A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-10-03 / 122. szám
Olvassa “Hog)' és mint Amerikában” rovatunkat a 12. oldalon! Jövő heti témánk: jogsi, bankkártyák... Hogy és mint Amerikában? Mt ■ ” : . : feíW*#«JI#SB8i8^S8S FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. OKTÓBER 3. 3.ÉVFOLYAM 122. SZÁM 40. HÉT VIZUMLOTTO! Jelentkezzen most! Részletek a oldalon OLDALON, w DE VÁLTOZATLAN ÁRON! Kettős állampolgárságot “európaiul”? Október 1. A határon túli magyarokat az elmúlt időszakban igencsak érdeklő kettős állampolgárság ügyében egyre több magas szintű politikus próbál állást foglalni, és jellemző módon nagy részük vagy megpróbálja eltussolni az ügyet, vagy formai és jogi ellenpontokra hivatkozva próbálja levenni a témát a politikai napirendről. Adrian Nastase román kormányfő — amelynek kormányzási problémát okoz a romániai kétmilliós magyarság nagy részének törekvése a kettő állampolgárságra — egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón fejtette ki véleményét a témáról, amelynek megítélésében szerinte félreértés van. Nastase elismerte, hogy számos országban lehetőség van a kettős állampolgárság megszerzésére, de helytelen lenne azt egy egész kisebbségi közösségnek követelni etnikai alapon. Adrian Nastase szerint az Európa Tanács elé kell vinni az ügyet, és ott olyan általános normákat kidolgozni, amelyek minden országra érvényesek, és akkor minden kisebbség megkaphatja a kívánt állampolgárságot. A nemrégiben aláírt magyarromán kedvezmény törvényt említve is hangsúlyozta, hogv a kettős állampolgárság ügyét nem lehet kétoldalú egyezménnyel rendezni. Kovács László magyar külügyminiszter látogatása New Yorkban FOLYTATÓDÓ HAGYOMÁNY Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere hagyománynak mondható sajtótájékoztatót tartott New York városában. A külügyminiszter dr. Horváth Gábor New York-i fókonzul köszöntője után az összegyűlt magyar emigráció előtt felvázolta a magyar kormány jelenlegi külpolitikai irányvonalát és az elmúlt évek tevékenységeit. Mint minden politikus, ő sem felejtette el kijelenteni, hogy nemcsak mint külügyminiszter, de egyben mint az MSZP elnöke tartózkodik itt. (Ezzel mintha emlékeztetni szerette volna az itteni — többségében jobboldali — emigrációt, hogy az óhazában a baloldal kormányoz.) Az első általa fölvázolt téma az Észak-Atlanti Szövetség (NATO) keretén belül elért eredményeket emelte ki. Rövid történelmi bevezető után elmagyarázta a jelenlévőknek a folytonosan történő változásokat. A Szövetség az utóbbi években teljes irányt változtatott, átalakulván egy egyoldalú egyirányba néző védelmi rendszerből egy sokoldalú kisebb mozgékonyabb, megelőző szervezetté. A mai világban szükség van egy olyan védelmi szervezetre — jelezte a külügyminiszter —, amely főként a terrorizmus megelőzésére szolgál. Ezután a miniszter úr áttért az Európai Közösség (EU) keretében történő tevékenységére. Az Unióba történő csatlakozás új politikai, gazdasági irányvonalak és kompromisszumok kialakítására kényszeríti a magyar külügyi politikát. Magyarország EU- tagként kényszerítve van arra, hogy a többi tagállam és az EU közös külpolitikai irányvonalát kövesse. Emellett arra is szükség van, hogy Magyarország mint külön állam is építse kapcsolatait a világ többi államaival is. Ez a kettőség egy olyan gondolkozásmódot alakított ki a magyar külügyi politikában, amely nemcsak az Egyesült Államok irányában, hanem a többi EU tagállammal is kénytelen politikai manőverezéseket végrehajtani annak érdekében, hogy a politikai súrlódásokat el tudja kerülni. A miniszter erre a “kilencek levelét” hozta fel példának. “A másik dolog, amit az elmúlt másfél évben igyekeztünk megcsinálni, a sokirányú kiegyensúlyozott nemzetközi kapcsolatok kiépítése volt. Egy ekkora méretű országnak, mint Magyarország, arra van szüksége, hogy diverzifikált nemzetközi kapcsolatrendszert építsen ki. Nem függhetünk egy országtól, nem függhetünk egy kis országcsoporttól, lehetnek természetesen olyan országok — sőt vannak is — akikhez szorosabban kötődünk, másokhoz kevésbé, de azért kell egv bizonyos egyensúly. Nem lehet a magyar külpolitika német orientációjú, nem lehet francia se — de lehet német, francia, brit, amerikai...” - mondta a külügyminiszter. Ezután kitért a kisebbségek védelmére az EU keretén belül, a kettős állampolgárság kérdésére és a kedvezménytörvény végső formájára is. “Nincs amerika ellenes közös EU-s külpolitika — nem létezhet — és senki ne akarjon minket választásra kényszeríteni Európa és az Egyesült Államok között, a NATO és az EU között.” - vonta le következtetésként Kovács László. Az előadás - szokás szerint - kissé hosszabbra húzódott a tervezettnél, így a miniszter csak néhány kérdésre tudott válaszolni. A politikai világban elfogadott szokásokhoz híven a feltett kérdések nagy részénél a választ kikerülte. A sajtótájékoztató a várakozásoknak megfelelően zajlott le, az ezt követő fogadással együtt.
