A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2003. MÁRCIUS 28. Röviden Lezuhant egy Black Hawk Március 23. Hatan haltak meg, amikor Afganisztánban lezuhant az amerikai hadsereg egyik UH-óO Black Hawk szállítóhelikoptere - jelentette az ARD. A baleset Kabultól 150 kilométerre délnyugatra történt. A Pentagon tájékoztatása szerint a helikopter - amely egészségügyi segítségnyújtás céljából indult úrnak - nem harctevékenység következtében semmisült meg. Megbénult Manhattan Március 27. Az iraki háború ellen tüntetők egy csoportja csütörtökön New Yorkban megbénította Manhattan egyik legfontosabb észak-déli irányú útvonala, az Ötödik sugárút forgalmát. A polgári engedetlenség jegyében mintegy 100 tüntető feküdt végig az úttesten a reggeli csúcsforgalomban. A tiltakozóknál jóval nagyobb számban kivonult rendőrség egyenként őrizetbe vette a tüntetőket, megbilincselték, majd a várakozó rendőrkocsikba ültették őket. A tiltakozó akció nagynézőközönséget vonzott. A békemozgalmak egész napra megmozdulásokat terveznek New York különböző pontjain. Újabb Apache-ot lőttek le Március 27. Az. al-Dzsazíra csütörtökön képeket mutatott egy Irakban lelőtt amerikai helikopterről és egy távirányítású felderítő repülőgépről. A Reuters jelentése szerint egy' Apache típusú liarci helikoptert mutattak be, amelyen amerikai katonai jelzések voltak. Körülötte fegyverükkel hadonászó irakiak látszottak. A katari székhelyű hírtelevízió úgy tudja, hogy a helikoptert csütörtökön lőtték le, az Euffátesz középső folyásánál. A legénység sorsáról nem közöltek semmit. /Amerikai részről egyelőre nem kommentálták a beszámolót. A tévében bemutattak egy pilóta nélküli amerikai felderítő repülőgépet is, szintén csütörtökön kényszerített a földre az iraki légvédelem. Irak hétfőn már bemutatott a televízióban egy állítólag parasztok által lelőtt Apache AH-64-es harci helikoptert, és kétfőnyi személyzetét. Az amerikai fél elismerte a veszteséget, de később bejelentette, hogy- a helikoptert megsemmisítették, hogy fegyverzete és harci berendezései ne jussanak iraki kézre. A két pilótát hivatalosan hadifogolyként tartják nyilván. ELSZAMITOTTAK MAGUKAT A SZÖVETSÉGESEK? Március 25. A Liberation francia napilap szerint minden másként alakul az iraki háborúban, mint ahogy azt várták. Ennek oka, hogy az amerikai stratégák értékelése eleve hibás feltételezésekből indult ki. Az amerikaiak rákényszerülhetnek Bagdad ostromára, az esetlegesen elhúzódó háború pedig hőst csinálhat Huszeinből az országban. Ellenséges elszigeteltségben, nemzetközi jogi szentesítés nélkül vívja a második öbölháborút az Egyesült Államok. Ez a hadjárat eddig minden eseményében a 12 évvel korábbi hadművelet ellenképe - mutat rá Tévedés című keddi vezércikkében a Libération. A párizsi baloldali-liberális lap szerint a koalíció bagdadi rezsim elleni hadüzenete arra a politikai hipotézisre épült, hogy a katonai nyomás súlya alatt Szaddám Husszein iraki diktátor rendszere egyszerűen összeomlik, az Amerikai erők háztól házig tartó harcok nélkül veszik be Bagdadot. Azaz tulajdonképpen egy nagyméretű rendőri akció keretében a diktatúrához kötődő kis létszámú csoport felszámolása árán, a nagyvárosok lerombolása nélkül aratnak könnyű és gyors győzelmet. Ez a forgatókönyv a hadjárat első öt napja után a legkevésbé sem igazolódott, és semmiben nem idézi fel az 1991-es öbölháború emlékét. Az iraki diktatúra továbbra is aktivitást tanúsít, még a déli, síiták lakta területeken is. Az országutakat nem lepik el menekülő tömegek, a határvidékeken felállított ideiglenes befogadó táborok üresek. Megindult viszont egy ellenkező irányú mozgás: az ellenségeskedések kezdete óta Jordániából több mint ötezer iraki tért haza. A tömeges megadások is váratnak magukra: Tommy Franks tábornok, az amerikai erők főparancsnoka háromezer iraki hadifogolyról számolt be a háború ötödik napján. 1991-ben a szárazföldi hadjárat mindössze négy napot vett igénybe, és ezalatt tízezerszámra adták meg magukat az iraki katonák. A szövetséges erőknek mostanáig egyetlen várost sem sikerült bevenniük, a déli országrészben lévő iraki haderők tisztjeivel kezdett alkudozások eredménytelenek, nincsenek olyan felvételek, amelyeken a helyi lakosság felszabadítóként üdvözli az amerikai-brit csapatokat. Minden ennek ellenkezőjére vall. A 12 éve bevezetett ENSZ-szankciók tragikus következményei hazafias érzelmeket gerjesztenek az amerikai invázióval szemben, amelynek célszerűsége az irakiak számára továbbra is meglehetősen homályos. Ha a háború elhúzódik, Szaddám akár nemzeti hőssé is válhat honfitársai szemében. Az amerikai stratégák helyzetértékelése hibás feltételezésekből indult ki, vélekedik a Libération. A dél-iraki síiták, az északi kurdok, sőt a köztársasági gárda egységei is emlékeznek arra, hogy az első öbölháború után, a nyugati erők kivonulását követően Szaddám százezrével mészároltatta le az uralma ellen fegyverrel fellépő lázadókat. Az irakiak nem felejtették el, hogy a szövetségesek cserbenhagyták őket, s gyanakvással fogadják a tengerészgyalogosokat. Washingtont egyre inkább az a rémkép foglalkoztatja, hogy rákényszerülhet Bagdad katonai erővel történő elfoglalására, ez pedig szörnyű kalkulációs hibára utal. Tüntetések háború ellen és mellett USA-ban Az Egyesült Államok több nagyvárosában háborúé llenes tüntetést tartottak, de demonstráltak a katonai akció támogatói is. A tiltakozók Bush elnököt bírálták, és akadt, aki Chirac jelenlegi francia államfőt javasolta az Egyesült Államok következő elnökének. A háború támogatói hazafias dalokkal és imádkozással demonstrált a katonai akció és Bush politikája mellett. Eredeti magyar izek Házias konyha Ezeket nálunk mind megtalálja 7fouc/t crj^^£unjary Authentic Hungarian Cuisine Homestyle Cooking 121-17 14th Road, College Point, NY 11356 Nyitvatartás: Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap 11:30-9:00 11:30-9:00 11:30-9:00 11:30-9:00 12:00 -10:00 1:00-10:00 Akció!! 10% exzeta [ *xetvénnyeí j Magyar magazinok kaphatók a helyszínen Március 23. Szerte az Egyesült Államokban tüntetések voltak szombaton az iraki háború ellen, de hallatták hangjukat az iraki katonai fellépés támogatói is. New Yorkban 200-250 ezer tüntető vonult fel a Times Square-től a Broadway-en a Washington Square-ig, több mint 3 kilométer hosszan hömpölyögve. Később kisebb tüntető csoportok váltak ki és összetűztek a rendőrökkel, akik a mellékutcákban kergették őket. Legalább 17 tüntetőt tartóztattak le, egyebek közt a hatósággal szembeni ellenállás vagy gondatlan veszélyeztetés címen. A tüntetők transzparensein "Munkahelyeket, ne háborút!", "A béke hazafias!", "Chiracot elnöknek 2004-ben!" jelszavak voltak láthatók. (Az Egyesült Államokban 2004-ben lesz a következő elnökválasztás. Chirac francia elnök mindvégig tiltakozott az Irak elleni katonai akció elindítása miatt.) Chicagóban a rendőrség vont kordont az egymástól 20 méterre tüntető, több száz fős háborúellenes tábor és az elnököt és a katonákat támogató, legalább olyan népes csoport között. Az utóbbiak George Bush újraválasztását javasoló táblákat dl tartottak a magasba. Más transzparenseik szerint az amerikaiak esélyt adtak a békének, és szeptember 11 lett beíőle. A két tábor vérmesebb tüntetői a rendőrök válla fölött átkiabálva kórusban lehülyézték, illetve legyilkosozták egymást. Atlantában mintegy ezer tüntető a belvároson át a CNN központjához vonult, azzal vádolva a hírtelevíziót, hogy magasztalja a háborút. Washingtonban több százan tüntettek. Jelszavaik között szerepelt: "Nem az én elnököm, nem az én háborúm!" "Egy csepp vért se olajért!", míg más transzparensek - a Szaddám Húszéin (iraki államfőnek) adott ultimátumot megfordítva - 48 órát adtak az amerikai elnöknek, hogy elhagyja a Fehér Házat. San Franciscóban már harmadik napja tiltakozók tízezrei gyűltek össze a városháza előtt. A tüntetés szombaton békésen zajlott, míg az előző két napon a rendőrség több mint 2000 embert tartóztatott le. Az Indiana állambeli Auburn városában mintegy 15 ezer ember gyűlt össze az Irak elleni háborút támogatva: a tömeg imádkozott és hazafias dalokat énekelt. Hasonló méretű megmozdulás volt a háború mellett a Minnesota állambeli St. Paulban.
