A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-06-20 / 107. szám
2003. JÚNIUS 20._______________________________________________T UDOMÁNY_______________________________________________________A HÍD 13 TERRORMENTESITES Személyiségi jogokat sértő biztonsági intézkedéseket terveznek a repülőtereken A személyiségi jogokat is sértő biztonsági megoldásokat vezetnének be a reptereken az amerikai légitársaságok. A forradalmian új biztonsági intézkedések nevében az utasok agyhullámait, a szívdobogást és a pislogást is mérnék. Az intézkedések Nagy Testvér díjat érdemeltek ki maguknak. Június 15. George Orwell születésének századik évfordulóján, az idén többek között a Delta Air Lines terroristaszűrő adatbázisa kapta a Privacy International (Pl) nemzetközi jogvédő szervezet Nagy Testvér díját. A légitársaság megbocsáthatatlan bűne, hogy partnerként működik közre az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal CAPPS II elnevezésű utasvizsgáló rendszerének tesztelésében. Ez, a Pl aktivistái szerint, súlyosan sérti a személyiségi jogokat. A jogvédő szervezet tudni véli, hogy az állami és magánadatbázisokra egyaránt támaszkodó rendszer fejlesztői utazási szokások, bankkölcsönök, bankszámlaadatok, adóbevallással, jótékonysági adományokkal kapcsolatos információk, illetve büntetett előéletre vonatkozó érdekességek után kutakodnak. Ezt maga Heather Rosenker, az amerikai közlekedésbiztonsági hivatal szóvivője sem tagadta, azt viszont igen, hogy közlekedési kihágással, illetve hitellel kapcsolatos adatokhoz is hozzáférnének. A terroristaszűrő szoftver minden egyes légi utast színekkel kódol, aszerint, hogy a repülésbiztonság szempontjából mekkora kockázati tényezőnek minősül. Teszi mindezt az adatbázisok alapján: a zöldek a megbízható utasok, akik simán felszállhatnak a gépre; a sárga csoportba esőket alapos vizsgálatnak vetik alá, a vörösök pedig egyáltalán nem juthatnak fel a járatra. Ls bár azt nem tudni, eddig hány utas, és pontosan kik kerültek gyanúba, valószínű, hogy olyanok is fennakadtak a rostán, akik nem veszélyeztetnék a repülés biztonságát. Mivel egy-egy személy adatainak elemzése hosszú percekig is eltarthat, az átvilágításból adódó várakozások elkerülésére az amerikai reptereket felügyelő repülésbiztonsági hivatal b’o metriás módszerekkel egészítené ki a megoldást. így a megbízható utasok számára olyan speciális “smart” kártyákat adnának, amely a kiváltságos személy senki mással össze nem téveszthető paramétereit tartalmazná. Ezt a rendszert 2004 tavaszára várhatóan az összes légikikötőben bevezetik, annak ellenére, hogy az már ma is kivívta a jogvédők és a rendszeresen utazó üzletemberek nemtetszését. Ok ugyanis nemcsak azt szeretnék világosan látni, milyen adatok alapján dolgozik a szoftver, hanem azt is, vajon valóban hatékony-e a terrorizmus ellen. Ráadásul, mivel a rendszer valamenynyi, az Egyesült Államokba utazó külföldi utast vizsgálatnak vetne alá, az európai uniós jogszabályokkal is összeegyeztethetetlennek bizonyulhat. És bár a jogi megfontolások ellenére az adatbányászat és a biometria bizonyosan eredményre vezethet, az amerikai űrkutatási hivatal még ezeknél is újabb biztonsági technológiák kifejlesztésén dolgozik. A NASA szakemberei ugyanis hiszik: az űrtechnológia felhasználható arra is, hogy felfogják és elemezzék az agyhullámokat, majd az adatokat a potenciális fenyegetést jelentő utasok kiszűrésére alkalmas számítógépes programokba táplálják. Herb Schlickenmaier űrkutatási igazgató az utópisztikus agymegfigyelő berendezésről nagyvonalakban elmondta, hogy az egy hazugságvizsgálóhoz lenne hasonlatos, amely a szívverés szaporaságából, a testhőmérsékletből, a pislogás sűrűségéből és egyéb távolból megfigyelhető biometriai jegyekből állítaná fel gyanúját arra vonatkozóan, ki a potenciális terrorista, s ki a békés utas. A NASA az agyhullámokat és a szívverést a biztonsági berendezéseken áthaladó személyeken mérné; a repüléstől félő utasok kiszűrésére egyelőre nincs módszere. Röviden rációs űrhajó kifejlesztésére, amellyel a Naprendszeren kívülre indíthatnának kutatásokat. A NASA nukleáris technológiát használó maghajtójának tervezésében többek között a Lockheed Martin fog részt venni a Project Prometheus keretében. Nukleáris meghajtású űrszonda először a Jupiter Icy Moons Orbiter (jimo) küldetésben fog részt venni. Az