A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)

2003-10-03 / 122. szám

6 ahíd Kárpát - medence 2003. október 3. H Véget ért a határon túli magyar írók találkozója IRODALMI GYŰLÉS A bét végén véget ért a határon túl élő magyar írók és irodalmárok számára szervezett találkozó Székesfehérváron. A résztvevők a megbékélésről és együttélésről, kisebbség és többség viszonyáról, az internetes társadalomról, a világháló és a nemzeti öntudat megőrzéséről folytattak eszmecserét. Röviden Egyre többen TANULNÁNAK MAGYARUL Felvidék. Negyvenen iratkoztak be a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének október­ben induló magyamyelv-tanfolvamaira. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint Pozsonyban folyamatosan nő az érdeklődés a magyar mint idegen nyelv iránt, az intézet nem is tud minden igényt kielégíteni. „Olyan jelentke­zőnk is volt, aki folyékonyan beszél magya­rul, írni azonban egyáltalán nem tud. A mun­kájához viszont épp erre volna szüksége. Saj­nos, ót kénytelenek voltunk visszautasítani, mert ilyen haladó csoportot nem tudunk in­dítani” - nyilatkozta lapunknak Hizsnyai Tóth Ildikó, a nyelvtanfolyamokat vezető ta­nárok egyike. Tapasztalatai szerint a magyar nyelv iránt érdeklődők nagy csoportja mun­kahelyi igények miatt jelentkezik. Nagyon sokan vannak azonban olyanok is, akik barát­juk, élettársuk miatt kezdenek el komolyab­ban ismerkedni a magyar nyelvvel. Németh: kudarcot vallott a KORMÁNY NEMZETPOLITIKÁJA Budapest. Kudarcot vallott a Medgyessy­­kormány határon túli nemzetpolitikája, a kormányfő sikertelen bukaresti látogatása véget vetett egy időszaknak - mondta a Fi­desz külügyi kabinetjének vezetője pénte­ken, Budapesten, az Autonómia kereszt­­útón című konferencián. „A feltartott kéz politikája csődöt mondott” - fogalmazott Németh Zsolt, aki szerint a magyar nem­zetpolitika a szomszédsági kapcsolatok te­kintetében öt éve nem látott mélypontra zuhant. Véleménye szerint a kormányzat „alkalmazkodási kényszere” és „gesztuspo­litikája” látványosan kudarcot vallott, ami­kor nem tudta érvényesíteni a 2001 októbe­rében született kétoldalú megállapodást az aradi Szabadság-szobor felállításáról. A fídeszes politikus szerint a magyar kor­mánynak el kellene végre döntenie, hogy elsősorban a brüsszeli vagy a magyar érde­kek képviseletét tekinti feladatának. „Tu­datosítani kell az Európai Unióban a hatá­ron túli magyar probléma létezését”, ehhez pedig „elemi nemzeti konszenzusra lenne szükség” - közölte az ellenzéki politikus, hozzátéve: „semmi sem indokolja, hogy a magyar kormány úgy tegyen, mintha nem létezne a határon túli probléma”. Szerinte stratégiára lenne szükség, miközben a kor­mány részéről se szándék, se elgondolás nincs a nemzetpolitikáról. „Nincs meg a kormányzatban a politikai szándék arra, hogy a kettős állampolgárság ügyével ér­demben foglalkozzon” - mondta. A GYŰJTEMÉNYT FÉLTI AZ ÉRSEK Erdély. Világbanki támogatást kapott a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár, amelynek segítségével az egyedülálló gyűj­teményt korszerű körülmények között ten­nék kutathatóvá. Ezt követően a római ka­tolikus főegyházmegye tiltakozó levelet juttatott el a művelődési minisztériumba. „Miután arról értesültünk, hogy a szken­­nelés során megsérülhetnek a Batthyá­neum kéziratai, úgy véltük, föltétlenül szükséges szót emelnünk, annál is inkább, mert a gyűjteményért jelenleg is folyik a per az állam és az egyház között” - nyilat­kozta Potyó Ferenc, a gyulafehérvári fő­egyházmegye általános helynöke. Október 2. Székesfehérváron az évente megrende­zett budapesti ünnepi könyvhéthez kap­csolódva mindig szerveztek egy rendezvénysorozatot a Vörös­marty Mihály Könyvtár előtti té­ren, író-olvasó találkozókkal, könyvbemutatókkal, ahová min­dig meghívtak egy-két határon túli magyar szerzőt is. Bobory Zoltánnak, a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház igazgatójának támadt az az ödete, hogy rendszeres irodalmi hetet kellene szervezni, amelyen a ha­táron túli magyar írók vennének részt, és egy-egy előre meghatá­rozott témát dolgoznának fel, be­szélnének meg. így alakult ki, hogy a Határon Túli Magyar Irodalom Hetének rendezvénysorozatán általában két olyan témakörben tanácskoznak, ami feltehetően a nagyközönség érdeklődésére is számot tart. A székesfehérvári irodalmi hét sikeres­nek bizonyult, azok is örömmel fogadták, akik számára elsősorban szervezték: a ha­táron túli magyar írók. A városi önkor­mányzat nagyvonalú támogatásából a ven­dégek teljes ellátásban részesültek, az elő­adásokért is tiszteletdíjat kaptak. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mi­hály Megyei Könyvtár igazgatója, a Hatá­ron Túli Magyar irodalom Hete főszerve­zője lapunknak elmondta, az első alkalom­mal jelen lévők valamilyen módon előny­ben részesülnek, és a továbbiakban is meg­hívást kapnak a rendezvényre. „Saját magamnak is szervezem ezeket a találkozókat, vannak barátaim, mint Bállá D. Károly, akinek jelenléte nélkül nem tu­dom elképzelni ezt a találkozót” - fejtette ki Arató. A témával kapcsolatosan a szer­vezők általában megkérdezik a határon túl élő szerzőket; a „listán” már szerepelt a nemzeti identitás és a határon túli iroda­lom kapcsolata, Isten-élmény az irodalmi művekben, a történelem mint metafora a határon túli magyar irodalmakban. Az idei rendezvény két tárgykört érin­tett: az internet szerepe a határon túli ma­gyar irodalom közös és egységes magyar irodalommá válásában, illetve a megbéké­lés és ellentét témáinak megjelenése a ha­táron túli magyar irodalmi művekben, ki­sebbség és többségi nemzet között. „Bíz­tunk abban, hogy talán a megbékélésről fog elhangzani egy-két hozzászólás, elő­adás - sajnos, nem ez a kép alakult ki, a résztvevők elsüllyedt hajóról beszéltek” - jellemezte röviden Arató az előadásokat. A főszervező azt is elmondta a Krónikának, hogy a közös irodalmi esten, felolvasáson és dedikáláson közel kétszázan vettek részt, az utolsó vitadélutánon viszont mindössze húszán voltak jelen. A jövőről szólva Arató elmond­ta, a tervek szerint a következő évben is szeretnék megszervez­ni az irodalmi hetet, már el­kezdték a pályázatok megírását. Témajavaslat is elhangzott már: a határon túli magyar iro­dalmi szerkesztőségek tagjai mutatkozzanak be, tanácskoz­zanak közös gondjaikról, együttműködési lehetőségek­ről. „Nagyon tanulságos, érde­kes lenne, hiszen visszatérő vendégünk Ferenczes István, a Székelyföld, Hizsnyai Zoltán, a pozsonyi Kalligram és Kán­tor Lajos, a Korunk főszerkesz­tője, a Látótól pedig Gálfalvi György fő­szerkesztő-helyettes, aki az idén betegség miatt nem vehetett részt a tanácskozáson” - mondta el Arató. Bodrogközi Kulturális Fesztivál Felvidék. ,yA mozgás az élet, a mozdulat­lanság a halál” - hangsúlyozta a király­­beltneá polgármester beszédében, amellyel megnyitotta a már évtizedek óta hagyo­mányos szüreti ünnepséget szombat reggel. Nagy Dezső emlékeztetett a Bodrogköz kulturális kincseire, például a Tisza aranyhomokjára és a nagykövesdi vár romantikájára is; ezek most már évek óta kihasználatlanok „Le kell vonni a tanulságot, felelősségre kell vonni azokat, akik mindezt hagy­ták” - jegyezte meg. Királyhelmec pár évvel ezelőtt az egész bodrogközi régió kulturális fellegvárának számított. Szinte hetente rendeztek kiállításokat, előadássorozatokat tartottak. Nyaranta aztán egy mást érték a koncertek, fellé­pések, az angol beategyüttes-utánza­­toktól kezdve a Zulukaffer népi tánco­sokig mindenki eljött, mert tudta, van kinek produkálnia magát. Itt most az következne, hogy' mindez már a múlté. A mostani Bodrogközi Kulturális Fesz­tivál azonban bizonyítja, hogy' mégsem halt meg teljesen a város kulturális éle­te, van akinek még kell a tartalmas szó­rakozás. S a szervezők most igazán ki­tettek magukért. Reggeltől folyt a mű­sor a városháza melletti színpadon, és nem csak az ilyenkor szokásos keszke­­nős menyecskék táncoltak, a gyermete­gebb réteg pedig két bohóccal is szóra­koztathatta magát. Ilit Ökológiai katasztrój'a a kárpátaljai Latorcában BARÁTSAGVEZETÉK? Kárpátalja. Becslések szerint valamivel több mint 100 tonna kőolaj került a Latorcába amikor múlt szerdán reggel az ökörmezői járási Szarvasházánál (Zsdenyijevónál) eltört a Barátság kőolajvezeték. A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumának (MNSZ) jelentése szerint a korrózió okozta csőtörés következtében a Latorca vize 7 kilométer hosszú szakaszon szennye­ződött, a megtett intézkedéseknek köszönhetően azonban több kőolaj nem kerülhet a folyóba. A környezetbe jutott szennyezés fel­számolásán több mint 300 fő és 58 gép dolgo­zott. A Latorcán felállított négy úszózárral és két szalmabálákból összeállított akadállyal sike­rült megfogni az olajszennyezés legnagyobb ré­szét. Folytatódik a szennyezett víz és az olaj el­­szivattyúzása, illetve a kömy'ező térség szeny­­nyezett felső talajrétegének kármentesítése. Az MNSZ katonái a terepviszonyok miatt helyen­ként kézi módszerekkel gyűjtötték össze a ki­ömlött olajat, amit megnehezített, hogy az a vízbe kerülve emulziós állagú lett. A mentesítő munkálatok várhatóan még több napot vesznek igénybe, jelenleg súlvpontjukat az alsóbb fo­lyószakaszokra helyezték át. Időközben meg kellett szüntetni Szolyva ivóvízellátását, ami alapvetően a Latorcából történt, s más forrásból biztosítani azt. Hasonló a hely­zet Munkácson is. Csapnál egyelőre nem kritikus a helyzet, a vízminták kedden lite­renként 0,7-1,5 milligrammos szennyeződést mutattak, de a határmenti város környé­kén is merülőgátakat állítottak fel. A szakértők ma még nem tudják pontosan felmér­ni az okozott környezeti kár mértékét. _ _ j.,,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom