A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)

2003-04-04 / 96. szám

1 2003. ÁPRILIS 4. Tudomány A HÍD 11 “MEGINT SETI“ Tudomány rovatunk múlt^ heti számában beszámoltunk a Párizs­ban, a SETI Institute, a templeton Alapítvány és a Leonardo Társa­ság által rendezett konferenciáról, a következőkben a kutatás részlete­iről és projektekről tájékoztatunk A SETI@home, a földönkívüli érte­lem jeleinek felkutatására létrejött vál­lalkozás nemrég nagy örömmel jelen­tette be, hogy 150 olyan rádiójel forrá­sát újra megvizsgálja, amelyek esetében feltételezhető, hogy azok akár földön­kívüli értelem jelei is lehetnek. A 150 ET-gyanús rádiójel a SETI@home programnak, a világ egyik legnagyobb megosztott számítási projektjének köszönhető. A program lé­nyege, hogy a SETI@home szoftver az önkéntes vállalkozó szabad számítási kapacitását használja fel, így jut több­let-erőforráshoz, amellyel a jelek elem­zésére fordítandó idő jelentősen csök­ken. Hasonló elven működő programok ma már nem csupán a földönkívüliek kutatásában segédkeznek, hanem gyógyszerek kifejlesztésében is. A SETI@home projekt keretében vizsgált jelekből az előzetes elemzések alapján 150 olyan akadt, ame­lyekről a kutatás vezetői úgy vél­ték, megérnek még egy pillan­tást. Ezért az Arecibo rádióte­leszkóp segítségével újra meg­vizsgálták az érintett jelforráso­kat. Sajnálatos módon azonban egyik sem bizonyult valóban földönkívüli értelem rádiósugár­zásának. A SETI@home projekt kuta­tói azonban nem csüggednek, mivel a rádióteleszkópos méré­sek valós időben zajlottak, így véleményük szerint esetleg né­mely - talán jelentős - adatokat nem is tudtak figyelembe venni. Éppen ezért ezeket, az immár második rostán is át­ment jeleket újraelemzik a SETI@ home programmal is, amellyel sokkal részletesebben analizálhatók a jelek, mint közvetlen megfigyelés esetén. A kutatók úgy vélekednek, hogy ez az újraelemzés még az egyik első lépés a földönkívüli értelem kutatásában. Az, hogy a jelenlegi adatok végül mégsem bizonyították, hogy létezik értelmes élet a világegyetem más pontjain nem meglepő. Az eszközök fejlődésével és az újabb vizsgálati módszerek bevezetésé­vel - vélekednek a SETI@home pro­jekt kutatói - az eredmények sem ma­radnak majd el. A három napig tartó "revízió" során, a 150 eredetileg vizsgálandó rádiójelen felül 16 újabb jelforrást is elemeztek, amelyek között nem csupán más csilla­gok szerepelnek, de a már ismert exobolygók, bolygórendszerek is. (Multheti számunkból)A tudományos műhely vezetője, Dr. Douglas Vakoch erről így vélekedett: „Ha nem is holnapi teen­dőnk, de komolyan el kell gondolkodnunk azon, mit teszünk, ha az idegen értelmes lé­nyeket megtaláljuk. Mit mondjunk akkor nekik?" SemaineEimméeone des Technologies de Information A háború a kultúrkincseket kíméli Hat ország tudósai, köztük Irak és az Egyesült Államok archeoló­gusai, fiihívást tettek közzé, kife­jezve aggodalmukat, amely szerint „az emberiség egyedi kultúrörök­­sége komoly veszélynek van kité­ve". A Science c. folyóiratban pub­likált nyilatkozat felhívja afigyel­met olyan "pótolhatatlan karok ke­letkezésének lehetőségére, amelyek nem csak az arab közösségnek, ha­nem az egész, emberiségnek is súlyos veszteséget jelenthetnek". Az archeológusok már ez év február­jában megkezdték a műemlékek meg­óvására irányuló tevékenységüket: az Egyesült Államok védelmi miniszteré­nek átadtak egy listát, amely mintegy ötezer olyan fontos történelmi helyet sorol fel, ahol teljesen meg kellene tilta­ni a bombázásokat illetve a rakétatáma­dásokat. A Pentagon szóvivője ezt követően arról tájékoztatott, hogy a tudósok által körülírt fontos archeológiái kutatási te­rületek felkerültek a bomba- illetve ra­kétatámadásoktól megkímélendő he­lyek listájára. A szóvivő ugyanakkor aláhúzta, hogy ha iraki katonai objektu­mok lesznek a szóbanforgó területek közvetlen közelségében, akkor a szövet­séges parancsnokság ezeket hadászati célpontoknak fogja tekinteni. Katonai elemzők azt jósolták, hogy Szaddam Husszein az archeológiái emlékek hely­színeit katonai objektumok védőpajzsa­ként fogja használni, írja a New Scientist. A mai Irak a volt Mezopotámia terü­letén fekszik. Az időszámításunk kez­detét megelőző négy évezred során itt születtek az emberiség legkorábbi civi­lizációi, például az Asszír Birodalom, Babilon és mások. A mai Irak területén található ezenkívül az iszlám hit több fontos zarándokhelye, például a Nagy Mecset a mai Samarrában. Az 1991-es Öböl háború alatt ezek a történelmi helyek nem voltak kitéve a bombázás veszélyének, bár két MÍG vadászgépet rakéta találat ért a Nagy Zikkurát közelében, az ókori Ur váro­sánál. Viszont az akkori háború során több, mint 300 kiállítási tárgy tűnt el az iraki történeti múzeumokból. A kuta­tók arra számítanak, hogy a most folyó háború pusztító lesz ebben a tekintet­ben is. Az ókori műemlékek ugyanis ja­varészt magaslatokon helyezkednek el, s ide harci állásokat is telepíthetnek. Irak ókori fővárosa, Faludzsa, amely földrajzi elhelyezkedése miatt jelentős stratégiai pontnak számít, szintén ki van téve a bombázás veszélyének, ami azt jelenti, hogy az ezen az archeológu­sok által feltárt több ókori település végleg elpusztulhat. Röviden VÍZENJÁRÓ VERSENYT HIRDET A New Scientist Az Edinburghi Nemzetközi Tudomá­nyos Fesztivál és a New Scientist lap há­romezer fontos összdíjazású versenyt hir­detett amatőr feltalálók számára. Az edinburghi Royal Commonwealth uszo­dában április 11-én tartandó versenyben bárki indulhat, aki olyan cipőket barká­csol, melyekben képes 40 métert megten­ni a víz felszínén. Három, egyenként 1000 font díjazású kategóriában indulhat­nak a versenyzők. Úszó biztosítás : A szervezők ötfős csapatokat várnak, a ne­vezési díj fejenként egy font. A cipő piló­táját két társa segítheti a cipők felvételé­nél és a vízrebocsátásnál, egy csapattár­suk mögötte úszik, egyikük pedig a ki­szállásnál segít. A cipőket megfelelően nagyra kell ahhoz méretezni, hogy képe­sek legyenek tulajdonosukat a víz felett tartani. A szabályok 2,5 méterben maxi­málják a cipők hosszúságát, szélességük pedig egyenként legfeljebb 2 méter lehet. A New Scientist szerint érdemes a cipő aljára cikcakkos fogazatot rögzíteni, hogy eg)7 lépés után ne csússzon hátrafelé vise­lője. A verseny leggyorsabb vízenjárója a Guinness Rekordok Könyvébe is beke­rül. Olajréteg úszik a Dunán Április 2. Olajréteget találtak szerdán a Dunán Ausztriában, Melk közelében. A szennyezés mértéke még nem ismeretes, a tűzoltóság öt hajóval folytatja a kutatást - közölte szerda délelőtt az alsó-ausztriai tűzoltóság szóvivője, Jörg Würzelberger. Cetmentés az Adrián Április 2. 7,10 méter hosszú, mintegy 2 tonnás sziláscetet engedtek vissza a ten­gerbe horvátországi halászok. A Novi list című fiumei (rijekai) újság beszámolója szerint az Adriára tévedt cetet rab-szigeti halászok hálójukkal a partra vonszolták. A bálna még élt, és miután "kicsomagol­ták" a hálóból, egy könnyűbúvár segítsé­gével visszavontatták a tengerbe. A hen­geres vagy orsó alakú, erősen megnyúlt testű, hatalmas sziláscetek emberekre nézve veszélytelenek. Fogatlanok és tor­kuk olyan szűk, hogy csak apró plankto­nokat, algákat tudnak lenyelni. Egy 6,5 méter hosszú, egy tonnás sziláscetet a múlt hónapban is kifogtak a Rab-sziget körüli vizeken. Helyi hálózatból kapnak ára­mot a laptopok Április 2. A jövő laptopjai, a helyi háló­zatról kaphatják az áramot, miután az amerikai szabványügyi hivatal elfogadta az Ethernet hálózaton át történő áram­szolgáltatás szabványát. Régóta ismertek azok a kísérletek, amelyekben adattováb­bításra próbálják felhasználni az elektro­mos áramot továbbító vezetékeket. A na­pokban tömegfogyasztásra érett korsza­kába lépett ennek "fordítottja", a helyi há­lózatok Ethernet kábelein elektromos energiát továbbító technológia - írja a Fi­nancial Times. Az Egyesült Államok elektronikai és elektromos standardokról rendelkező intézete elfogadta az erre vonatkozó, power over Ethernet (PoE)", szabványát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom