A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-23 / 103. szám

2003. MÁJUS 23.__________________________________________________AMERIKA HÍREI________________________________________________________a híd 5 MEGSZAVAZTÁK A "BUSH-CSOMAGOT" Május 17. Rábólintott a Bush-féle adókönnyí­tési csomagra csütörtök éjjeli ülésén az Egyesült Államok szenátu­sa. A hosszasan vitázó felső­ház ugyanakkor 350 milliárd dollárban maximálta a követ­kező négy évben érvényesít­hető adókedvezményt. Az adókönnyítési programnak a megalkotók szándéka szerint a gazdaság beindítását kellene szolgálnia, ám sikerében az amerikai közgazdász-társada­lom jelentős része kételkedik. Ifjabbik George Bush csa­tát nyert. Igaz éppen csak, ám a győzelem tagadhatatlan. Csütörtök éjjeli ülésén az amerikai kongresszus felsőhá­za (szenátus) 51:49 arányban elfogadta ugyanis a sommá­san csak Bush-csomagnak ne­vezett adókönnyítési progra­mot (egészen pontosan azt a törvényt, amelynek központi eleme ez a program). Az elnök diadalához ugyanakkor egy demokrata honatya "árulása" J is kellett: Evan Bayh, Indiana állam szenátorának igen voksa nélkül a pro és kontra szava­zatok száma éppen egálban lett volna. A tényen persze ez sem vál­toztat: a csomag egy óriási lépéssel közelebb került megvalósulásához. Most a következő és gyakorlatilag egyben utolsó fázis következik: egyezségre kell jutnia a csomagról ko­rábban szavazó alsóháznak (képvise­lőháznak) és a felsőháznak. Hogy itt mi várható, megosztja a politikai elemzőket: egyesek úgy vélik, a végle­ges összeg közelebb lesz a képviselő­ház által elfogadott 550 milliárd dol­lárhoz, mások viszont úgy látják, in­kább a szenátus akarata érvényesül majd. Bárhogy legyen is, egy biztos: az adókönnyítés mértéke kisebb lesz a Bush által eredetileg kértnél, az elnök ugyanis 726 milliárd dollárt szeretett voína kicsikarni. Ugyancsak az elnök kudarcát jelenti, hogy a csomag nagy valószínűséggel csupán négy évre LEZUHANT EGY AMERIKAI KATONAI HELIKOPTER IRAKBAN -NÉGY HALOTT Május 20. Az amerikai védelmi minisztéri­um közlése szerint a kéthajtó-' műves helikoptert a Bagdadtól délnyugatra 110 kilométerre lévő Kerbeiánál érte a baleset. Nincs jele annak, hogy lőttek volna rá. A CH-64 "Sea Knight" típus először 1962-ben repült. Főként kutatásra, mentésre és szállításra használják. (2003-2006) fog szólni, szemben az eredetileg tervezett tíz évvel, illetve, hogy az elnök által teljesen eltörölni kívánt osztalékadó, igaz alaposan megnyesve, ám minden bizonnyal mégiscsak marad majd. Utóbbi egyébként a demokraták fő követelése — véleményük szerint az osztalékadó eltörlése kizárólag a gazdagok­nak kedvezne. A csomagra, bármilyen for­mában fogadják is el, persze még így sem lehet ráfogni, hogy a szegényeket támogat­ná. Fő csapásiránya ugyanis az elsősorban a tehetősebbeknél képződő tőkejövedelmek adó­terhének csökkentése - a Bush-adminisztráció remé­nyei szerint ez fogja a gazdasá­got felpörgetni. Várakozásuk szerint a többletjövedelem majd visszapumpálódik a gaz­daságba (például a fogyasztás bővülésével), ami végre bein­dítja a megváltóként várt fel­lendülést. Az amerikai közgazdász­társadalom körében a csomag ugyanakkor messze nem lelt egyetértésre. Számtalan neves szakember, köztük több No­­bel-díjas, fejtette ez idáig ki: az adókönnyítések nem fogják el­érni a kívánt hatást. Az általá­nosan elterjedt vélekedés sze­rint a többletjövedelmek nem fognak ugyanis visszajutni a gazdaságba, ráadásul az adóki­esés olyan terhet ró majd az amerikai államháztartásra, amelyet az nem fog elbírni. Röviden George W. Bush bejelentette: meghatáro­zatlan számú amerikai katonát vezényel­nek a délkelet-ázsiai szigetországba, hogy támogassák a helyi hadsereg hadművele­teit az iszlám szélsőséges Abu Szajjaf fel­kelő csoport ellen. Bezárnak az Egyesült Államok szaúdi képviseletei Május 20. A Egyesült Államok szaúdi nagykövetsége szerint az országban a múlt heti merénylet után további terror­­támadások várhatóak, így a rijádi követ­ség, a Dzsedah-i és Daran-i konzulátus ideiglenesen bezárnak és május 25-ig biz­tosan nem nyitnak ki. A közleményt egy nappal azután adták ki, hogy Bandar bin Szultán, a királyság washingtoni nagykö­vete kijelentette, még nagyobb szabású támadások várhatók amerikai célpontok ellen Szaúd-Arábiában. Amerika engedékeny javaslata a Biztonsági Tanácsban Május 20. Az Egyesült Államok kívána­tosnak tartaná, ha az ENSZ szerepet kap­na Irak kormányának felállításában és a fegyverzet-ellenőrök visszakapnák megbí­zatásukat. Az amerikai javaslat nem fogal­mazott egyértelműen az ellenőrök vissza­térésével kapcsolatban és John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szerint országa egyelőre nem kíván más Biztonsági Tanács taghoz alkalmazkodni. Bush felhívta az új palesztin miniszterelnököt Május 20. George W. Bush amerikai elnök kedden telefonon 15 percig tárgyalt Mahmud Abbasz palesztin miniszterel­nökkel. A barátságos és 'reménykedő' hangvételű beszélgetés volt a két politikus között az első kapcsolatfelvétel. Ari Fleischer fehér házi leköszönő szóvivő szerint Bush vázolta palesztin partneré­nek azon 'álmát1, miszerint "a két állam békében él egymás mellett" és elkötelezet­ten harcol a terrorizmus ellen. Kiköltöznek a katonák Május 20. A több mint ezer amerikai ka­tonát németországi, olaszországi, nagy­­britanniai és egyesült államokbeli állo­máshelyeikre vezényelték vissza. Mintegy 150 amerikai tengerészgy alogos azonban továbbra is a Fekete-tenger partján fekvő Constanta kikötőváros támaszpontján marad, román katonákkal együtt. Belgium az amerikaiakra bízza a Franks tábornok elleni pa­naszok elbírálását Május 20. Iraki és jordániai feljelentők há­borús bűnök elkövetésével vádolták meg az iraki győzőt. Belgium az amerikai ható­ságok elé utalja azokat a panaszokat, ame­lyeket irakiak és jordániaiak tettek hábo­rús bűnök vádjával Tommy Franks ameri­kai tábornok, az iraki hadjáratban részt vevő amerikai-brit erők parancsnoka el­len. A belga kormány annak az ügyészi testületnek az állásfoglalása alapján dön­tött a kérdésben, amelyhez az iraki és a jordániai állampolgárok panasza érkezett. A panasztevők háborús és emberiességet sértő bűnök elkövetésével vádolták meg a tábornokot. TÁVOZIK POSZTJÁRÓL A FEHÉR HÁZ SZÓVIVŐJE Május 19. Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője hétfőn bejelentette, hogy nyáron távozik tisztségéből. — George Bush elnököt a múlt héten tájékoztattam arról, hogy húsz év kor­mányzati és politikai munka után úgy döntöttem, eljött az idő, hogy elhagyjam a Fehér Házat. Nyáron, valószínűleg júliusban távozom — közölte Fleischer hét­főn Washingtonban. Fleischer elmondta, hogy még azelőtt távozni akar a poszt­ról, hogy gőzerővel beindul az elnök újraválasz­­tási kampánya. Úgy vélte, vagy most távozik, vagy további négy évig marad. Az elnökkel pén­teken közölte döntését, aki a beszélgetés végén adott egy puszit a fejére.- Mélyen hiszek az elnökben, a politikájában és az emberben. De aki a köz szolgálatában áll, annak egyszer el kell döntenie, hogy mikor tá­vozzon és a szívem azt súgta, hogy most jött el az ideje - jelentette ki Ari Fleischer. Közölte, hogy lemondása ellenére jövő őszig segíteni akarja az elnök választási kampányát, beszédeket tart majd, cikkeket ír, később pedig a magánszektor­ban fog elhelyezkedni. A nem hivatalos források szerint Fleischer utódjaként az elnök a texasi Scott McClellan fe­hér házi helyettes szóvivőt nevezheti ki, de esé­lyes a tisztségre Victoria Clarke, a Pentagon szó­vivője vagy Ed Gillespie republikánus pártstratéga. Ari Fleischer pergő nyelvű, leleményes, szellemes szóvivő volt, aki ugyanakkor ügyesen és gyakran tért ki a kényes vagy fogósabb kérdések elől, ha úgy tartotta szükségesnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom