A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-22 / 79. szám
2002. NOVEMBER 22. Amerika hírei A HÍD 5 BUSH A TERRORIZMUS ELLEN ET .ÉRT AMERIKAI SIKEREKRŐL November 17. A terrorizmus elleni háborúban elért nagy sikereket hangsúlyozta George Bush amerikai elnök hétvégi rádióbeszédében, miután az ellenzéki demokraták kétségbe vonták a harc hatékonyságát. A demokraták szerint a kormány nem tesz eleget a terrorizmus elleni harcban, s ezt bizonyítja Oszama bin Laden fenyegető üzenete, valamint az is, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda legutóbb arra figyelmeztette a rendfenntartó erőket, hogy az al- Kaida látványos merényletekre készül az Egyesült Államokban. Egyes sajtóvélemények szerint a konkrétumot nélkülöző figyelmeztetéssel a Szövetségi Nyomozó Iroda saját éberségét akarta igazolni, mivel az országos készültségi szintet sem emelték meg. Bush elnök beszédében hangsúlyozta, hogy a háború a terrorizmus ellen minden fronton halad előre, az Egyesült Államok több ezer terroristát fogott el és hallgatott ki, míg másokkal Afganisztán hegyeiben és barlangjaiban végeztek. A Fehér Ház által kiadott jelentés szerint több mint 90 ország csatlakozott a terrorizmus elleni háborúhoz, 167 országban összesen 113,5 milliárd dollárt fagyasztottak be. A Fehér Ház közben fontos szerepet szán a megalakítandó belbiztonsági minisztériumnak a terrorizmus elleni hazai harcban. A The Washington Post szerint tanulmányozzák annak lehetőségét, hogy egy új belföldi hírszerző ügynökség vegye át a terrorizmus-elhárítással kapcsolatos teendőket a Szövetségi Nyomozó Irodától, amely a tavaly szeptember 11-i terrortámadások előtt bebizonyította, hogy alkalmatlan az ilyen feladatra. John Edwards demokrata szenátor a múlt hónapban ugyancsak felvetette egy új hazai hírszerző ügynökség létrehozását a brit M5 belső elhárítás mintájára. Kormányzati források szerint azonban nincs szó új ügynökség létrehozásáról, hanem az új belbiztonsági minisztériumban hoznának létre egy hírszerzési elemző és infrastruktúra-védelmi osztályt, miközben az FBI-t is átalakítják, hogy hatékonyabban tudjon fellépni a terrorizmus ellen. A The New York l imes szerint megfigyelik az Egyesült Államokban élő irakiakat. A lap értesülései szerint iraki állampolgárok vagy iraki-amerikai kettős állampolgárok ezreiről van szó, akik amerikai egyetemeken tanulnak, vagy amerikai cégeknél dolgoznak. A megfigyelésnek az a célja, hogy kiszűrjék azokat, akik veszélyt jelenthetnek, ha az Egyesült Államok háborút kezd Irakkal, ugyanakkor informátorokat is próbálnak beszervezni soraikból. Kasi kivégzése November 15. Az USA-ban csütörtökön kivégeztek eg)' pakisztáni férfit, aki 1993-ban meggyilkolta a Központi Hírszerző Ügy nökség (C1A) két alkalmazottját a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai politika miatti felháborodásában. A csütörtöki kivégzést méreginjekcióval hajtották végre a Virginia állambeli Greensville szakintézetében. Az intézet szóvivője szerint Kasi utolsó mondata az. volt, hogy „más isten nem létezik, csak Allah”. Az amerikai hatóságok jelezték, tartanak attól, hogy Mir Aimal Kasi kivégzése külföldön található amerikai érdekeltségek elleni megtorló akciókhoz vezethet A külügyminisztérium már napokkal ezelőtt figyelmeztetést adott ki, a sajtó pedig emlékeztetett arra, hogy a gyilkos öt évvel ezelőtti letartóztatását követően támadást intéztek egy Pakisztánban működő amerikai olajcég ellen, és megölték annak négy' dolgozóját. Kasi annak idején sikeresen elmenekült a CIA langley-i székházának közeléből, miután - az épületen kívül leállított teherautóról - eg)' géppisztollyal vadul lövöldözve lelőtte az ügy nökség két alkalmazottját, három másikat pedig megsebesített. Már misnap sikerült (lazájába menekülnie, de 1997-ben letartóztatták, és kiadták őt az Egyesült Államoknak. Halálos ítéletét a kivégzés előtti órákban sem a legfelsőbb amerikai bíróság, sem a szövetségi állam kormányzója nem bírálta felül. Pakisztánban a kivégzés idején több kisebb csoport tüntetett, a tüntetők hősnek minősítették Kasit. Az ország déli részén pedig autóbuszba rejtett pokolgép robbant. A merénylet elkövetéséért egyelőre senki nem vállalata a felelősséget, de szakértők szerint az erőszakos cselekmény összefüggésben áll Mir Aimal Kasi kivégzésével. Az indonéziai fővárosban, Jakartában a kivégzés miatt várható merényletektől tartva máris bezártak azok az iskolák, ahol az országban élő külföldiek gy ermekei tanulnak. A DPA hírügynökség amerikai nagykövetségi forrásra hivatkozva megírta, hogy bombafenyegetést kapott a Jakarta Nemzetközi Iskola (jlS), ahová az amerikai kolónia gyermekei járnak, és ezért tegnap nem volt tanítás. Hasonlóképpen szünetelt az oktatás az ausztrál és a brit nemzetközi iskolákban is. Bobby Fiséért megfigyelte az FBI November 18. Bobby Eschert, minden idők egyik legkiemelkedőbb sakkzsenijét, az 1972. évi világbajnokot megfigyelte az. amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (EBI), mivel arra gyanakodtak, hogy anyja kommunista kém, valamint attól tartottak, hogy a szovjetek esetleg megpróbálják beszervezni magát a fiút is. A The Philadelphia Inquirer által megszerzett, 750 oldalnyi FBI-iratok szerint három éttizeden át figvelték Bobby Fischer családját, mígnem arra a következtetésre jutottak, hogy Regina Fischer nem szovjet kém. Ehhez azonban éveken át kutakodtak a múltjában, rendszeresen felbontották a postáját és érdeklődtek felőle a szomszédságnál. A fiatal sakkzseni nyakára pedig diákújságírónak álcázott ügynököket küldtek. Az EBl-t különösképpen érdekelte a csodagyerek 1958. évi szovjetunióbeli sakktuméja. Fischer nem érezte jól magát, s egyszer fel is hívta az anyját, hogy ezt elpanaszolja neki. Edgar Htxiver, az FBI igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztette New York-i munkatársait, hogy' a szovjetek megpróbálhatták beszervezni turnéján. Eschert a hideghálxirú idején, amikor a két szuperhatalom a világűrben és a nukleáris fegyverkezésben versengett, valóságos hősként ünnepelték, amikor 1972-lien megverte a szovjet Borisz Szpasszkijt és elnyerte a világbajnoki címet. Utána nagy meglepetésre hátat fordított a sakkozásnak, egyre furcsábban viselkedett, s 1975-ben elveszítette címét. Fischer ezután eltűnt a világ szeme elől is, időnként Japánban, Magyarországon és a Fülöp-szigeteken bukkant fel. Az 59 éves sakkozó ma is ritkán jelenik meg nyilvánosan. Á philadelphiai lap szerint Escher legutóbb Manilában adott interjút, dicsérte a szeptember 11-i terrorcselekményeket, antiszemita kijelentéseket is tett, noha ő maga is félig zsidó. Regina Escher 1997-ben halt meg rákban. Áz FBI utolsó bejegyzése róla - miszerint ellenzi a vietnami háborút - 1973- ból datálódik. Fiatal éveiben, 1933 és 1938 között Oroszországban élt, Moszkvában egy német biofizikushoz, Hans-Gerhardt Escherhez ment férjhez. 1939-ben tért vissza az Egyesült Államokba, 4 évvel Bobby születése előtt. 1945-ben elvált férjétől. Az FBI aktái szerint Gerhard Fischer sosem élt az Egyesült Államokban. Az FBI iratai megjegyzik, hogy egy magyar matematikatanár, Neményi Pál gyerektartást fizetett Reginának. Az FBI Neményiről is aktát vezetett. Röviden ■ Amerikai és brit bombázás Irakban November 16. Amerikai és brit harci repülőgépek pénteken légicsapást mértek eg)' radarállomásra Dél-lrakban, miután Bagdad földlevegő rakétákat telepített abba a zónába, amely fölött repülőgépei a vonatkozó nemzetközi tilalom értelmében nem jelenhetnek meg. Ez volt az első szövetséges bombázás Irakban azóta, hogy Bagdad elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának vele kapcsolatos leszerelési határozatát. Utoljára múlt vasárnap hajtottak végre effajta légicsapást Irakban. Az Egyesült Államok pénteken azt is értésre adta, hogy értelmezése szerint a friss BT- határozat megsértését jelenti, ha Irak rálő a repüléstilalmi övezetek fölött járőröző repülőgépekre. Ezzel az értelmezéssel azonban még Washington legszorosabb szövetségese, Nagy-Britannia sem ért egyet - tette hozzá a Reuters hírügynökség. ■ FBI: VESZÉLYBEN A KÓRHÁZAK November 15. .Amerikai kórházak és egészségügyi központok elleni támadástól tart az FBI. A külföldi hírszerzőktől érkezett információ szerint leginkább a nagyvárosok intézményei vannak veszélyben. A Fox News hírtévé úgy tudja, elsősorban a washingtoni, a San Franciscó-i, a chicagói és a houstoni kórházak lehetnek egy esetleges támadás célpontjai. A Fbx News értesülései szerint az említett akcióktól december és április között lehet a leginkább tartani. ■ A SZENÁTUS IGENT MONDOTT A BELBIZTONSÁGI MINISZTÉRIUMRA November 20. Nagy többséggel az amerikai szenátus Ls megszavazta kedden a belbiztonsági minisztérium létrehozását célzó törvényt, amelynek végrehajtásával az elmúlt fél évszázad legnagyobb amerikai kormányzati átszervezése valósul meg. A múlt heti képviselőházi - 299-121 arányú - elfogadás után kedden a tervezetre 90 szenátor mondott igent, és csak kilenc nemet. A törvény elfogadásával újabb belpolitikai győzelmet könyvelhet el George Bush amerikai elnök. Előzőleg a felsőház 52 szavazattal 42 ellenében elutasította azt a demokrata indítványt, hogy töröljék a belbiztonsági törvénynek a képviselőházban már a múlt héten elfogadott tervezetéből a különféle gazdasági érdekeket szolgáló kiegészítéseket. A terrorizmus elleni harc jegyűben létrehozandó új minisztérium 22 szövetségi szervet foglal magába, köztük a parti őrséget, a határőrséget, a Titkos Szolgálatot, a vámhivatalt, a bevándorlási és honosítási hivatalt. A tárcához 170 ezer alkalmazott tartozik majd, és 37 milliárdos költségvetésből gazdálkodhat. A belbiztonsági törvény - amelyet még Bush elnöknek kell aláírnia - egyebek között jóváhagyja azt is, hogy az utasszállító repülőgépek pilótái fegyvert tartsanak a pilótafülkében. ■ MÁR E TÉLEN SEM KAP FŰTŐOLAJAT November 16. Az USA, Dél-Korea, Japán és az EU december elejétől leállítja a fűtőolaj szállítását Eszak-Koreába, mivel Phenjan az 1994-ben kötött nemzetközi egyezményt megsértve dúsított uránnal titkos atomfegyverkezési programot folytatott. Washington az 1994-es egyezményben vállalta, hogy-' az észak-koreai nukleáris program befagyasztásáért cserébe 2003-ig felépít Phenjannak két könnyűvizes atomreaktort, s addig évente félmillió tonna fűtőolajjal látja el az országot.