új meghajtóra azért van szükség, mert az alapos kutatómunkához a Jupiter összes holdját meg szeretnék látogatni, és számos mérőeszközt szeretnének elhelyezni az űrszondán. Kerékpár; dupla IMPOTENCIA-KOCKÁZAT Június 16. Azok a férfiak, akik rendszeresen bicikliznek, a környezetet igen, saját magukat viszont annál kevésbé kímélik. Ugyanis átlagosan kétszer annyi esélyük van az impotenciára, mint férfitársaiknak - derül ki egy brüsszeli tanulmányból. A “Biciklinvereg-jelentés 2003" (Bicycle Saddle Report 2003) nevet viselő tanulmány - melynek közzététele egybeesik a Nagv-Britanniában megrendezett Biciklishéttel - a nőket sem kíméli: bizonyos típusú ülések, biciklinyergek számukra is veszélyt hordoznak. A brüsszeli egyetemi kórház kutatói több ezer rendszeresen kerékpározó embertől gyűjtöttek vizsgálati adatokat, hogy kiderítsék, miként hat szervezetükre a kerekezés. Az eredmény szerint a vizsgálatban részt vevők 60%-a genitális kellemetlenségekről panaszkodott. A férfiak esetében ez a férfiak átlagához viszonyítva a panaszok kétszeresét jelenti. 100 ÉVE INDULT £L AMUNDSEN AZ Északnyugati Átjáróhoz Száz éve, 1903. június 16-án indult el Kristiania (ma Oslo) kikötőjéből Roald Amundsen arra az útjára, amely az Északnyugati Átjáró bejárásaként vonult be a történelembe. A norvég Roald Amundsen és hattagú legénysége a Gjöa nevű, 22 méter hosszú, 6 méter széles, 47 tonnás vitorláshajó fedélzetén indult el - a vitorlás egy 10 kW teljesítményű segédmotorral volt fölszerelve. A hajó kis mérete előnyt jelentett a jég és a szigetek közötti navigálásban. Amundsen az expedícióra nagy kölcsönöket vett fel, ám egy újságcikk keltette pánik miatt a felfedező hitelezői elől szökve, éjjel hagyta el Oslo kikötőjét. Amundsent hazatérésekor nemzeti hősként ünnepelték. A Gjöát a San Franciscó-i norvégok megvásárolták a város számára, de a karbantartás elmaradása miatt a hajó egyre rosszabb állapotba került, s a norvég közvélemény tiltakozása nyomán Amerika 1972-ben, Amundsen 100-adik születésnapján Norvégiának ajándékozta. Otthon közadakozásból restaurálták, s ma a Bvgdv-félszigeten látható, Nansen Framja mellett - amelyen Amundsen is hajózott. Space Shuttle: VISSZATÉRÉS DECEMBERBEN 2003 decemberében indulhat az első űrrepülőgép a Columbia tragédiája után, várhatóan december 18-i körül - jelentette be egy sajtótájékoztatón Sean O'Keefe, a NASA vezetője. A tervek szerint 2005 februárjáig hat küldetés során befejezik a Nemzetközi Űrállomás amerikai részének felépítését. A FÖLD ÖREGEBB, MINT GONDOLTUK Június 10. A Föld a Naprendszer születésének szakaszában az eddig véltnél hamarabb alakult ki, hozták nyilvánosságra kutatásaik eredményeit amerikai tudósok. A Science című tudományos folyóirat pénteki számában megjelent írásában Stein B. Jacobsen, a kutatócsoport egyik tagja azt írta, hogy a Föld - akárcsak a Naprendszer másik három belső bolygója - a Nap születése után tízmillió évvel lényegében már kialakult. Miután úgy 4,5 milliárd évvel ezelőtt a Nap belsejében beindultak a nukleáris reakciók - és így az égitest hőt és fényt bocsátott ki magából -, mindössze tízezer évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy meginduljon a négy bolygó születési folyamata. A Napot ekkor roppant kiterjedésű forró gáz- és porkorong vette körül, amely sűrűsödni kezdett. A későbbiekben a mind sűrűbb anyagban megindult a csomósodási folyamat, végül a szilárd égitestek kialakulása. Lényegében a belső bolygók ekkora már betagozódtak a Nap köré, azaz a központi csillagunkhoz legközelebb a Merkúr, majd kifelé haladva a Vénusz, a Föld és a Mars foglalta el Nap körüli pályáját. Ekkoriban Földünk mérete a mostaninak 64 százaléka volt. A gyarapodást körülbelül húszmillió évvel később az okozta, hogy bolygónk összeütközött egy Mars méretű égitesttel. A kozmikus karambol nyomán a Föld darabokra szakadt áldozatának anyaga egyrészt megnövelte bolygónkat, másrészt, következtetnek a kutatók, egy jelentős része Föld körüli pálvára került, és az anyagrészek összeállásával fejlődött ki a Hold. A földkéreg izotópos vizsgálata alapján a tudósok eddig úgy vélték, hogy a Föld a Nap születése után ötvenmillió évvel jöhetett létre. Most azonban a Földre hullott meteoritokon végeztek el izotópos vizsgálatokat, és ezek arra mutatnak, hogy a Föld negyvenmillió évvel öregebb, mint azt eddig gondoltuk.
