A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-04 / 96. szám
10 a HÍD Tudomány 2003. ÁPRILIS 4. Röviden Recessziót hozhat AZ ATÍPUSOS TÜDŐGYULLADÁS Április 1. Hongkong, Szingapúr és Tajvan könnyen recesszióba zuhanhat a járvány miatt, így az az utóbbi évek legsúlyosabb válságát idézheti elő a térségben - idézi egy hongkongi pénzügyi elemző szavait a Financial Times Deutschland nyomán a Világgazdaság. A thaiföldi kormány elismerte: az ország gazdasága az idén a SARS miatt a vártnál kisebb mértékben növekedhet, és ebben a járványnak nagyobb szerepe lesz, mint az iraki háborúnak. A szingapúri, tajvani, délkoreai és tokiói értéktőzsdék jelentős veszteséggel zárták a hétfői kereskedést. Elemzők mindehhez hozzáteszik: a vírus kedvezőtlen gazdasági következményeinek mélysége főként attól függ, hogy mennyire gyorsan és hányán betegednek meg a következő hetekben, illetve a térségben a lakosság körében kialakult pánik miiven hamar csillapítható. Az SARS terjedése egyre jobban aggasztja az üzleti világot is - első helyen a légitársaságokat, a szállodákat és az utazási irodákat. A megcsappant érdeklődés miatt a légitársaságok sorban törlik járataikat, s ez rossz hatással lehet üzleti eredményeikre, amit már most jeleznek a piacok: a térség meghatározó légitársaságainál - a hongkongi Cathay Pacific Airways, a China Southern Airlines, a Singapore Airlines, az ausztrál Qantas Airways - 4-7 százalékkal csökkent a részvények árfolyama az utóbbi néhány napban. Új elmélet Gagarin haláláról Március 31.Pontosan 35 évvel Gagarin halála után egy új elmélet bukkant fel rejtélyes balesetével kapcsolatban, amely egyszerre cáfolja a hivatalos és a bulvárlapok szenzációs verzióit is. Most, harmincöt évvel a baleset után újabb elmélet látott napvilágot a Moszkovszkaja Pravda csütörtöki számában: Igor Kuznyecov nyugalmazott ezredes a napilapban visszautasította az űrhajós halálának hivatalos magyarázatát, a meteorológiaiballon-elméletet. Kuznyecov, aki abban az időben repülogépmémökként dolgozott azon a bázison, ahonnan Gagarin végzetes útjára indult, azt állítja, hogy "a Mig-15-ös pilótafülkéje az induláskor nem volt rendesen bezárva". Gagarin társával "minden bizonnyal felfedezték" a hibát, és megpróbáltak a korabeli szabályoknak megfelelően kényszerleszállást végrehajtani. A140 m/sec sebességű leszállás következtében a pilótafülke légnyomása kritikus határ fölé emelkedett, aminek következtében Gagarinék elájultak, és így már nem lehettek urai a gépnek. Kuznyecov szerint ez volta az oka annak is, hogy 1975-ben 50 m/sec-ra csökkentették a leszállási sebességet a Szovjetunióban. DNS-születésnap Április 2. Watson és Crick 1953-ban bejelentett felfedezése volt a molekuláris genetika kezdőrúgása. Fél évszázad alatt eljutottunk a teljes emberi genom feltérképezéséig, s új utak nyíltak meg a biológiában. Most ünnepeljük a huszadik század egyik legfontosabb tudományos felfedezésének, a Watson-Crick féle DNS-szerkezeti modell megszületésének ötvenedik évfordulóját. Venetianer Pál előadásában ismerteti a modell megszületéséhez vezető utat. a Mindentudás Egyetemén AT,(TAT,FT,KIT ŐSFÁK Egy új tudományos kutatómunka eredményei azt jelzik, hogy a fásodás valószínűleg génmutáció következtében alakult ki Bolygónk szárazföldjeinek növényekkel történt benépesülésében óriási jelentősége volt annak, hogy megjelentek a nagy termetű növények. Ezek fejlődéstörténetileg csak a fásodás folyamatának köszönhetően alakulhattak ki, vagyis annak a képességnek a megjelenésével, hogy a sejtfalak szilárdabbá válnak a faanyag-, vagy lignintermelődés következtében. A legfrissebb tudományos kutatások eredményei azt jelzik, hogy a fásodás, vagyis a lignintermelődés nagy valószínűséggel genetikai mutáció következtében alakult ki. A fásodás génmutáció nyomán történt megjelenését alátámasztó kutatási eredményeit egy amerikai tudományos konferencián mutatta be Dr. George Cody a washingtoni Carnegie Intézet vegyésze, aki olyan, a Földön már nem élő növények fosszilis maradványait elemezte, amelyek mai ismereteink szerint az első szárazföldi növények közé tartoztak. Az ősnövények kövületeit Skócia északi részén, a Rhynie Chert sziklás vidékén vizsgálták, ami már eddig is rengeteg információval szolgált a Föld történetével kapcsolatban, hiszen korát 400 millió évesre becsük. Vagyis akkor is létezett már, amikor a földtörténeti ókorban (devon) a növények fokozatosan benépesítették a szárazföldet. De hogy hogyan fejlődtek ki a fák az algaszerű ősnövényekből, az ma még nem igazán ismert. Erre a kérdésre Dr. George Cody is csak nagyobbrészt elméleti válasszal szolgált, de ezúttal az amerikai kutató és társai úgy vélik, hogy az egyik legrégebbi a földön élt növény fosszilis maradványaiban, a növény sejtfaliban ráleltek két olyan biopolimerre, amelyek a modem növényekben is tapasztalható ligninelrendeződés (faanyag) nyomait viselik magukon. Ez pedig az algaősben nyilvánvalóan nem lehetett jelen, hiszen az algák nem képesek lignint szintetizálni. Ami azt jelenti, hogy a partraszálló ősalgákból viszonylag hirtelen kellett kialakulnia az első olyan növényeknek, amelyek már a ma is élő növényekhez hasonlóan képesek voltak lignint termelni. Dr. Cody úgy véli, hogy erre a legvalószínűbb, és egyben kézenfekvőbb magyarázat egy génmutáció bekövetkezése lehet, amelynek időpontját egyelőre nem ismerik, de amennyiben tovább folynak a kutatások a fossziliákkal, akkor az ősnövények sejtfalaiban olyan vegyületek nyomaira is rálelnek majd, amelyek elárulják, hogy mikor jelent meg először a ligninkiválasztás az ősi szárazföldi növényekben, vagyis mikor tűntek el az algákra jellemző tulajdonságok. ny-show a Tejáton A Hubble űrteleszkóp újabb döbbenetes felvételeket készített a világegyetem egy távoli pontjáról Tavaly januárban az Unikornis csillagképe egyik halovány csillaga hirtelen 600000-szer fényesebbé vált, mint a mi központi csillagunk, a Nap. Ez a változás egy időre a Tejút Galaxis legfényesebb csillagává változtatta a hivatalosan V838 Monocerotis néven emlegetett csillagot. A jelenség egyúttal ún. fényvisszaverődést is keltett, ami azt jelenti, hogy a jelenség a csillag körüli porfelhőn mint egy lámpaernyőn, igazán jól megfigyelhető volt. Az öregedő csillag azóta már ismét a megszokott fényerejével létható az égbolton, de a csillagot körülvevő porfelhőben visszaverődő kitörésről fantasztikus felvételeket készített a Hubble. Ehhez hasonlatos eseményt legutóbb 1936-ban sikerült észlelnie csillagászoknak, de a Hubble segítségével készült felvételekről akkor még talán álmodni sem lehetett. A fantasztikus fényjelenséget produkáló csillag tőlünk 20000 fényévnyire található, és a körülötte található porfelhő valószínűleg a korábbi hasonló események maradvány az égitest körül. De nem ez az egyetlen érdekesség, amivel a V838 Monocerotis szolgál a csillagászok számára. A távoli nap olyan egyedi tulajdonságokkal is rendelkezik, amelyeket eddig nem sikerült még megfigyelni, és a csillagászok szerint könnyen lehet, hogy a csillagok fejlődésének egy olyan szakaszában van, amelyet eddig még nem tudtunk megfigyelni. Erre utal az is, hogy a csillag kitörése nagyon hasonlít egy nóváéhoz, de azoknál a robbanást követően a csillagból a külső rétegei leválnak. A V838 Monocerotis esetében viszont nem ez történik, a csillag csak egyre növekszik, míg ezzel egy időben (felszíni) hőmérséklete csökken.
