A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-02 / 100. szám

14 a híd_____________________________________________________Színes __________________________ 2003. május 2. 35 ÉVES A HAIR Röviden Bronzkori urnatemetóre BUKKANTAK PÁZMÁNDON Április 27. Oszlopásás köztien bronzkori ur­natemetőre bukkantak egy pázmándi kert­ben. A kerti oszlopoknak gödröt ásó gazda először bombának nézte az előkerült tár­gyat. A régészek hétfőn megkezdik a terület feltárását - közölte Fülöp Gyula, a Fejér Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője. A halotti hamvakat őrző edény mintegy' 3.600 éves lehet, amelynek érdekessége, hogy fejjel lefelé helyezték el. Christina Aguilera METAMORFÓZISA Április 29. Christina Aguilera hajfestéssel ünnepelte a győzelmet. Ä nemrégiben a vi­lág legkívánatosabb nőjévé választott popdí­va mostanáig ugyanis szőke fürtjeiről volt is­mert, ám a minap sötétbarnára változtatta a hajszínét. A metamorfózis és a rajongók cso­dálkozása ennél sokkal nagyobb, hiszen Christina a hajszínváltással egyben stílust is váltott, hiszen jóval szolidabb sminket vá­lasztott mindehhez, így első látásra úgy' tű­nik, mintha néhánv nap alatt több évet öre­gedett volna a még mindig csak 22 esztendős szépség. Halála után esernyótartót CSINÁLTAT A LÁBÁBÓL EGY ÁLLAT­VÉDŐ Április 27. Esemvőtartót akar csináltatni a lábából egy' brit állatvédelmi aktivista hölgy - de csak elhunvta után. Az 53 éves Indrid Newkirk végrendeletében az Fmberek az Állatokkal való Etikus Bánásmódért elneve­zésű csoportra hagyta magát, mármint holt­testét. Kinyilvánította, hogy' húsát megsüt­hetik, bőréből pedig különféle bőrtárgyakat készíthetnek tiltakozásul az állatokkal szem­beni “embertelen” bánásmód ellen. A vég­rendeletben Newkirk javasolta, hogy egyik lábából csináljanak esernyótartót, ahogy hajdanán elefántok lábával is tették az embe­rek. - Megpróbálom megtalálni a módját an­nak. hogy jóval a halálom után is folytami tudjam harcomat az. állatokért - mondta a Reutersnak. Skorpiómarással lövik magukat Indiában Április 30, A legújabb indiai őrület jegyé­ben az emberek skorpiókkal maratják meg magukat, miáltal olyan kábult állapotba ke­rülnek, mintha kábítószerrel lőtték volna be magukat. Az indiai Gudzsarat városában kis bódék jelentek meg az utcákon, ahol a vállal­kozó szelleműek kipróbálhatják, milyen “él­mény” ha az. embert megmarja egy skorpió. A Times of India nevű lap szerint a pillanat­nyi szúrás okozta fájdalmat bőven felülmúl­ja az ízeltlábúak csípése után bekövetkező kábulat. Egy adag mindössze 700 forintnak megfelelő összegbe kerül. Az ödet kiagyalói nagyon titokzatosak az üggyel kapcsolatban, Egy kis New Yorki pinceszínházban kezdődött még 1967 őszén. Kéttucatnyi fi­atal egy háborúellenes zenés darabot kez­dett el játszani. A történet szinte semmi: Vietnamba indul egy fiú, és a bevonulás előtti napot hippik társaságában tölti. Az­tán elindul a Távol-Keletre és már csak a koporsója érkezik haza. Azokban a napokban, amikor az Egyesült Államokban egyre erősödött a tiltakozás a “szennyes háború” ellen, megszületett egy musical, amely egy korszak jelképévé vált: a Hair, amelyet 35 évvel ezelőtt mutattak be a Broadwayn. Érdekes párhuzam, hogy miként az ame­rikai tiltakozó mozgalom vezéregyénisé­gei - Mario Savio, Jerry Rubin, Abbie Hoffman -, a Hair szerzői sem a “fehér­­angolszász-protestáns” körökből kerültek ki: a darabot az olasz származású Jerome Rágni, a dalszövegeket a lengyel ősökre visszatekintő James Rado, a zenét pedig a kanadai Galt McDermot írta. És mi ma­gyarok is büszkék lehetünk, mert a Hairt Joe Papp, a New York-i színházélet egyik legnevesebb producere, a helyi Shakes­­peare-fesztivál megálmodója fedezte fel. A Broadway-premierre 1968. április 29-én került sor a Biltmore-színházban, és 1972. július 1-én vették le a műsorról 1742 előadás után! Claude Buchovskyt, a katonát, Rado, George Bergert, a hip­pivezért Rágni alakította. Olyan, később ismert színészek is játszottak az eredeti tár­sulatban, mint Melba Moore és Diane Keaton, a Los Angeles-i bemutatón ját­szott a rockénekes Meatloaf, valamint Ted Neeley, akinek nagy kiugrása a Jézus Krisztus Szupersztár lett. Az amerikai bemutatókat hamarosan vi­lágszerte újabb premierek követték, és az­óta is játsszák a darabot világszerte, nagy színházak és kis társulatok egyaránt. 1979-ben Milos Forman készített belőle szenzá­ciós filmet John Savage és Treat Williams felejthetetlen alakításával, bár - egy' szemé­­lyes gyerekkori élmény hatására - megvál­toztatta a befejezést: Buchovsky és Berger között szerepcserére kerül sor, és Berger hal meg Vietnamban. Az eredeti mű szel­lemét azonban nem csorbítja ezzel. Nálunk a 80-as évek közepén vitték színre először a Hairt, a főszerepeket Nagy Feró és Kaszás Attila játszotta. Három és fél évtized alatt a Hair semmit sem poroso­dott, mert messze túlmutat korán: a hábo­rú értelmetlensége, a szabadságvágy el­nyomása, az emberek közötti intoleran­cia sajnos azóta is aktuális. A musical, amely az amerikai zenés színház hagyo­mányait remekül egyesíti a rockkal, a soullal, a countryval, ironikus hangnem­ben közelíti meg a szexuális szabadossá­got (“Sodomy”), a faji kérdést (“I,m Black”), a vallási zűrzavart (“Hare Krishna”), a katonai drillt (“3-5-0-0”), de hátborzongató a tudattágító “Walking In The Space” és a záró békehimnusz “Let The Sunshine In” is. Az Aquarius, az asztaltáncos I Got Life, és a címadó Hair dallamai is nemzedékről nemzedékre adódnak tovább. Angolul jól tudóknak külön csemegét kínálnak a szövegek, amelyeket Rado teleszórt szleng-szóvic­cekkel. E darab, muzsikájával, nem mú­ló pimaszságával, lendületes táncaival, megváltoztatta a műfajt, hatása közvetle­nül kimutatható - újságosán is - And­rew Lloyd Webbermunkásságán, de még az István, a királyon is. Ma már nem okoz botrányt, mint annak idején, ha a sze­replők levetkőznek, és szeretkezést imitál­nak. De még ma is az egyik legjobb fegy­ver azok kezében, akik - Vietnamról, Irak­ról vagy másról van szó - a “szeretkezz, ne háborúzz!” elvet szeretnék a színpadon be­mutatni. Kié a Kilimandzsáró? “Ez itt a csúcs, és Tanzániában van” - hangsúlyozzák a tanzá­niaiak. Kenyai szomszédjaik ugyanis a turizmus válságára való tekintettel “áthelyeztek” egy' hegységet. Azzal az állítással, hogy a Kilimandzsáró Kenyában található, új reklámstratégiát való­sítanak meg és ezzel szinte válságot robbantottak ki a két szomszédos ország között. Afrika legmagasabb hegysége, a három kialudt vulkánból álló Kilimandzsáró, amelynek csúcsa, a Kibo 5895 méter ma­gas, igazi attrakció tömött pénztárcájú turisták ezrei számára, és megihlette a nagy amerikai írót, Hemingwayt is. (A Kili­mandzsáró hava). A csúcs Tanzániában található, a róla kiala- \ kult vita azonban mára már miniszteri szintre emelkedett. .......- A Kilimandzsáró Tanzániában van és ott is marad. Félre­értésről van szó. Nairobiban a kenyai turisztikai minisztérium ű?t segíteni akar egyes utazási irodáknak, amelyeknek mentő szal­maszálként kapaszkodnak minden lehetséges reklámtrükkbe, jóllehet határaiktól 50 kilométerre fekvő hegységről van szó” - szögezte le egy tanzániai kormányszóvivő. - A Kilimandzsáró Tanzánia koronája. Afrika legmagasabb hegysége, amelynek csúcsát örökös hő borítja. Mindig is hazafiként gondolok rá jelentette ki egy tanzániai asszony a napokban a BBC rádió-:;:—-, adásában. És ezen nincs is mit csodálkozni. Afrika legmaga- \ sabb hegysége évente turisták ezreit vonzza, akik akár 930 eurónak megfelelő összeget is hajlandók fizetni azért, hogy fel­juthassanak a csúcsra. A hófedte Kilimandzsárót elsőnek egy német misszionárius, Johan Rebmann mászta meg 1848-ban. Honfitársa, Hans Meyer földrajztudós 1889-ben végezte el az első tudományos mérése­ket. A nemzetközi tudósvilágot azonban nem annyira a hegység földrajzi elhelyezkedése, mint inkább gleccserének fokozatos el­tűnése foglalkoztatja. A Kilimandzsáró hajdan 12 négyzetkilo­méteres gleccseréből mára mindössze két négyzetkilométernyi maradt fenn. Ohio amerikai állam egyetemének kutatói arra szá­mítanak, hogy a Kilimandzsáró hava legkésőbb 2020-ra áldoza­tául esik az éghajlat felmelegedésének. A holnapi hó azonban jelenleg kevéssé érdekli a feldühödött tanzániaiakat. Nem akarják megengedni, hogy szomszédjuk “el­lopja” a hegységet. A határ kenyai oldalán fekvő Amboseli Nem­zeti Park lakói számára viszont egy szerűnek tűnik a megoldás. Szerintük ugyanis az, aki felmászik a hegycsúcsra, az fentről Ke­nyát és Tanzániát is látja. A Kilimandzsáró tehát valamiképpen mindkét országé. Sőt, az egész emberiségé, mint ahogy az a gond is, hogy mi lesz a Fold élővilágával a túlzott felmelegedés után. Úgy gondo­lom az igazi kérdés ez!

Next

/
Oldalképek
Tartalom