A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-23 / 103. szám
6 A HÍD Kárpát - medence hírei 2003. MÁJUS 23. KOSSUTH-ZÁSZLÓK MOLDVÁBAN ÉS A GYÍMESEKBEN Cacuiíti Ktfkajác Moiriefti Moinest Asáu O O------u Vériről Comaneci0 Märgineit;,, Maiginétru ÍBACAU BAKÓ Kománfaiva Upos0 Lapos Cámpem Bogdánéit Lttijecr Kompén o 0 Pustuna „ Puutina J »Mo feÄ «**. „ Solon! Aioeoar» o UiMSImra Szaloné0 Ardsván ftoresb d3 O lujzikatagor teontíG^ Q 0 oS2 '°Pelftc,ca n Sánta UwÄ° : 0 D.te, Köv«* °|Sl Texant 0 Barnnesfto Tortán Bosotem Satarjrt ValeaSexá I d oa„,ril f.) Bosnier Comoro q Bogdänfalva T 5?» . U Komin Unjuta ■ uPjlu Turfurana Enádregti J&iafaiva ..n,,.,», V, Turtuján Jenek»!* '..Gilbert o Versesé o Faraoam0 " Gyídrirta Forrófalva Ä5S a»® Dármane$ti Dormanfalva qv larga Berarnc Trunk \ Furnicrri °Fumitór cTamast Tamás ,.Cf.efri$ Ketris OGtoteni Zsoszéoy uLárga Funflu RScácruni O «V 0 uheorge ®rja Ba^ga 0 Räcätäu 0 Rerrett Oofleana , OoSana rt\ Cucniett CKnkujec Brätapfi Barsäies« Káfeőrekecan o Crucanl Dósa \ Csér TÄROU OCNA^jles,o8KB'nK' Boga-aAKNA L Caraclau o Bogota O Pá igaresti “ofcSJL' Szőlőhegy o 0 Dros-eg ,■ Capáta Kápota Cerdac Csere ók Bráiifei 4 ONE?TI . ONYEST O \ ■ Racáeiuni V Rekecom \ ölteni Orbén \ A hét végén AÍVSZ Kossuth emlékzászlókat adtak át a moldvai csángók lakta Klézsén és a Gyímesekben. A moldvai és a gyímesi csángómagyarok lelkes ünnepléssel köszönték meg a magyar nemzet világméretű egységét jelképező zászlót. Pusztina után Klézse a második moldvai csángómagyarok lakta település, amely Kossuth-zászlót kért. A zászló átadásra a Szeret-Klézse Alapítvány székházában került sor. A Patrubány Miklós vezette küldöttség tagjai között római-katolikus pap és kántor is volt, akik a zászlóátadás után Magyar nyelvű szentmisével ajándékozták meg az odasereglett híveket. A Kossuth-zászlót befogadó klézsei közönség népviseletbe öltözött ifjai Kossuth-nótákkal, versmondással és tánccal viszonozták a becses ajándékot. Az adomány Kvacskay Károly, az MVSZ svájci elnökségi tagjának felajánlásából született. A zászlót Duma András csángó költő, az Alapítvány elnöke, egyben az MVSZ csángóföldi küldötte vette át. Patrubány Miklós megköszönte a hazától távol élő csángómagyarok hűségét, s azt, hogy évszázadokon keresztül idegen — sokszor ellenséges — környezetben is megőrizték a nyelvüket és ősi magyar kultúrájukat. Megígérte, hogy az MVSZ sohasem fog megfeledkezni róluk és minden eszközével támogatja gyarapodásukat. A rendezvény sajátos színfoltjaként dr. Bolváry Gyula, a budapesti székhelyű Erdélyi Szövetség vezetőségi tagja, egy rögtönzött könyvbemutatót tartott. A XX. századi legjelentősebb csángómagyar költő, Lakatos Demeter műveinek — újonnan megjelent — eddigi legteljesebb gyűjteményét mutatta be, és ajándékozta a Magyarok Világszövetsége elnökének. Mindezt szerény vendéglátás követte, s a hagyományos öltözetű asszonyok vidám tánca zárta le a napot. Klézse öt faluból álló, ötezer csángómagyar lelket számláló nagyközség. Jóllehet, ötven éves szünet után az Alapítványnál és az iskolában is lehetővé vált a magyar nyelv oktatása, a felnövő nemzedéket mégis a nyelvvesztés veszélye fenyegeti, hiszen a gyerekek egymás között gyakran románul beszélnek. Ezért az eddigi összmagyar odafigyelést meghaladó támogatásra lenne szükség, mivel Klézse — miként több más csángómagyar település — bőséges gyermekáldásával a magyar nemzetnek hovatovább egyetlen szaporodó ága maradt. Vasárnap reggel Gyímesfelsőlokon Berszán Lajos plébános-iskolaigazgató az Árpád-házi Szent Erzsébet római-katolikus Gimnáziumban fogadta az MVSZ küldöttségét. Az összmagyar összefogással, csodálatos módon "sziklára épült ház" mintegy 150 moldvai, gyímesi csángó és csíki székely gyermek kollégiuma. Az idén a hatodik érettségiző nemzedéket kicsengető gimnázium mellett egy új, nagy iskola épül. Az odalátogató MVSZ küldöttségét énekkel köszöntő kórust Antal Tibor, az iskola zenetanára vezényelte, aki egy évtizeddel ezelőtt — akkor még tizenévesként — Szörényi Levente Atilla című rockoperájának egyik főszereplőjeként vált ismertté. A Kossuthzászló átadására a vasárnapi szentmisén került sor. A moldvai, csíki és gyímesi színpompás népviseletű iskolai kórus által előadott dalok közül hangulatával kiemelkedett a sokak által himnusznak tekintett csángó sirató. Refrénjét a mise résztvevői a kórussal együtt énekelték. Vörösmarty Mihály "Szózat"-át sajátosan új felfogásban a négy éve még magyarul alig tudó Moinest-i diáklány adta elő. A diákok műsora, Patrubány Miklós zászlóátadó beszéde és Berszán Lajos atya köszönő mondatai könynyekig meghatották az egybegyűlteket. A több mint fél évszázada Székelyföldtől elszakadt, és Bákó megyéhez csatolt Gyímesbükk nagytemplomában a vasárnap déli szentmise keretében adták át a Kossuthzászlót, amely Deáky András felajánlása. A helybéliek hagyományos viseletű kórusa Kossuth-nótákat és első világháborús katonadalokat énekelt. A zászlóátadásnak otthont adó templomot 1974-ben szentelték fel a falu akkori esperes-plébánosa, Dani Gergely gigászi munkájának eredményeként. Dani Gergely egy húszgyerekes háromszéki család sarjaként, jóságos szigorával "kihajtotta" a gyímesbükki közösségből a szükséges anyagiakat és az élő munkát, hiszen sem a román állam, sem külföldi adakozók egyetlen fillérrel sem támogatták a templomépítést. Az MVSZ küldöttsége — Debreczeni Dóra budapesti elnökségi tag, Borsos Géza székelyföldi elnökségi tag, Búzás László csíkszéki elnök — Deáky András kéthektáros területen épített panziójában fejezte be kétnapos körútját. Az ezeréves határtól 200 méterre elhelyezkedő Deáky-birtok valóságos turisztikai látványosság, ahol az odalátogató magyarok és nem magyarok nemcsak a festői táj szépségét élvezhetik, hanem, a házigazda minden részletre kiterjedő gondoskodása folytán, a magyar szellemiséget és népi kultúrát is megismerhetik. Deáky András a '90-es évek elején gyímesbükki iskolaigazgatóként harcolta ki az ötven éve szünetelő magyar nyelvű oktatás visszaállítását. SZTRÁDALÁZ TÖRT KI ROMÁNIÁBAN Május 17. Az állami és a magánszféra összefogásával, nagyrészt külföldi cégek segítségével építené fel Románia autópálya-rendszerét. Bukarest első fázisban a Ceausescu-rendszerben elkészített Pitesti-Bukarest sztrádaszakasz rehabilitációját végezné el, és befejezné a már két éve munkában lévő Bukarest-Fetesti részleget. A korábban kiírt pályázatok eredményét Bukarestben szinte folyamatosan hirdetik, és egyre gyakrabban elhangzik az. is. hogy 2007-re elkészül a Budapestet Bukaresttel összekötő autópálya romániai része is. A román kormány stratégiai prioritásként kezeli a sztrádaprogramot. Ez februárban is kiderült, amikor Adrian Nastase a parlamentben kabinetjének 2003-2004. évekre szóló programját ismertette. A román miniszterelnök egyébként már január 20-án Rómában kijelentette: Románia egyik fő célja az, hogy az infrastrukturális fejlesztésekhez, kiváltképpen az autópálya-építési programjainak megvalósításához masszív külföldi befektetések eszközlését bátorítsa. Néhány nappal később a kormány eldöntötte, hogy nemzeti prioritásnak tekinti a Budapest-Bukarest autópálya romániai szakaszának a megépítését, és ezt a IV-es számú európai közlekedési folyosó nyomvonalán kívánja megvalósítani. Ez a folyosó Berlint kötné össze a Fekete-tenger partján fekvő Constantával, mégpedig a Prága-Budapest- Bukarest útvonalon. Éppen Románia területén ágazna le, a Balkán felé ez a folyosó. Szófia és Szaloniki, illetve Isztambul irányába. A másik európai folyosó megépítését, a Kijevet Isztambullal összekötőt — amelyik Romániát észak-déli irányban szeli át, és amelynek romániai szakasza az lasi (Jászvásár)-Bacau (Bákó)-Buzau-Bukarest-Giurgiu (Gyurgyevó) nyomvonalon halad majd — a románok későbbre halasztották.
