A Híd, 2003. július-december (3. évfolyam, 109-134. szám)
2003-08-15 / 115. szám
12 A HÍD Tudomány 2003. AUGUSZTUS IS. Röviden Csupán 186 fénymásodpercnyire lesz a Mars a Földtől Augusztus 9. Augusztus 27-én a Mars közelebb lesz a Földhöz, mint bármikor az emberiség történelme során. A marsi űrszondákkal való kommunikáció általában nem túl egyszerű, mivel a Földről küldött jelek huszonegy perc alatt érik el a Marsot, tehát az arra adott válasz több mint negyven perccel később jut vissza újra a földi irányító központba. Fz a késés komoly problémát okozhat azoknak a mérnököknek, akik irányítani próbálják az űrszondákat, vagy akik egy’ szoftverhiba kijavításán dolgoznak. Augusztus 27- én a Mars mindössze három perc és hat másodperc távolságra lesz a Földtől, azaz a két bolygó közötti távolság csak 186 fénymásodperc lesz. Magyarán a földlakók azt láthatják majd, hogy' milyen volt a Mars 186 másodperccel korábban. MemoryStick: mégis FÉNYES JÖVŐ? Augusztus 11. Kibővítette együttműködését a MemoryStick kártyákkal kapcsolatban a Samsung és a Sony. A megállapodás egyik legfontosabb pontja, hogy7 ezentúl a Samsung is gyárthat MemoryStick kártyákat és azokat értékesítheti is, méghozzá a saját neve alatt. A dél-koreai vállalat azonban itt nem áll meg, ambiciózusabb fen eket szövöget. így például hamarosan ötvözni szeretné a DVD lejátszókat és a televíziókat a MemoryStick kártyákkal. Mindenesetre a Sony erős partnert talált a Samsung személyében, ám a japán cég további szövetségeseket keres. A MemoryStick legfőbb hátránya eddig magas ára volt. Amennyiben azonban a tendencia folytatódik és a Sony további partnereket talál, hamarosan már semmi sem állhat a MemorvStick kártyák elterjedésének útjába. Európai ultimátum a Microsoftnak Augusztus 8. Az Európai Bizottság a most zajló kartellvizsgálat keretében felszólította az amerikai Microsoft szoftvercéget, hogy szüntesse be a fogyasztókat és a konkurenciát megkárosító piackorlátozó magatartást. A hivatal Brüsszelijén kiadott szerdai közleménye szerint a világ vezető szoftvercégének azt róják fel, hogy jogellenes módon kihasználva a számítógépek piacán élvezett vezető helyzetét a szerverek területére is megpróbálta kiterjeszteni a befolyását. A Bizottság szemében ezen kívül szálka még a Windows Media Piaver multimédia program összekapcsolása a kliens számítógépeken használt Windows operációs rendszerrel. Az Európai Bizottság eljuttatta a Microsoftnak az úgynevezett panaszlistát, a kritizált jelenségeket pontokban felsorolva. Mario Monti EU versenyjogi biztos kijelentette: a Microsoftnak most van az utolsó lehetősége reagálni a felvetésekre, mielőtt a Bizottság meghozza döntését. .Az amerikai szoftvergyártót az uniós eljárásban magas pénzbírság fenyegeti, emlékeztet a dpa. A panaszlistából Monti szerint kitűnik, hogyan lehetne a versenyjogi aggályokat kiküszöbölni. A Bizottság egyebek mellett azt javasolja, hogy a Microsoft kínáljon egy olyan Windows változatot, amely nem tartalmazza a Windows Media Playert. A piacvezető helyzettel való visszaélés gyanújával már harmadik éve folyik a Microsoft ellen a brüsszeli eljárás. Megfigyelők szerint ez az EU- versenyjog eddigi leglátványosabb esete. Gyorsan fejlődik a gépi nyelvfordító technológia FUSS UTÁNA FORDÍTVA Az utóbbi évek technológiai fejlődése lehetővé tette, bogy jelentős előrelépés történhessen a statisztikai módszereket alkalmazó gépi fordításban. A fejlesztések két központja a DARPA által anyagilag támogatott Dél-kaliforniai Egyetem Információtudomány Intézete (ISI, Marina del Rey), illetve a Johns Hopkins Egyetem Nyelv- és Beszédfeldolgozó Központja (CLSP, Baltimore). Augusztus 11. A gépi fordítás a hagyományos számítástudományban, és az MI-ben egyaránt fontos szakterület. Lényege: egy adott természetes nyelven írt, elmondott szöveg másik természetes nyelvre történő, komputer általi átalakítása. Egyes tudósok kivitelezhetetlennek tartják mindaddig, amíg az Mi-kutatás nem abszolválta a természetesnyelvmegértést. Elfogadottabb azonban a számítógépes nyelvészeti álláspont: a fordításhoz elegendő a nyelvre vonatkozó tudás, a bonyolult feladat szemantikai rétegek megértése nélkül is végrehajtható. A klasszikus, rendkívül idő- és munkaigényes szimbolikus módszer abból áll, hogy kétnyelvű programozók a szókészletre, nyelvtanra (azon belül főként a szintaxisra) vonatkozó, a komputer számára nélkülözhetetlen (és elképesztő mennyiségű) információ bevitelével, késztetik fordításra a gépet. A program kielemzi az idegen nyelvű szöveg grammatikai szerkezeteit, majd kemény szabályokon alapuló angolra interpretálja. Számos honlap, például a Yahoo, vagy a BabelFish használ ilyen típusú - kereskedelmi alkalmazásokban a legelterjedtebb - szoftvert. Az IBM Watson Kutatóközpontjában, Peter E Brown és kollégái azonban már a kései nyolcvanas, korai kilencvenes évek óta egy másik eljárással kísérleteznek. Angol szöveget és különböző fordításait tanulmányozva, a számítógép statisztikai elemzést végez, így próbálja elsajátítani, megtanulni a második nyelvet. Például, kap két arab szóösszetételt: raji kabir, raji tawil. Ha tudja, hogy az első “nagy embert”, a második “magas embert” jelent, a kettőt összehasonlítva kikövetkezteti: a raji jelentése “ember”. Az. ilyen jellegű, N- grams kifejezések képezik a statisztikai gépi fordítás alapjait. (N az adott kifejezésen belüli szavak, terminusok számát jelöli.) Tehát a gépet nem a programozó oktatja, tanéin saját tapasztalataiból tanul. És idővel a legkülönlegesebb nyelveket is olyan gyorsan elsajátíthatja, amit korábban elképzelhetetlennek tartottak. A módszer gazdaságosnak tűnt ugyan, ám - komplexitása mi- ? att - a kilencvenes évek hardvereinél, szoftverjeinél komolyabb kapacitást igényelt. Fordulatot az 1999 nyarán, a m Johns Hopkins Egyetemen rendezett munkaértekezlet hozott. Az ISI gépifordítás-kutatásait vezető Kevin Knight nagyszabású | terveket körvonalazott. Mivel a hardver-fejlődés lehetővé tette addigra, úgy gondolta, a megfelelő program, létrehozásának is eljött az ideje. Hamarosan (még szintén 1999-ben) megjelent az Egypt/Giza szoftvercsomag, miközben Dávid Yarowsky és csoportja (JH Egyetem) a legegzotikusabb nyelvek fordítására vonatkozó fej- i lesztésekl>e fogtak: bengáli, nepáli, üzl)ég, sőt, a Star Trek kezdetben ellenséges, idővel barátságos klingonjaira szintén gondoltak. A Klingon Nyelvintézet a Hamletet és a Bibliát már lefordította, és a fordítások alapján létrehozott szótárféleségre támaszkodva, sokkal könnyebben boldogulnak más szövegekkel. Yarowsky azt ígéri, hogy öt éven belül száz nyelv gépifordítás-rendszerét dolgozzák ki. A témakörrel előbb a németországi Aachen Műszaki Egyetemén foglalkozó, jelenleg az ISI csoportjához tartozó Franz Josef Och fejlesztette az. eredeti programnál okosabb Giza++-1. A kutató szerint rendszere bármely nyelvvel működik. Több alkalommal tesztelték, és mindig kiváló eredményeket produkált. Legutoljára úgy végzett az első helyen, hogy hét arab és tizennégy kínai fordítót utasított maga mögé. “Adjanak elegendő mennyiségű párhuzamos adatot, és napokon, sőt, órákon belül bármely két nyelvre érvényes fordítórendszerük lesz” - nyilatkozta. Statisztikai modelljei mindig az adott input legvalószínűbb megoldására találnak rá. Och nem mondja meg a számítógépnek, miként dolgozzon, hanem hagyja, hogy a modell paramétereit felhasználva, magától jöjjön rá az ideális angol, stb. szövegre. Nyelvtani, lexikológiai szabályokkal kevésbé törődik, valószínűségi-statisztikai alapokon keres helyettük pattem-párosításokat. A fordítás során a szavak helyett szócsoportokra (kifejezésekre, mondatokra) tolódott át a hangsúly. A végeredmény hagy még kívánnivalókat maga után: az olvasó ugyan érti az eredeti szöveg jelentését, nyelvtanilag azonban bőven akadnak hibák. Knight elismeri: távolról sem tökéletes a statisztikai módszer, és a maximális pontosságot megcélozva, a hagyományos és az új megközelítés kombinációjára törekszenek jelenleg. És arra is, hogy a szövegrészek jelentésének viszonylag precíz visszaadása mellett, a mondattanban se legyenek ordító esedenségek. Közben az IBM kifejlesztette Bleu Metric-jét, a gépi fordításokat emberi fordításon nyugvó szabvánnyal statisztikailag összevető technikát. Gyors, objektív megfigyelései segítenek a félresikerült kísérletek kiszűrésében. Am hiába a látványos eredmények, a statisztikai módszerről több kutató vélekedik szkeptikusan, s helyette inkább nyelv-specifilois eljárásokra összpontosítanak. MA csiga mozgásából indulnának ki a minirobot-tervezők ARASZOLÓ ELMÉLET Régóta izgatja a tudósokat, hogy miként jut előre a csiga a saját maga termelte nyálkán, de még ennél is jobban izgatja a kutatókat annak magyarázata, hogy minél sűrűbb a nyálka, az állat annál gyorsabban halad, a hígabb váladékon azonban lassul a mozgása, holott ennek éppen fordítva kellene lennie. Augusztus 10. Az Egyesült Államokban a természettudományos kutatások egyik legtekintélyesebb fellegvárának számító Massachusetts állambeli egyetem, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) egy szakembergárdája robotcsigán tanulmányozza a csiga mozgását. A robotcsigaprogramtól azt remélik, hogy segítségével sikerül megérteni a csigamozgás mechanikai sajátosságait és úgynevezett mikrofluidumok, azaz az igen kismennyiségben jelenlévő folyadékmennyiségek fiziológiai viselkedését. Szakértők szerint mindennek elsősorban az orvostudományban volna gyakorlati haszna: a csigamozgás sajátosságainak megértése, és _____ azok mitt i a - Jk tűr MBk berendezésekben történő leutánzása - egyes vélemények szerint - forradalmasítana bizonyos diagnosztikai módszereket, illetve gyógyító technikákat, kulcsszerepet játszhat a mind kisebbé váló műszerek és alkatrészek megtervezésében. A nem túlzottan bonyolult anyagokból összeállított, mintegy 25 centiméter hoszszúságú robotcsiga burkolata gumimembrán, és a műállat egy vékony rétegű - szilikon olaj, vág)’ glicerin és víz keverékéből álló - nyálkán halad előre. Az “alkotók” erőteljesen hangsúlyozzák, hogy korántsem biológiai szempontrendszer szerint végzett kutatásról van szó, a csigamozgást a lassú mozgás mechanikai sajátosságai miatt tanulmányozzák, jóllehet annak eredményét - reményeik szerint - az orvostudomány igen jól tudja majd hasznosítani. Todd Thorsen, a MIT docense szerint mindenekelőtt az úgynevezett chiplaboratóriumok, azaz a testbe bevezethető, miniatűr diagnosztikai eszközök kialakításában lehet korszakos jelentősége. - A jövő nem a szobányi méretű laboratóriumi berendezéseké - mondta. - Egyetlen, személyre szabható, postabélyeg nagyságú mikro-chippel ugyanaz a munka elvégezhető - vélekedett Thprsen.
