A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-05-02 / 100. szám
2003. ÁPRILIS 18. Tudomány A HÍD 13 JEGARCU TITÁN? Meglepő következtetésre jutottak amerikai bolygókutatók a Szaturnusz Titán nevű holdjának infravörös tartományban végzett megfigyelése során - a kutatók ugyanis úgy vélik hogy a hold felszínén jeget találtak A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán még tartogathat meglepetéseket a kutatók számára - vélik az Arizonai Egyetem bolygókutató csillagászai, akik saját fejlesztésű képalkotó eljárásukkal betekintést nyertek a hold narancsszínű felhőrétege alá. A Science magazin hasábjain közölt tanulmányukban ezzel kapcsolatban arról tájékoztattak, hogy a gomolygó pára alatt nem csak az eddig ismert - az atmoszférából származó - folyékony, illetve szilárd halmazállapotú szerves anyagok nyomaira bukkantak rá, hanem jeges területekre is. Sőt, a hold felszínének viszonylag nagy részét teszik ki az ilyen jeges-sziklás zónák. Az amerikai tudósok szerint felfedezésük alapján a Titánról most már inkább úgy lehet beszélni, mint egy második Ganümédeszről, amely a Jupiter holdja. Ez ugyanakkor meglepő is, hiszen a Titánról eddig úgy gondolkodtak a bolygókutatók, mint amely égitest felszínén zömében szerves „massza” található. A Föld atmoszférájánál tízszer sűrűbb titáni légkör olyan áthatolhatatlan, hogy a közelébe küldött Pioneer és Voyager űrszondák kamerái nem is tudtak a felszínről felvételeket készíteni. A légkörben található metánmolekulák a napsugarak hatására más molekulákkal reakcióba lépnek, ami különböző szerves csapadék formájában visszahullik a hold felszínére, ott tavakat, óceánokat képez és nem utolsósorban eltakarja az eddig ismeretlen jéggel fedett sziklás alapkőzetet is. Az amerikai kutatók a NASA és a brit Királyi Csillagászati Társaság infravörös teleszkópjai segítségével végül is sikeresen bekukkanthatott a Titán sűrű légköre mögé. Ehhez hozzásegítette őket, hogy az atmoszférát képező metánfelhők között időnként találhatóak igen keskeny tiszta részek is, amelyeken az infravörös teleszkópokkal át lehet látni a hold felszínéig. Az arizonai kutatók 8 ilyen infravörös ablakon keresztül vizsgálták az eléjük „táruló” titáni holdfelszínt. Tulajdonképpen az ezekkel az eszközökkel végzett analízis során észlelték azt is, hogy a Titán, a Ganümédeszéhez nagyon hasonló színképpel rendelkezik, vagyis a holdon jég található. Á Titán azonban még rengeteg meglepetést tartogathat - még ha nem is kis zöld emberkéket -, mivel az 1994 során a Hubble űrteleszkóppal végzett megfigyelése is meglehetősen különös felszíni sajátosságokra bukkantak. Akkor ugyanis a hold felszínén több helyen sötét felületet észleltek, amiről még nem tudják pontosan, mi lehet, de a jelenlegi elképzelések szerint a sötét helyek a légkörből hulló csapadék maradványai lehetnek. Mindenesetre ezek az adatok valószínűleg érdekesek lesznek a NASA és az ESA közös Cassini nevét viselő programjában közreműködők számára, hiszen 2004- ben az együttműködő űrhivatalok szondája 2004-ben érkezik meg a Szaturnusz közelébe, és ekkor a Titán mellett is elhalad majd. A Cassini szonda egyébként fel van szerelve olyan műszerekkel is, amelyek közel infravörös hullámhosszon képesek átlátni a Titán vastag légkörén is. Az arizonai kutatók eredményei nyomán valószínűsíthető, hogy a Cassini program kutatói tovább finomítják majd a Titán megfigyelésére vonatkozó elképzeléseiket, és ezzel a Cassini még pontosabb képet szolgáltat majd a Szaturnusz rejtélyes holdjáról. Elhunyt Lévai András akadémikus Elhunyt IJvai András akadémikus; a nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárt 95 éves korában, április 23-án érte a halál utolsó útjára május 15-én, csütörtökön 14 óra 15 perckor kísérik Budapesten, a Farkasréti temetőben. Lévai András 1908. december 22-én Oravicán született. A középiskolát a Temesvári Piarista Gimnáziumban végezte el. Egyetemi tanulmányait a grazi és a bécsi műegyetemen folytatta, 1931-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett. Tevékenységét üzemmérnökként és energetikusként kezdte; a Weiss Manfred Rt. üzemgazdasági osztályvezetőjeként megtervezte a csepeli erőmű rekonstrukcióját. Az erőművek és a villamosenergiarendszer fejlesztését több poszton irányította. 