárta után sem szerelték fel a magyar nyelvű helységnévtáblát a kolozsvári vasútállomáson. Az országos vasúti társaság­tól (SNCFR) származó információk szerint a magyar nyelvű feliratokat a kivitelezési terv­nek megfelelően eljuttatták már rendeltetési helyeikre. Az SNCFR neve elhallgatását kérő munkatársa arról tájékoztatott, hogy Kolozs­váron a rendőrség akadályozta meg a táblák felszerelését, és a magyar nyelvű helységnév­táblák jelenleg a kincses városban vannak. Te­odor Pop Puscas megyei rendőrfőkapitány a Krónika érdeklődésére közölte: nem tud in­formációkkal szolgálni arra vonatkozóan, hogy a rendőrség közbeszólt volna a magyar nyelvű állomásfelirat ügyében. Konferencia Kassán Rákóczi Ferenc Fejedelemről Felvidék. „Az emlékezés ősvilágából ha­gyományaink megteremtésével az értékte­remtő nemzet nagyjaira emlékezik, hogy ne feledje, honnan jött és hová tart, hogy tudja, kinek köszönje, amit köszönnie kell, kik vállára lépett évszázadokon keresztül, hogy Európa felfigyeljen rá. A szellemi elődökre, a példaképekre emlékezünk, akik nélkül magyarként nem lehet tartalmas éle­tet élni Európa szívében” - mondta meg­nyitó beszédében Adám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége rima­­szombati regionális irodájának vezetője a Rákóczi Ferenc fejedelemről és koráról tar­tott múlt hétvégi kassai konferencián. A szervezők elégedettek a konferenciával, egyedül azt nehezményezik, hogy a felvi­déki eseményekről tudósító magyarországi televíziók stábjai rejtélyes okból hiányoz­tak erről az országos rendezvényről. Kuruc-emlékmú A VÉGEKEN Kárpátalja. Visken, az egykori máramarosi koronavárosban október 12-én szervezett nagyszabású falunapot a községi tanács és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség he­lyi alapszervezete. Az eseményen felavatták azt a kuruc-emlékművet, melyet a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban részt vett viski magy ar és ruszin férfiak emlékére készí­tett Balázs István helyi fafaragó. “A közelgő globális világ is fát akar, nem erdőt. Vallás, család, haza, becsület és gyökér nélküli em­bert, akit könnyű manipulálni. Nekünk küz­­denünk kell ez ellen. A maihoz hasonló ünnepnapok azt mutatják, hogy a Kárpátalján élők nemzetiségtől függetlenül szeretik fal­cainkat, városainkat" - mutatott rá Milován Sándor KMKSZ alelnök. Október 20. Jövő május elsejétől az Unióhoz csatla­kozó országok között és a már EU-tag álla­mok között vámunió lép életbe. Az EU-s vámunió gyakorlatilag szabad áruáramlást, szabad munkaerő-forgalmat és szabad tő­keforgalmat jelent. Ezáltal a szlovák-ma­gyar határátkelésnél jövő májustól egysze­rűsödik az ellenőrzés, nem fogják például átkutatni a személyautók csomagterét, csak ha erre külön utasítást kapnak a vámosok. Ellenőrzés azonban továbbra is lesz, mind­addig, amíg a határontúl nem csatlakozik az úgynevezett schengeni infor­mációs rendszerhez; ennek az előzetes időpontja 2007. Az Eu­rópai Unió főleg a külső határait őrzi szigorúan, például Ukrajna fele nézőén, aki ugyanis majd át­lépi például a szlovák-ukrán ha­tárt, az egészen Lisszabonig sza­badon utazhat. Amíg a szlo­vák-ultrán határ nem teljesíti a nagyon szigorú európai uniós normákat, addig a felvidékieknek is igazolni kell a határátkelőkön, hogy szlovák állampolgárok és nem mások. Berényi József, a Szlovák Külügyminiszté­rium államtitkára szerint a dolgok jó irány­ban haladnak, májustól csupán az útlevél felmutatásával eleget tehetünk az ellenőr­zésnek. Arról, hogy személyi igazolvány is elég lesz a határátkeléshez az EU-n belül, tehát például Felvidékről Magyarországra utazva sem kell majd útlevél, Berényi József pon­tosította: az EU valóban lehetőséget ad, hogy az említett azonosítás ne csak útlevél­lel történhessen, hanem más azonosító ok­mányokkal is. Az unió még 1968-ban ki­adott egy irányelvet, amely lehetőséget ad erre az egyes tagországok között. A vám- és pénzügyőri ellenőrzés a határátkelőkön je­lentőségét veszti, marad tehát a személyi ellenőrzés. Amint sikerül bevezetni a schengeni ellenőrzést, a személyeknek sem kell majd igazolniuk magukat a határon. Az EU jogi normái lehetőséget adnak, hogy a tagországok megegyezzenek egymás kö­zött, milyen okmányt ismernek el identifi­kációs igazolványként. Nagyon sok eset­ben elég, ha ezt belügyminisztériumi ren­nye. Lesz felekezeti oktatás. Megszűnik a magántulajdon visszaállamosításának ve­szélye. Nem lesz kötelező a katonai szol­gálat. Használhatjuk a magyar nyelvet a közigazgatásban, az állami hivatalokban, a rendőrségen, az igazságszolgáltatásban. Ha a szélsőséges nacionalisták ennyire félnek az alkotmánymódosítástól, akkor az nekünk csak jó lehet. De attól függetle­nül, hogy ők mit mondanak, teljes meg­győződéssel állítom, az elmúlt évtized legfontosabb döntése lesz itt Romániá­ban az ország alaptörvényének megvál­toztatása.” Az RMDSZ hozzáállását azonban el­utasította az RMDSZ - Tőkés László királyhágómelléki református püspök ne­vével fémjelzett - belső ellenzéke, amely azt állította, hogy aki igent mond a módo­sításra, az az egész alkotmányra mond igent, vagyis „szentesíti” Románia nem­zetállam jellegét — az alkotmánymódosí­tással ugyanis nem sikerült kivenni az Al­kotmányból a nemzetállamiságra utaló ha­tározatokat. delet szabályozza a tagországokon belül, ehhez tehát még törvény sem kell. Itt szá­mításba jöhet a személyi igazolvány és a gépjárművezetői jogosítvány. A kérdés az, hog)' a másik ország elfogadja-e az adott dokumentumot. Nagyon felgyorsítja a fej­leményeket, hogy szlovák-magyar vi­szonylatban ezek a tárgyalások már elkez­dődtek. Egyáltalán nem utópia tehát, jelezte Berényi József külügyminisztériumi ál­lamtitkár, hogy a felvidékiek hamarosan útlevél nélkül utazhatnak Magyarország­ra. És ennek igazán lélektani jelentősége van. Az EU egyik fő értelme az itteni em­berek számára éppen az lehet, hogy sza­badon lehessen közlekedni egész Európá­ban. Mivel ez csak 2007 után valósulhat meg, szimbolikus értéke van, hogy már most szabadabban lehessen közlekedni az új EU-s tagországok között. Ez pedig már csak belpolitikai akarat kérdése. Ilyen rendszert Szlovénia már most működtet; az ottani állampolgárok már személyivel utaznak Olaszországba és Magyarország­ra is. Az EU részéről ennek nemcsak, hogy nincs akadálya, hanem támogatja is az unió.

Next

/
Oldalképek
Tartalom