A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-05-02 / 100. szám

Tudomány 2003. ÁPRILIS 18. A VÍZÖZÖN 12 A HÍD Átadás-átvétel az ISS-en Április 28. Az 1SS, Nemzetközi űrállomás­ra most megérkezett űrhajósok októlrerig maradnak A Szojuz TMA-2 orosz űrhajó hétfő reggel sikeresen összekapcsolódott a Nemzetközi Űrállomással. Az űrhajón érke­ző orosz-amerikai űrpáros az ISS eddig szol­gálatot teljesítő háromfős személyzetét vált­ja fel. Jurij Malencsenko orosz parancsnok és Edward Lu amerikai fedélzeti mérnök szombaton indult a kazahsztáni Bajkonur űrrepülőtérről, hogy felváltsa az ISS-en tar­tózkodó Ken Bow ersox parancsnokot, Do­nald Pettit és Nyikolaj Budarin fedélzeti mérnököket. A Szojuz TMA-2 és az ISS au­tomatikus üzemmódban végrehajtott össze­kapcsolódását követően az űrhajósok mint­egy másfél órán át még különféle ellenőrzé­seket hajtanak végre, mielőtt az orosz-ameri­kai űrpáros átszállhat az űrállomásra. Az öt űrhajós egy hétig együtt tartózkodik az űrál­lomáson: a régi személyzet ez idő alatt egye­bek között az ISS biztonsági eljárásaival is­merteti meg újonnan érkezett társait, akik pedig a "régieknek" a Szojuz űrhajó irányítá­sával kapcsolatos ismereteit frissítik fel. Az amerikai űrsiklók leállítása miatt most elő­ször fordul elő, hogy az ISS legénysége orosz űrhajón tér vissza a Földre. Az eddigi háromfős személyzet várhatóan április 4-én ér földet a kazahsztáni sztyeppéken, míg Malencsenko és Lu a tervek szerint októbe­rig marad a Nemzetközi Űrállomáson. Avarkori ásatások Móra Ferenc TÉRKÉPEI ALAPJÁN április 29., A régészként is tevékenykedő Móra Ferenc író nyomdokain haladva végez­nek ásatásokat a Csongrád megyei Kiszombor határában. Móra Ferenc által le­írtak útmutatásával és egy 1927-ben készí­tett kataszteri térkép alapján jutottak el a te­metőkhöz ahol az elhunytakat a lovukkal együtt temették. Móra Ferenc annak idején azt dokumentálta, hogv kinek a földjén vég­zett feltárást, a térképpel pedig a régészek azonosítani tudták a területeket. A feltárás egyik célja az, hogy korszerű eszközökkel és módszerekkel hitelesítsék azokat a megálla­pításokat, amelyeket Móra Ferenc 1929- 1930-ban a kiszombori ásatásai során tett. Kiszombor déli határában - hozzávetőlege­sen egy kilométeres körön belül - három, egyenként negyedhektáros temető terül el. F. területek a sík vidékből dombszerűen ki­emelkednek, vízmentesek, ezért - mint azt a feltárások igazolták - több, egymás után kö­vetkező korokban élő népcsoport választotta azokat temetkezési helyül. Az egyik terüle­ten egymás fölött őskori, gepida, avar és honfoglaló magyar sírokat találtak, a két má­sik helven csak két nép - avar és honfoglalás kori magyar - temetkezett. Európa eddigi legnagyobb földtudományi konferenciájának egyik legfontosabb tanul­sága az volt, hogy a globális felmelegedés ha­tására világunk egyre csapadékosabb lesz, és erre a legkevésbé sem vagyunk fölkészülve. Számos kutató úgy vélekedik, hogy a jövő­ben várható áradások hatását eddig messze alábecsülték a kutatók. Néhány tanulmány arra isfelhívja a figyelmet, hogy a nedvesebb világ nem csak a globális felmelegedés követ­kezménye, hanem egy további, sokkal drá­maibb hőmérséklet-emelkedés kiváltója is le­het. Az április elején Nizzában rendezett konferencián megjelent tudósok több­sége egyetértett abban, hogy a múlt év nyarán bekövetkezett áradások az ese­mények szerencsétlen és váratlan egy­beesésének következményei voltak. A Közép-Európa fölött eltűnő majd újra előbukkanó ciklon mindenkit megle­pett. A hatalmas erejű ciklont egy nagy légnyomású légtömeg tartotta sakkban, melynek következtében hihetetlen mennyiségű eső esett le egy igen kis te­rületen. "Olyan volt mint egy tökéletes vihar" - mondta Jirí Stehlík, Prága hidrometeorológiai intézetének munka­társa. Az áradás leginkább a Cseh Köztár­saságot érintette, ahol 15 ember életét vesztette és 220 ezer embert kellett kila­koltatni, de egész Közép-Európában igen drámai helyzet alakult ki, többek között Passauban, Salzburgban, Drez­dában és Budapesten is. Prágában nor­mális esetben ötszáz évente egyszer le­het ilyen hatalmas áradásra számítani; néhány területen az éves csapadék­­mennyiség fele esett le négy nap alatt. Nehéz eldönteni, hogy mindez a ter-Legutóbb a korai Homo sapiens láthatta olyan fényesnek a Marsot, mint amilyennek mi láthatjuk idén augusztusban, s 2287-ig nem is lehetne részünk hasonló élményben. Köztudott, hogy Kepler törvényei értelmében a Föld gyorsabban kering a Nap körül, mint a Mars, ezért időnként megelőzzük külső szomszédunkat. A Mars és a Föld között akkor a legkisebb a távolság, amikor a Mars oppozícióban van (vagyis a Napból nézve a két boly­gó azonos irányban helyezkedik el). A Föld pályájának csaknem 2 százalékos