1945-50 között a Nehézipari Központ osztály-, majd cégvezetőjeként szervezte az erőművek háború utáni helyreállítását és az együttműködő erőműrendszer létrehozását. Lévai András 1950-ben megalapította az Erőmű Tervező Irodát, amelynek vezérigazgatójaként több mint egy évtizeden keresztül vezette, majd 1962-67 között nehézipari miniszterhelyettesként irányította a hazai erőművek tervezését, a villamosenergia-rendszer fejlesztését és nemzetközi összeköttetésének kiépítését. Irányítása alatt épült az ország valamennyi szénerőműve, 20 megawattól a 215 megawattos egységekig. Mint a közleményben olvasható, Lévai Andrásnak múlhatatlan érdemei voltak a hazai atomenergia-program elindításában. A Genfi Konferenciát követően már 1955-56-ban számos előadásban és tanulmányban kijelölte az atomenergia várható szerepét és a követendő hazai utat. Illetékes miniszterhelyettesként előkészítette a Paksi Atomerőmű építésére vonatkozó magyar-szovjet államközi szerződést, amelyet még működése idején aláírtak. Lévai András előbb meghívott előadóként oktatott a Műegyetem villamosmérnöki és gépészmérnöki karain, majd 1953-ban megalapította a Hőerőművek Tanszékét, amelyet negyedszázadon keresztül, nyugdíjba vonulásáig vezetett. Egyetemi oktatóként iskolát alapított, nevéhez fűződik az erőművek műszaki-gazdasági szemléletének korai kidolgozása, és következetes alkalmazása. Tudományos tevékenysége az erőművek és erőműrendszerek termodinamikai, gépészeti, gazdasági és környezeti vizsgálataira irányult. Könyvei és jegyzetei mellett száznál több publikáció fémjelezte tudományos tevékenységét. Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya elnökhelyettese és elnöke, az MTA Áramlás és Hőtechnikai Bizottsága, illetve Energetikai Bizottsága elnöke, a Worl Energy Conference nemzetközi tudományos szervezet magyar nemzeti bizottságának elnöke, illetve a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos rektorhelyettese volt. Kimagasló tevékenységét 1949-ben Kossuth-díjjal, 1988-ban Széchenyidíjjal ismerték el. Röviden AZ ÓCEÁNBAN LANDOLTA MŰHOLD április 30., A korábbi, hírekkel ellentétben nem Brazília erdeibe, hanem a Csendes-óceánba csapódott egy visszatérő műhold. Mint arról korábban beszámoltunk, a brazil és az olasz űrügynökség május elsejére, az Amazonas esőerdeinek területére valószínűsítette a BeppoSax műhold darabjainak becsapódását, amely hét évig tartó "szolgálat" után tért vissza a Földre. Az 1389 kg tömegű BeppoSax roncsai végül a Galapagosszigetektől 299 kilométerre északnyugatra csapódtak az óceánba. A műhold legnagyobb egyben maradt darabja a becslések szerint 120 kg tömegű volt. Évente több száz űrszemét-darab hullik a Földre, amelyek között nagyobb rakétaalkatrészek és műholddarabok is találhatók. (A Mir utolsó útja: Az elmúlt évek legnevezetesebb visszatérése a Mir űrállomás nevéhez fűződik. A Mir 15 évig tartó, 3,5 milliárd kilométeres utazása 2001. március 23-án reggel, 6 óra 58-kor a Csendes-óceán déli részén ért véget. A Mir törmelékeinek végső sebessége elérte a 400 m/s-os (1440 km/h) értéket.) Görögország: tatarozás miatt BEZÁRT MÚZEUMOK 2003. április 30. ,Aki úgy tervezte, hogy idén Görögországban tölti nyaralását az jobb, ha tisztában van vele, bog) számos nevezetes múzeum megtekintéséről kénytelen lesz lemondani. A német autóklub (ADAC) értesülése szerint a görög hatóságok a 2004- ben rendezendő nyári olimpiai játékokra tekintettel számos jelentős régészeti múzeumban előrehozták az esedékes felújítási munkálatokat. A legtöbb nevezetesség előreláthatóan csak röviddel a játékok kezdete előtt nyílik meg újra az érdeklődők előtt. így például az athéni Nemzeti Múzeum, amely Görögország legjelentősebb gyűjteménye, csak jövő áprilistól lesz ismét látogatható. Az olimpiai régészeti múzeum újbóli megnyitását pontosan az olimpiai játékok kezdetére időzítették. A delfí régészeti múzeum egyes részeiben fogadnak ugyan látogatókat, az összes terem azonban csak a 2004-es nyári idény kezdetétől lesz ismét megtekinthető. AIDS-gyógyszerek féláron április 28., A GlaxoSmithKline gyógyszercég, az AIDS-gyógyszerek legnagyobb gyártója felére csökkentette legfontosabb termékének árát a szegén)' országokban. A döntést megelőzően egészségügyi aktivisták és jótékonysági szervezetek, de még a befektetők is intenzív nyomást gyakoroltak a gyógyszeripari cégekre. A GlaxoSmithKline (GSK) korábban is hangsúlyozta, hogy a fejlődő országokban profit nélkül adja az AIDS-gyógyszereket, a mostani árcsökkentést pedig hatékonyabb termelési módszerekkel indokolta. A cég 63 országra terjesztette ki az alacsonyabb árat. A GSK legfontosabb AlDS-gyógyszere az árcsökkentés után napi 90 centbe kerül ezekben az országokban, míg az USA-ban napi 18 dollárért árulják A példaértékű döntés ellenére az AIDS-ellenes "koktélokat" (különféle hatóanyagok kombinációit) a fejlődő országok lakosainak zöme nem képes megfizetni. Egyre nagyobb szükség lenne egy igazán olcsó és hatékon\ védőoltásra, ám az A1DS- kutatásokba fektetett pénzeknek csak néhány százalékát költik ilyen kísérletekre.
