A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-04-04 / 96. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2003. ÁPRILIS 4. Röviden Elfogták a Djindjics-gyilkossággal VÁDOLT BANDA KÉT TAGJÁT Április 2. Kedd este Belgrádban letartóztatták a Zoran Djindjic szerb miniszterelnök meggyilkolásával vádolt "zimonyi klán" két további tagját. A szerb belügyminisztérium közleménye szerint egy letartóztatott kábítószer-kereskedő csoport tagjai között fogták el Djordje és Dusán Ksrmanovicsot. Az akciót a belgrádi rendőrség a belügyminisztérium egységeivel közösen hajtotta végre - jelentette az AFR Zoran Djindjic szerb kormányfőt március 12-én gyilkolta meg egy orvlövész a belgrádi kormány épületénél. A gyilkosságért elsősorban felelősnek tekintett "zimonyi klán" három vezetőjéből kettő a lefogásukra érkezett rendőrökkel vívott tűzharcban meghalt, a harmadik - Milorad Lukovic, alvilági nevén Legija - még szökésben van. Az AMERIKAIAK 500 IRAKIT ÖLTEK meg Bagdadtól délre / .. Április 3. Ötszáz irakit öltek meg az amerikai katonák csütörtökön az Eufrátesz egyik hídjáért vívott harcban, Bagdadtól mintegy 30 kilométerre délre. A harcokról az AFP francia hírügynökség szerint egy amerikai tiszt számolt be. Az idézett amerikai katonatiszt, a harmadik gyalogos hadosztály hírszerző tisztje szerint az irakiak támadást indítottak a híd visszafoglalásáért. Ezt az amerikaiak visszaverték és a harcok közben "valószínűleg" ötszáz iraki katonát megöltek - jelentette az AFP az amerikai hadsereg magas rangú tisztjére hivatkozva. Az al-Dzsazíra felfüggeszti tevékenységét Irakban Április 3. Az al-Dzsazíra katari székhelyű arab hírtelevízió csütörtökön bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét Irak-Független amerikai hetilap Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin (színes rovat) Jack Hahn Sióréti Antónia Szerencsi Tamás Péterman István (kárpátmendence-sport rovatok) Hollósi Klári (egészség-magazin rovatok) Földessy Dénes (Kultúra rovat) (Magyarországi kulturális tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Kárpáti Tünde (Magyarországi kulturális tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: AHW.htc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 FlatbushAve, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. BAGDAD ÉS A BRITEK A brit csapatok - az Irakba behatolt amerikaiak szövetségeseiként - a történelem folyamán immár harmadszor vonulnak Bagdad ellen. Korábban két ízben is sikerült bevenniük. 1917-ben jelentős haderőt vetettek be és önrendelkezést ígértek, hogy a kalifák városát a Tigris-folyó partján a törökökkel vívott súlyos harcok után végül is ellenőrzésük alá vonják. 1941-ben megtörték az irakiak gyenge ellenállását, amikor a Rasid Ali al Gailani vezette nacionalista kormány a II. világháborúban Németország oldalára akart állni. Brit csapatok 1917. március 11-én vonultak be első ízben Bagdadba hosszú és súlyos áldozatokkal járó harcok után. A bevetett, több mint ötven százalékban indiai katonákból álló brit haderő két és fél évvel korábban Mezopotámia déli részéből kezdte meg az oszmán csapatok visszaszorítását. Tízezrek - többségükben indiaiak - estek el, sebesültek meg a harcokban vagy kerültek török fogságba. Az 1918. november 14-ig tartó négyéves hadjáratban több mint 675 000 indiai katona került bevetésre. Stanley Maud brit tábornok azzal igyekezett megnyerni a bagdadiakat, hogy megígérte: Nagy-Britannia és szövetségesei véget fognak vetni "a külföldi zsarnokok 26 nemzedéken át tartó uralmának". Bagdad elfoglalása után a britek megszállták Mezopotámia többi - a mai Irak területével nagy mértékben azonos - részét, s végül az első világháború befejeztével mindenekelőtt Moszul olaj vidékét. A britek 1920-ban tízezer síitát és szunnitát mészároltak le, amikor azok együttesen fellázadtak ellenük. Annak érdekében pedig, hogy úrrá lehessenek a kurdok felkelésein, új módszerhez folyamodtak: repülőgépeik mélyrepülésben támadták a polgári lakosságot. A britek 1932-ig maradtak az ország urai, miután előzőleg 1930-ban névleges függetlenséget adtak az általuk létesített Iraki Királyságnak. 19 4 1- ben újból beavatkoztak és ismét főleg indiai csapatokra támaszkodtak, amelyek partra szálltak Bászrában és hasemiták Arab Légiójává együtt egy hónapon belül elérkeztek Bagdadhoz. A város 8000 védője a német és olasz repülőgépek által nyújtott segítség ellenére sem tudott hosszú ideig ellenállni az ostromnak. Gailani miniszterelnök Németországba menekült. George Bush amerikai elnök kijelentette, hogy a mostani támadás egészen másképpen zajlik majd le. Nem hagyott kétséget aziránt, hogy Irakban új, "demokratikusan megválasztott" kormánynak kell átvennie a vezetést. Addig az amerikai csapatokat nem vonják ki az országból. Két évszázaddal ezelőtt - emlékeztet az AFP jelentése - Bonaparte Napóleon az arabokhoz intézett hasonló üzenettel érkezett Egyiptomba. Kairónak 1798-ban történt bevétele után a későbbi francia császár kijelentette: "Egyiptom népei, azt fogják mondani nektek, azért jöttem, hogy elpusztítsam vallásotokat. Ne higgyétek el! Azért jöttem, hogy visszaállítsam jogaitokat". Alig néhány hónappal később iszlám papok felkelést szítottak, amely franciák százainak életét követelte. Megtorlásul pedig a hódítók lerombolták Kairót. Orosz diplomáciai egyeztetések Irak kérdésében Április 3 . Az Irak elleni háborút vívó Egyesült Államok és Nagy-Britannia, valamint a katonai megoldást ellenző Franciaország és Németország külügyminisztereivel is találkozik a csütörtökön Brüsszelbe, majd Párizsba utazó Igor Ivanov, az orosz diplomácia vezetője. Alekszandr Jakovenko orosz külügyi szóvivő csütörtöki nyilatkozata értelmében a háború megítélése körüli nézetkülönbség ellenére működik a párbeszéd intézménye a nemzetközi közösségen belül, és Oroszország vezető szerepet kíván játszani az iraki válság jogi keretek között történő megoldásában. Az szóvivő úgy vélte, hogy a brüsszeli és párizsi tárgyalások is jelzik: nem történt visszafordíthatatlan törés a nemzetközi kapcsolatokban, és nincs szó második hidegháborúról. A vidéki körutazáson tartózkodó Vlagyimir Putyin orosz elnök előzőleg, szerdán úgy nyilatkozott, hogy Oroszország sem politikai, sem gazdasági szempontból nem érdekelt az Egyesült Államok iraki vereségében, de mindent el fog követni annak érdekében, hogy a válság megoldása visszatérjen az ENSZ keretei közé. Igor Ivanov Brüsszelben találkozik Colin Powell amerikai, illetve Jack Straw brit külügyminiszterrel, majd Párizsban Dominique de Villepin francia, és Joschka Fischer német kollégájával folytat megbeszélést. Az orosz külügyminiszter korábban arról számolt be, hogy a találkozót Powell kezdeményezte. A háború kitörése utáni első orosz-amerikai külügyminiszteri találkozó Ivanov meglátása szerint nem udvariassági gesztus, hanem a politikai párbeszéd jele. Jakovenko megfogalmazása szerint a nemzetközi közösség egyetért abban, hogy az ENSZ-nek konkrét szerepet kell játszania az iraki rendezésben, bár annak módját illetően vannak nézetkülönbségek.
