A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-04 / 96. szám
Lelőttek egy amerikai helikoptert Kerbela közelében és egy Hornet típusú vadászbombázót Részletek az 5. oldalon FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 3. ÉVFOLYAM 96. SZÁM 14. HÉT Mától nóaögi adója és drágul l " “— A GYÓGYSZER Április elsejétől hatályos a dohánytermékek jövedéki adó-fpy ‘'-fffilr dg', j. , jának 20 százalékos emelkedése. A gyártók az új árakat néhány héten belül hozzák nyilvánosságra. A társadalombiztosítás által nem támogatott készítmények átlagosan 5-6 százalékkal drágulnak mától. (7. oldalon) Újabb rejtélyekre bukkant a Mars Odyssey Egy teljes esztendőnyi tudományos adatgyűjtés után a Mars Odyssey űrszonda továbbra is kitűnő egészségnek örvend, és legalább még másfél évig folytatja megfigy eléseit, jelentette be a NASA. (12. oldalon) NEW YORK CITY $1.00 KfcW Wüfí w. HARMATIAK ki?*- v £ £ Ji *»" Cár T mik. MtmtcOceei OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSONKÍVÜL Lapzárta után Amerikai kézen a bagdadi reptér? / Április 4. A BBC egyelőre meg nem erősített információk alapján azt közölte: az amerikaiak tankokkal és páncélosokkal elfoglalták a bagdadi repülőteret, ahol alig találkoztak iraki ellenállással. A repülőtérnél a harcok este kezdődtek. A szövetségesek harci gépekkel is támadták a város és a repülőtér környékét, ahová korábbi hírek szerint az irakiak nagyobb erőket vontak össze. A repülőtér és Bagdad között elterülő Furat faluba a szemtanúk szerint amerikai rakéta csapódott. Az irakiak 83 halottról, köztük sok civilről beszélnek. A Reuters tudósítója szerint 120-an sebesültek meg. Az amerikai parancsnokok szerint az iraki Köztársasági Gárda négy hadosztálya dél felé mozog, amiből könnyen kialakulhat a háború legsúlyosabb összecsapásának ígérkező, a fővárosért vívandó csata. Közép-európai idő szerint 19 órakor egész Bagdadban megszűnt az áramszolgáltatás. A CNN tudósítója szerint valószínűleg az iraki hatóságok kapcsolták ki. Eg)’ kommentátor szerint azért, hogy a tévések ne tudósíthassanak a városból. Katonai vezetők határozottan állították, hogy nem az amerikai hadsereg tehet az áramkimaradásról, mivel nem támadták a város elektromos hálózatát. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter azt közölte, hogy az amerikai csapatok Bagdad több külső területét elfoglalták. Az amerikai hadsereg szerint a jelek arra mutatnak, hogy az iraki erők közel állnak az összeomláshoz, a rezsim már nem képes irányítani fegyveres erőit. NÉMETORSZÁGBA VITTEK A HADIFOGSÁGBÓL KISZABADÍTOTT JESSICA LYNCH-ET Április 3. A dél-iraki Násziríjában hadifogságából kiszabadított Jessica Lynchet csütörtökre virradó éjjel Kuvaitból Németországba vitték, ahol egy amerikai katonai kórházban fogják kezelni. A 19 éves Jessica Lynch őrvezető egy C-17-es katonai szállítógéppel érkezett 10 órás repülés után Kuvaitból a ramsteini katonai támaszpontra, ahonnan a közeli ladstuhli amerikai katonai kórházba vitték. Mindkét lába, valamint egyik karja eltörött, amikor március 23-án rossz irányba tartó egységét, az 507. karbantartó század 15 katonáját Násziríjánál az irakiak csapdába ejtették. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió később videofelvételt sugárzott, amelyen öt katona kérdésekre válaszol. A televízió halott katonákról is mutatott képeket. Jessica Lynch kiszabadítását egyenes adásban, monitoron követte végig a térségbeli erőket irányító Tommy Franks tábornok az amerikai középső parancsnokság katari előretolt parancsnoki-vezetési központjában. A különleges osztag kamerákat is vitt magával, és élőben sugározták a kétórás mentőakciót. A csapatot golyók fogadták a környező épületekből azután, hogy a kivilágítatlan Blackhawk helikopter leszállt a násziríjai, Szaddám Húszéin iraki elnökről elnevezett kórház területére. Az ellenséges tüzet elfojtották az amerikaiak és gyorsan behatoltak abba az épületbe, ahol a hírszerzés szerint az őrvezetőt fogva tartották. A kommandósok ismét tűz alá kerültek, amikor négy katona hordágyon kihozta és a helikopterhez vitte a sebesült katonát. Az épületben nem volt tűzharc. Az osztag tagjai közül senki sem sebesült meg. A kommandósok az épület alagsorában lőszert, térképeket és egy terepasztalt találtak, ami azt bizonyítja, hogy milicisták katonai célra használják a kórházat. Két amerikai katona holttestét is kimentették a kórházból. Az akció során egy nagy tűzerejű csatahelikopter és egy távközlési összeköttetést biztosító repülőgép körözött a kórház fölött. A Násziríja jelentős részét ellenőrző amerikai tengerészgyalogosok a fogolyszabadító akció előtt a figyelem elterelése céljából megtévesztő támadást intéztek az iraki félkatonai erők ellen a város egy másik pontján. A nyugat-virginiai Palestine városában, Jessica Lynch szűkebb pátriájában örömünnepet tartottak a fiatal őrvezető kiszabadításának hírére. Jelenleg hét amerikai van iraki fogságban, Jessica Lynchet azonban nem a hadifoglyok, hanem a harcokban eltűntek között tartották nyilván. lítő". Emellett "a hadműveletek egyik legnehezebb fajtájának tekinthető". Többszörösére bővíti a harc lehetséges dimenzióit, növeli a "térsűrűséget", szétszórja az erőket, csökkenti a kombattánsok és a nem kombattánsok közötti különbségeket, növeli az élőerő-igényt, "jutalmazza" az alacsonyabb műszaki színvonalú fegyvereket, fokozza a véletlenek valószínűségét, bonyolítja az elkötelezettség katonai szabályait, összekuszálja a siker és a kudarc hagyományos mutatóit. Történelmi tény, hogy hallatlanul nehéz sikeres városharcot-helységharcot folytami. Az utolsó négy-öt évtized azt mutatta, hogy a hadszíntéren manőverező seregek klasszikus összecsapásait olyan fegyveres konfliktusok váltották fel, amelyek sűrűn lakott térségekre összpontosultak, ahelyett, hogy elkerülték volna azokat. A modem katonai konfliktus: "variád-Április 1. A Pentagon és az amerikai haderő számára ismétlődő rémálom egy bagdadi csata Szaddám Húszéin iraki elnök Köztársasági Gárdája ellen. Az iraki kormány már a háború előtt jelezte, hogy ilyen irányú stratégiát kíván követni. Az amerikai tengerészgyalogság és a szárazföldi haderő néhány egysége évek óta rendszeresen gyakorolja a sűrűn lakott területen végrehajtandó katonai műveleteket, szaknyelven a "helységharcot", "városharcot", a polgári szóhasználatban az utcai harcot. A harcnak sajátos viszonyok közötti megvívásáról van szó, amikor a magasabbegységek, az egységek és az alegységek harcukat települések, városok, községek különböző építményei, létesítményei (épületek, épületcsoportok, utcák, terek stb.) figyelembevételével sajátos eljárásokkal és csoportosításban vívják. Az amerikai védelmi minisztérium megbízásából készült tanulmányok egyike 2000 októberében azt ajánlotta, hogy a szárazföldi erők további 36 zászlóalja kapjon egy várható bevetési parancs előtt intenzív felkészítést városharcra. Az alapos elkészítés csökkentheti a támadó veszteségeit ebben a nehéz harcfajtában, de az elemzések és a gyakorlati tapasztalatok szerint a városharc, a helységharc a védekezőnek kedvez. Edwin R Smith altábornagy, a Csendes-óceán térségében állomásozó amerikai szárazföldi erők főparancsnoka fogalmazta meg, hogy "a városharc nagy kiegyenók az államok lakosságának és agyközpontjainak ellenőrzését célzó idődén óhajra". Amikor a hírhedt Willy Suttont megkérdezték, hogy miért állandóan bankokat rabol ki, azt válaszolta, hogy "mert ott van a pénz". Arra a kérdésre, hogy miért kell városokban harcolni, adódik a válasz: "mert ott vannak az emberek". Becslések szerint 2010-re a világ lakosságának 75 százaléka városokban fog élni. Amerika hadtörténete érzékelteti a településeken folytatott harccselekmények dilemmáit. Sok a tapasztalat, de azok rendre feledésbe merülnek. Katonaságnak kellett annak idején megvédenie a településeket az indiánok támadásaitól, aztán jött Mexikó és az amerikai polgárháború. AII. világháború idején az amerikai szárazföldi haderő városok és községek ezreit szabadította fel Európában. (folytatás a 4. oldalon) A városharc a védekezőnek kedvez