és a Mars pályájának 9 százalékos la­pultsága miatt az oppozíciók idején a két bolygó távolsága jelentősen eltérő lehet, s a Mars akkor van legközelebb a Földhöz, amikor az oppozíció augusz­tusra esik. A két bolygó pályájának lassú, folya­matos elfordulása és alakjának csekély változása miatt a tényleges legkisebb Föld-Mars távolság sem mindig ugyan­akkora (ráadásul a pályák ellipszis alak­ja miatt a Mars legnagyobb földközel­mészet szeszélye volt-e vagy sem. A ka­tasztrófa mindenesetre baljós figyel­meztetést közvetített arról, hogy a glo­bális hőmérséklet emelkedésével ehhez hasonló eseményekre lehet számítani, amelyek ráadásul sokkal gyakrabban megtörténhetnek, mint azt gondol­nánk, állítja Richard Betts, a Hadley Centre for Climate Prediction and Research munkatársa. Betts arra figyel­meztette kollégáit, hogy messze alábe­csülték a katasztrófák várható hatását. A klímaváltozásnak a világ átlagos csapadékmennyiségére gyakorolt hatá­sáról készült modellek jelenleg csak azt veszik figyelembe, hogy a melegebb le­vegő több vizet képes megtartani. (Ez annyit jelent, hogy a Földön több pá­rolgás és ezért több eső lesz.) Ennek alapján a folyók vízhozama 2100-ig egy százalékkal fog megnövekedni, mely­nek következtében a folyamok sokkal inkább hajlamosak lesznek kilépni medrükből. A teljes képből azonban hiányzott egy fontos tényező: az üvegházhatást okozó gázok növényekre gyakorolt ha­tása. A nagy széndioxid szint hatására a növények szűkítik a leveleiken azokat a lyukakat, amelyek a gázok ki- és be­áramlását szabályozzák, ami drámaian lecsökkenti a növények vízkibocsátását, így több víz marad a talajban. Betts ezeknek a változásoknak a figyelembe­vételével készített egy modellt a talaj­vízszint alakulásáról, mely szerint a kö­vetkező évszázadban 10 százalékkal több víz lesz a talajban. Ez különösen kényesen érinti Afrika középső terüle­teit - például Kongót -, ahol a talajnak sége az oppozíciótól kissé eltérő idő­pontban következik be). A tényleges tá­volságot a többi bolygó zavaró hatását részletesen figyelembe vevő számítások adják meg. A legújabb számítások szerint 2003. augusztus 27-én a két bolygó olyan kö­zel kerül egymáshoz, mint 73 000 éve még soha: távolságuk "mindössze" 55,76 millió km (0,3728 csillagászati egység) lesz. A legutóbbi, 2001-es op­évente hat centiméterrel magasabb víz­szinttel kell megbirkóznia. A konferencián a klímaváltozás múltbéli epizódjaival is foglalkoztak, hiszen a korábbi események megértése kulcsfontosságú a jelenlegi folyamatok megértéséhez. A jégkorszak végén pél­dául rendkívüli ugrások következhet­nek be az átlaghőmérsékletben, ezért fontos kideríteni, hogy most hasonló je­lenséggel állunk-e szemben. A kutatócsoportok többnyire jégbe fagyott légbuborékok vizsgálatával tud­ják megismerni a múltbéli légköri vál­tozásokat, ezért számos helyen végez­nek fúrásokat. Grönland jegében már találtak drámai változásokra utaló jele­ket, a Déli Sark környékén azonban még nem, de így legalább kiderülhet, hogy a korábbi változások az egész bolygót érintették-e. Az egyik rekord­fúrás 3201 méteres mélységbe hatolt le, ahonnan a körülbelül 950 ezer évvel ez­előtti légkörre vonatkozó mintákat gyűjthették be a tudósok. Sajnos a nnű helyzettel foglalkozó klímakutatók a víz és a mocsarak globá­lis felmelegedésre gyakorol hatásának figyelembe vételével egyre rosszabb következtetéseket tudnak levonni. Murugesu Sivapalan, a Nyugat-Auszt­ráliai Egyetem hidrológus kutatója azt jelentette a konferencián, hogy a folyók és esők megfigyelését lehetővé tévő esz­közök voltak az első áldozatai a vízsza­bályozási büdzsé csökkentésének. El­mondása szerint Afrikában már csak kétezer mérőeszköz működik, feleany­­nyi, mint 25 évvel ezelőtt. Ezek a szá­mok Európában, Ausztráliában és ja­pánban is csökkennek. pozíciókor ez a távolság 67 millió km volt, a kedvezőtlenek közé tartozó 1995-ös idején viszont a mostaninak csaknem kétszerese (0,6757 CsE) volt a távolság. A legutóbbi ún. "nagy oppozí­ció" 1971-ben következett be, az ideinél csak 1 százalékkal nagyobb, 56,2 millió km távolsággal. A közelmúltban elvégzett számítások szerint évezredünkben hét, a mostani­nál kedvezőbb oppozíció következik be, a legközelebbi 2287-ben, a legkedve­zőbb viszont 2729-ben, 55,651 millió km-es Föld-Mars távolsággal. A Mars az idén augusztusban -2,9 magnitúdós fényességével az éjszakai égbolt legfényesebb, feltűnő látványos­sága lesz. A szakemberek számára a Mars körül keringő űrszondák felvéte­leihez képest az alkalom nem nyújt semmi érdekességet, a laikusoknak azonban szép látványt ígér, és már ama­­tortávcsövekkel is érdemes részleteket keresni bolygószomszédunk felszínén. Jön a vörös bolygó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom