A Híd, 2003. január-június (3. évfolyam, 85-108. szám)
2003-03-28 / 95. szám
2003. MÁRCIUS 28. Amerika hírei A HÍD 5 AZ USA KATONAI AKCIÓI között 8 752 000 amerikai katona szolgált a vietnami háborúban. 1965. április 28. - A katonai juntát megdöntő puccsot követően 14 ezer főnyi amerikai haderő érkezett a Dominikai Köztársaságba az amerikai polgárok védelmére. A csapatokat a következő évben vonták ki. 1970. április 29. - Amerikai és dél-vietnami erők átlépték a kambodzsai határt, hogy "megvédjék Kambodzsa semlegességét". Az amerikai csapatokat júniusban vonták ki Kambo- j dzsából. 1983. október 25. Ronald Reagan amerikai elnök utasítására mint' egy kétezer amerikai katona foglalta el Grenadát az amerikai állampolgárok védelme, a demokratikus viszonyok helyreállítása és a kubai katonai jelenlét megszüntetése érdekében. 1986. április 15. - 33 amerikai gép bombázta a líbiai Tripolit és Bengázit, ezzel bosszulva meg a terrorista akciókat, amelyek hátterében a feltételezések szerint Tripoli állt. 1989. december 20. - George Bush elnök parancsára 20 ezer amerikai katona szállta meg Panamát, hogy megdöntsék Manuel Noriega tábornok kormányát. Noriega 1990. január 3-án adta meg magát. 1990. augusztus 2. - Iraki csapatok megszállták Kuvaitot. Augusztus 8-tól külföldi erők (köztük amerikaiak) vonultak fel Szaúd-Arábiában Irak ellen. 1991. január 17-én a nemzetközi erők megkezdték az Irak elleni légitámadásokat (Sivatagi vihar hadin ű v e - let). A szárazföldi hadműveletek február 24-től indultak meg, s a totális vereséget szenvedett Szaddám Husszein iraki elnök február 26-án kiürítette Kuvaitot. Az Öbölháborúban az Egyesült Államok 467 939 katonát vetett be. 1992-1994. - Csaknem 30 ezer amerikai békefenntartó vett részt a humanitárius segélyakciónak induló Szomáliái műveletben. 1993 októberében Szomáliái fegyveresek brutálisan meggyilkoltak 18 amerikait, ezután az amerikaiak Technikaifölény Összeállítás azokról a nagyobb katonai eseményekről, amelyekben részt vett az Amerikai Egyesült Államok a 20. század elejétől napjainkig: 1912. augusztus 14. - Amerikai csapatok szállták meg Nicaraguát. 1914. április 9. - Amerikai tengerészek tampicói (Mexikó) letartóztatása miatt az amerikai flotta elfoglalta Veracruzt. 1915. július 28. - Amerikai csapatok elfoglalták Haitit, s csupán 1934. augusztus 6-án hagyták el a szigetet. 1916. november 29. - A Dominikai Köztársaságban amerikai támogatással katonai kormány alakult. 1917. április 6.-1918. november 11. - Az I. világháború idején 4 743 826 amerikai katona vett részt a hadműveletekben. 1941. július 7. - Amerikai csapatok elfoglalták Izlandot. 1941. december 7.-1946. december 31. - 16 353 659 amerikai katona szolgált az amerikai zászló alatt a II. világháborús időszak hadműveleteiben. 1950. június 25.-1953. július 27. - A koreai háborúba annak időtartama alatt összesen 5 764 143 amerikai katona kapcsolódott be. 1958. július-október - Tízezer amerikai tengerészgyalogos érkezett Libanonba a kormány támogatására. 1961. december 10. - J. E Kennedy amerikai elnök hozzájárult 15 ezer amerikai "katonai tanácsadó" Vietnamba küldéséhez. Az amerikai katonai személyek száma 1963 végére 30 ezerre emelkedett. 1964. augusztus 4. és 1973. január 27. Március 21. Az amerikai katonai vezetők az intelligens hadviselésre esküsznek, ebben látják garanciáját annak, hogy saját egységeik, illetve a célterületek civil lakossága a lehető legkevesebb veszteséget szenvedje a fegyveres konfliktusok esetén. Az intelligens hadviselés elsősorban a modem felderítőeszközökön és a precíziós fegyvereken alapszik. Legalábbis erre lehet következtetni a lézerirányítású rakéták, GPS-koordináták alapján becsapódási helyüket koordináló bombák hatékonyságáról szóló hírekből. A Pentagon mindenképpen a hightech hadviselés mellett teszi le a voksát, főleg politikai okokból, hiszen a kevesebb polgári áldozat, illetve a saját veszteségek minimalizálása a hadsereg tevékenységét a közvélemény előtt előnyösebb színben tünteti fel, mint a súlyos veszteségekkel járó katonai akciók. Nem véletlen, hogy az első lézervezérlésű bombák bevetésére a vietnámi háború végén került sor, amikor az amerikai közvélemény már teljesen elfogadhatatlannak tartotta csapatai jelenlétét Vietnámban. Azóta a mérleg már szinte teljesen a modem, precíziós harci eszközök felé billent, gondolhatnánk a minden évben újabb csodafegyverekről szóló híradásokat olvasva. Ám az amerikai hadsereg berkeiben egészen más véleményeket is lehet hallani. A Katonák az igazságért (SFTT) nevet viselő szervezet szerint a helyzet nem ilyen egyszerű. A Pentagon letette a voksát a modern eszközök mellett, ám az már súlyos csúsztatás, hogy ezek a high-tech fegyverek és a modem, műholdas vezérlés, felderítés képes szinte magától garantálni a győzelmet. Ez a vélekedés az amerikai katonai szekértők szerint is hibás, mivel egyrészt a precíziós eszközök bevetési aránya még nem olyan magas egy-egy konfliktus során, hogy a Pentagon hirdette hatékonyságukat az adatok alátámasztanák. Másrészt éppen az afganisztáni amerikai hadműveletek bizonyítják, hogy a modern felderítés képességei még koránt sem tökéletesek. Példának okáért a rossz időjárási körülmények miatt a lézervezérlés pontatlanná válik, a műholdak nem látják a célterületet. Ugyanígy a műholdak által le nem fedett területek esetében a katonákat még mindig érhetik kellemetlen meglepetések, amennyiben csak a GPS-es eszközökre támaszkodnak. Akárhogyan is vélekedjenek a szkep1994 elején elhagyták az országot. 1993. június 27. - Clinton amerikai elnök 27 robotrepülőgépet lövetett ki az iraki titkosszolgálat bagdadi parancsnokságára. 1994. február-1995. szeptember - Az Egyesült Államok a NATO részeként légicsapásokat hajtott végre Jugoszláviában a szerb erők ellen a boszniai háború idején. 1994. szeptember - Az Egyesült Államok által vezetett többnemzetiségű erők megszállták Haitit, hogy helyreállítsák a demokráciát. 1998. augusztus 20. - 13 nappal a kenyai és a tanzániai amerikai nagykövetségek elleni pokolgépes merényletek után Clinton elnök parancsára robotrepülőgépekkel támadták az amerikai erők a terroristákat támogató Oszama bin Laden szaúdi származású milliárdos feltételezett támaszpontjait Afganisztán területén. 1998. december 16-19. - Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia légicsapásokat mért az iraki katonai és egyéb stratégiai fontosságú létesítményekre, mert Szaddám Husszein iraki vezető két és fél éven át akadályozta az ENSZ fegyverzetellenőreinek munkáját. 1999. március 24-június 20. - A koszovói konfliktus miatt az Egyesült Államok - a NATO-erők részeként - katonai csapásokat mért Jugoszláviára. 2001. október 7. - Áz amerikai célpontokat ért szeptember 11-i terrortámadások miatt az Egyesült Államok és szövetségesei katonai csapásokat kezdtek Afganisztánban a tálib rendszer és terrorista bázisok ellen. A hadműveletek napjainkban is folytatódnak. tikusok, az amerikai fegyveres erők az Irak elleni hadműveletekben minden eddiginél nagyobb számban készül modern fegyverek bevetésére. Köztük olyanokéra is, amelyeket eddig sehol nem vetettek be. Bár a Pentagon tagadja, hogy a hagyományos fegyverzet körébe tartozó eszközöket is be kívánna vetni Irak ellenében, egyes híresztelések szerint lehetséges, hogy titokban használni fognak korlátozott hatósugarú, mini nukleáris tölteteket, a bunkerrombolókat vagy a régóta emlegetett e-fegyvert, amellyel az ellenség elektromos rendszereit teszi hatástalanná. Az SFTT, illetve a véleményükkel egyetértő katonai szakértők viszont úgy gondolják, ennek ellenére is a teljes megoldást, márpedig a politikai vezetés hangsúlyozta, hogy most nem elégszik meg félmegoldásokkal, csak akkor lehet garantálni, ha a katonák megszállják az ellenséges területeket. Ennek megvalósításához pedig a modem fegyverek, a légierő vajmi keveset tehet, ehhez a szárazföldi csapatok bevetésére van szükség, ami mindenképpen áldozatokkal jár, civil áldozatokkal és egyenruhásokkal egyaránt.
