A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-06-20 / 107. szám

12 A HÍD Tudomány 2003. JÚNIUS 20. Röviden Magyar szoftversiker az USA-ban Június 13. Egyetlen magyar jelöltként be­jutott a négy legjobb közé a Mimóza Kom­munikációs Kft. által fejlesztett Shaker online prezentáció-készítő szoftver a világ legrangosabb Flash-technológiai sereg­szemléjén, a New York-i Flashforward Film Festival-on. A független Flash design­­er-ekből és programozókból álló zsűri sza­vazatai alapján a Shaker a Technical Merit (kiváló technológiai teljesítmény) kategóri­ában jutott a döntőbe. A Flashforward-ot negyedik éve rendezik meg azzal a céllal, hogy bemutassák és elismerésben részesít­sék a világhálón elérhető legjobb Flash­­fejlesztéseket. Itt a négy dimenziós Rubik-kocka Június 15. A legendás Rubik-kocka négy dimenziós megfelelőjét készítette el szoft­veresen két amerikai programozó matema­tikus. Az alig 400 Kbyte-os MagicCube4D program arra tesz kísérletet, hogy a népsze­rű műanyag kockát négy dimenziós térre “fordítsa le”, illetve hogy a kockát tekerget­ve minél kevesebb lépésben ki is rakja a szí­neket. A matematikusok szerint matemati­kailag akárhány dimenziós Rubik-kockát el lehet képzelni, még ha ez első nekifutásra lehetetlennek is tűnik. A kockát természe­tesen nem lehet fizikai valóságában is elké­szíteni, hiszen a négy dimenziós kockát csak eg}' öt dimenziós lény lenne képes egészében érzékelni. A szoftverileg létreho­zott négydimenziós kocka lehetséges állá­sainak száma több, mint a világegyetem­ben található atomok száma, legalábbis a program írói szerint. Orosz expedíció indul a Marsra Június 16. A Nemzetközi Űrállomás építé­sének befejeződése után az orosz űrkutatás­ban megkezdik a majdani Mars-expedíció résztvevőinek kiválogatását és felkészítését. Elképzelhető, hogy az orosz űrhajózási ve­zetők nőket is beválogatnak a következő űr­hajós-toborzás alkalmával, jelentették be a világ első űrhajósnője, Valentyina Tye­­reskova repülésének 40. évfordulóján Csil­lagvárosban. Idén nyáron két amerikai és egy európai leszállóegység is indul a vörös bolygóra, mivel a Föld és a Mars legköze­lebb három évszázad múlva lesz ilyen közel egymáshoz. HÚSZ ÉVES A MOBILTELEFON Június 16. A Motorola 20 évvel ezelőtt dob­ta piacra DynaTAC 8000X néven a világ első mobiltelefonját. Az 1983-ben bemuta­tott készülék közel egy kilót nyomott, hossza brutális 33 centiméter volt. A rend­szer olyan technológián alapult, amelyet az űripar számára fejlesztettek ki. A civil al­kalmazásra a konszern 15 évi kutatást és 100 millió dollárt áldozott. A mai mobilok őse 3995 dollárba került. A készülékből a Motorola eg}' év alatt mégis 300 ezer dara­bot tudott eladni. Nukleáris űrszondákat tervez a NASA Június 13. Az amerikai űrkutatási hivatal megkötötte az első szerződést egy új gene-ÚJ LEMEZ JÓL PÖRÖG Piacra dobták a DVD utódját A cédét nem is olyan régen felváltó DVD-ben még jó néhány év kiaknázatlan üzleti lehetőség van, a Sony ennek ellenére már az idén piacra dobta Japánban a DVD utódát, a Blu-ray Disc-et. A versenytársak nem számítottak erre a lépésre, hiszen igencsak korai. Mindenki rosszul járhat vele, beleértve a Sonyt is. A felpörgetett versenyben a cégeknek nem lesz idejük learatni az új fejlesztések üzleti hasznát, az óriási kutatási-fejlesztési költségek megtérülése is kétségessé válhat. Június 14. Sokat veszthetnek a későn reagálók, ha a Sony terméke lesz később a stan­dard a Blu-ray Disc lejátszók piacán. Az óriások, a Hitachi, FG Electronics, Matsushita, Pioneer, Philips, Samsung, Sharp és Sony ugyan még kéz a kézben fejlesztették ki a DVD utódának alap­verzióját, megosztva ezzel az óriási ku­tatási-fejlesztési költségeket, de nem mindenki állt meg ezen a szinten. Már az “egyszerű” Blu-ray Disc is jóval meghaladja elődje teljesítményét. Az új lemez közel 4 órányi High Definition-TV minőségű felvételt tud tárolni, szemben a DVD-vel, amelyre ugyanebben a minőségben csupán 40 percnyi anyag fér. Ezt a teljesítményugrást a kutatók a kék lézer felhasználásával tudák elér­ni. A DVD megírásához 650 na­nométer hullámhosszúságú vö­rös lézert használnak, míg a Blu ray Disc-hez 405 nanométer hullám hosszúságú kék lézert. Ez jelentősen megnövelte a lemez tárolókapacitását, közel 27 gigabyte-ra. Eltérő verziók A Japánban április óta kapható Sony BDZ-S77 típusú Blu-ray Disc lejátszó a közösen kifejlesztett “alaplemez” ol­vasására képes. A többi techológiai cég közül azonban nem mindegyik elége­dett meg ezzel a verzióval. A Matsushita cég, amely Európában a Panasonic márkáról ismert, egy új technológia kifejlesztésével 50 giga­byte-ra turbózta fel a lemez tárolóka­pacitását. A vállalat fejlesztői természetesen féltve őrzik titkukat, de az ötlet lénye­ge ismert: nem egy, hanem két rétegnyi felületet tettek alkalmassá az adatok tá­rolására egyetlen lemezen, így vált le­hetővé, hogy az alapverzióhoz képest közel duplájára növeljék a teljesít­ményt. Az újítás azonban drága volt, különösen a két “adatréteg” elválasztá­sa és a speciális leolvasási technika ki­­fejlesztése volt nehéz és költséges - árulta el a Handelsblatt című német gazdasági napilapnak Kazuhiro Tsuga, a Matsushita cég Blu-ray Disc kifej­lesztéséért felelős részleg vezetője. A speciális lemezhez természetesen spe­ciális lejátszóra van szükség. Harc a standardért Ha a versenytársak sokáig várnak a piacra lépéssel, kútba eshet saját fej­lesztésük. Egyelőre ugyan nem várható a Sony Single Fayer Disc, vagyis egy­­rétegnyi adatot tartalmazó lejátszójá­nak tömeges elterjedése, hiszen keve­sen tudnak megfizetni érte 3500 dollárt (875 ezer forintot). Nem beszélve a hozzá kapható borsos árú Blu-ray Disc-ekről, melyek előállítási költsége jóval nagyobb a DVD-énél. A vörös lé­zerhez képest a kék lézer használata kö­zel százszor többe kerül. Ugyanakkor a High-Definition-TV minőségű filmekre egyre nagyobb igény mutatkozik, nemcsak magánsze­mélyek, hanem médiacégek részéről is. A versenytársak, meglehet, észre sem veszik, és a Sony termékei már elegen­dő piacot hódítanak ahhoz, hogy a Single Fayer Disc váljon standarddá a Blu-ray Disc-ek piacán. Akkor aztán hiába rukkolna elő a többi cég a jobb, a fogyasztók számára előnyösebb, saját fejlesztésű lemezével, ha ahhoz új tí­pusú lejátszót kellene venniük a fel­használóknak. DVD - NEM LESZ IDEJE HÓDÍTANI? Bár Nyugat-Európában, Japánban és az Egyesült Államokban a DVD már elhódította a viedótól az első he­lyet, az új termékben még óriási lehe­tőségek rejlenek. A Blu-ray Disc meg­jelenése nélkül a DVD-láz 2004-ig biz­tosan kitartott volna, szakemberek szá­mításai szerint addigra közel 9 milliós nagyságú piacon a DVD átlagos tech­nológiai termékké vált volna. A legjobb minőségű lejátszók is csupán 300 dol­lárba kerültek volna, szemben a három évvel ezelőtti 2000 dollárral. Az Blu­­ray Disc megjelenését 2006-ra, a DVD-k piacának telítődésére tervez­ték. Ezeket a terveket most felboríthat­ja a Sony lépése. A borivás bölccsé tesz Egy római kísérlet szerint a rendszeres, ám kulturált borivás nemcsak az íz­lelőbimbókat finomítja, hanem intellektuális tevékenységre serkenti az agyat. A kutatást vezető Gisela Hagberg svéd biofizikus a Reutersnek elmondta, céljuk annak kiderítése volt, hogy a borivás milyen folyamatokat indít el az agyban, illetve van-e valamiféle eltérés az ivásban jártasak és járatlanok agyi re­akciói között. A kutatás eredményei szerint a rendszeres borivás nemcsak az íz­lelőbimbókat finomítja, hanem befolyásolja azt is, hogy az agyban milyen fo­lyamatok indulnak el a borízlelését követően. A kutatók egy római kórházban agyszkenner segítségével hét borszakértő és hét óvatosan italozó agyműködését vizsgálták. A felvételek minden résztvevő esetében élénk aktivitást mutattak az amigdalában, amely az érzelmi folyama­tok neuronális szabályozásának egyik kulcsfontosságú része. (A több magból álló amigdala egyébként a temporális lebenyben található. Az amigdalával kap­csolatos érdekesség, hogy két oldali sérülése esetén a kísérleti állatok szelídek­ké váltak, agresszív megnyilvánulásaik szinte eltűnnek.) A rutinos borivóknál azonban más agyműködés is megfigyelhető volt. Akti­vizálódott a homloklebeny is, melyhez számos humán specifikus funkció kap­csolódik (intellektuális teljesítmények, elvont gondolkodás, szociális magatar­tás), sőt itt található a beszédműködés mozgató központja is. Mivel előzetesen egyik csoport sem tudta pontosan, hogy mit fog fogyaszta­ni, minden résztvevőt megkértek, koncentráljon arra, amit iszik. Nincs tehát szó arról, hogy a kontrollcsoport tagjai nem végeztek szellemi tevékenységet, és ezért nem volt náluk kimutatható homloklebenyi aktivitás. Míg mindkét csoportnál megfigyelhető volt a szenzoros aktivitás, a bor ízé­nek racionális, intellektuális, a bor ízvilágának tudatos feltérképezése csak a szakértőknél következett be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom