A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-09-19 / 120. szám
Olvassa “Hogy és mint Amerikában” rovatunkat a .12. oldalon! Jövő heti témánk: jogsi, bankkártyák... OLVASSON MAGYAR MAGAZINOKAT! Hogy és mint Amerikában? tt-ww.ali FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2003. SZEPTEMBER 19. 3. ÉVFOLYAM 120. SZÁM Elfogták a svéd miniszter gyilkosát Múlt hét végén belehalt sérüléseibe Anna Lindh svéd külügyminiszter. A világszerte felzúdulást keltő késeléses merénylet elkövetőjét a rendőrség nem sokkal később azonosította, és letartóztatta. A svéd tömegtájékoztatás szerint egy neonáci körökhöz közel álló férfiról van szó. (2. oldal) Forog a sírjában? A jelenlegi aktuálpolitikai káoszt Magyarországon a nemrég elhunyt Teller Ede által írt, állítólagos, politikai jellegű levél körüli viták hozzák. Összeállításunkkal a vitát folytatókat próbáljuk párhuzamosan bemutatni, időrendi sorrendben. Igazi a levél? Hamisítvány? Vagy mindkettő? (9. oldal) ARKEDVEZMENNYEL 1---------------1 1---------------1 1______________1 | Még j í\ / A ZÖLDKÁRTYA-LOTTÓ ^ y J BEADÁSI HATÁIDEJÉIG! vízi ü M ü LÓI n n Ól 13 ; OLDAL Megfélemlített média? Szeptember 17. Christiane Amanpour, a CNN vezető nemzetközi tudósítója szerint közvetítéseik során öncenzúrát kellett gyakorolniuk az iraki háború alatt, mert a hírtelevíziót megfélemlítette a Bush kormányzat és a konkurens Eox News.- Úgy gondolom, hogy szájkosár volt a sajtón, sőt úgy' gondolom, hogy’ a sajtó maga vette fel a szájkosarat. Sajnos azt kell mondanom, hogy a televízió egyértelműen és talán bizonyos mértékig az én televíziómat is megfélemlítette a kormányzat és bocskorosai a Fox Newsnál. Emiatt tulajdonképpen a félelem és öncenzúra légköre vette körül a műsorkészítői munkát - fogalmazott az iráni származású újságírónő, minden leendő hírtelevíziós Emmy-díjas példaképe. Christiane Amanpour a CNBC beszélgetős műsorában beszélt arról, hogv milyen körülmények között kellett dolgozniuk az iraki háború idején. - Nem arról volt szó, hogy' valamit nem szabad megtenni, hanem a hangnemről. A dolgok szigorúan vételéről. Valódi kérdések feltevéséről - magyarázta Amanpour. - Az újságírók például nem tettek fél elég kérdést, például a tömegpusztító fegyverekről. Ezt úgy értem, hogy olyan, mintha mindent elborított volna a dezinformáció. iS Riadó Amerikában az Isabel hurrikán miatt A SZÉL SZÁRNYA Több mint százezer embert szólítottak fel otthonaik elhagyására a hatóságok az Egyesült Államok keleti partvidékén, amint egyre közelebb ér az lsabel hurmán. A vwar várhatóan 170 kilométeres széllel és 2-2,5 méteres vízárral ér partot csütörtökön Virginiában és Eszak-Carolinában. Az emberek deszkákkal borítják be házaikat, a haditengerészet a nyílt vízre küldi bajóit, hogy csökkentsék az esetleges károkat. Szeptember 17. Szakértők szerint az Isabel - a legerősebb - ötös kategóriájú vihar lesz, jóllehet jelenleg csak második kategóriásnak számít 169 kilométer per órás sebességűre mérséklődött szeleivel - írja a BBC. A meteorológusok úgy vélik, a vihar felerősödik majd, amikor partot ér, ebben közrejátszhat a Golf-áramlat melegebb vize is. A CNN szerint egy kettes kategóriájú hurrikán általában 2-2,5 méteres vízszintemelkedéssel érkezik. A hurrikán kedden este körülbelül 917 kilométerre volt Észak-Carolina partjaitól, és körülbelül 13 kilométer per órás sebességgel közeledik a partokhoz. Érkezését csütörtökre várják, de már most is heves, tarajos hullámok ostromolják a szárazföldet Észak- Carolinánál és Virginiánál. A két államban rendkívüli állapotot vezettek be, a rendőrséget, a tűzoltóságot és a mentőegységeket legmagasabb riadókészültségbe helyezték. A viharra Washingtonban is készülnek, a hatóságok alapvető élelmiszerek, ivóvíz, gyertyák és tartalék elemek beszerzését ajánlják a lakosságnak. A legnagyobb veszélyben azoknak embereknek az élete és otthona van, akik a Dare megyei Outer Banks alacsonyan fekvő part közeli szigetein élnek. A hatóságok otthonaik elhagyására kötelezték az itt élő több ezer embert, akik deszhagyják el a virginiai Norfolkban és a New Jersey-i Earlben lévő bázisaikat. Csak a mozgásképtelen vagy javítás alatt lévő hajók maradnak a kikötőkben, így például a Dwight D. Eisenhower és a Harry Truman repülőgéphordozók, de ezeket is a kikötők biztonságosabb részeire vontatják, és igen erősen rögzítik - közölte az amerikai haditengerészet. A közelben fekvő Oceana haditengerészeti támaszpont F-14- es és F/A- 18-as vadászgépeit is távolabbi bázisokra helyezik át. Az 1999 óta példa nélkül álló mozgósítás dollármilliókba kerül, ám ha a hajók a dokkok lián maradnak, jóval nagyobb kárra lehet számítani. 1999-ben a Floyd nevű hurrikán csapott le az USA keleti partjára. A vihar csak Eszak- Carolinában 6 milliárd dolláros kárt okozott, és 52 emberéletet követelt. A Floyd akkor 177 kilométer per órás széllel ért partot. kákkal borítják be házaikat, hogy a lehető legkevesebb kár érje őket. A hadsereg is mozgósít. Az atlanti flotta hajói egymás után 10-15 percenként
