A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-22 / 79. szám
6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. NOVEMBER 22. Úgy vélekednek, elegendő jogaink vannak m Három jelölt Szerbiában November 19. Három jelöltje lesz a december 8-i, megismételt szerbiai elnökválasztásnak. Yojiszlav Kostunica jugoszláv államfő, Vojiszlav Seselj radikális pártvezér és Boriszíav Pelevics, a Szerb Egységpárt elnöke indul a megmérettetésen. A pályázók vasárnap éjfélig jelentkezhettek, illetve adhatták le a tízezer támogató aláírást. Ezúttal a 2. fordulóban nem lesz alsó határa a részvételi aránynak, mivel a parlament időközben törölte az erre vonatkozó cikkelyt a választójogi törvényből. Kostunica győzelme biztosra vehető, még akkor is, ha a szerbiai szocialisták - pártelnökükkel, Szlobodan Miloseviccsel egyetértésben -Seselj támogatására szólították tél híveiket. ■ Megegyezéssel végződött a CSÁNGÓ-PER November 15. Peren kívüli megegyezéssel zárult az a [ver Romániában, melyet a Bákó megyei tantélügyelőség indított a Szeret-Klézse alapítvány ellen a csángó gy erekek számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt. A tanfelügyelőség tavai}' decemberben kérte a Szeret-Klézse Alapítvány betiltását a bíróságtól, mert az - álláspontja szerint - törvénytelenül tartott délutáni magyarórákat a klézsei csángó gyermekeknek. A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kell jen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket. Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó megyei bíróság szerdán tudomásul vette a felek megállapodását és elutasította a felperes keresetét. ■ Meciar hallgat November 19. Vladimír Meciar, a HZDS elnöke a péntek éjféli határidőig nem adta le a képviselői vagyonnyilatkozatát. A törvényhozás tagjainak a parlamenti eskütételüket követő harminc napon belül kell vagyonnyilatkozatot tenniük. Ezt a 150-ből 141-en meg is tették (a pótképviselőknek később kell) - tájékoztatott Igor Federic, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke. Meciar vagyoni helyzete a gazdasági rendőrséget is érdekli. A HZDS elnökét nemrégiben be is idézték, a politikus azonban nem volt hajlandó vallomást tenni. A sajtóban is bemutatott számlák alapján trencsénteplici villáját több mint 40 millió koronából újíttatta fel, ám ő állítja, a számlák pontadanok és a rekonstrukció jóval kevesebbe került. Meciaron kívül nem tett vagyonnyilatkozatot Irena Belohorská (HZDS) sem. ■ Csökkenő érdeklődés November 16. Mostanáig a Romániában élő magyar nemzetiségűek valamivel több mint egyötöde igényelt magyarigazolványt. Székely István, az igazolványok igényléséhez segítséget nyújtó tájékoztatási irodák központjának vezetője elmondta, Romániában január 21 -tői lehet kérelmezni a kedvezménytörvényhez kapcsolódó magyarigazolványt. November 10-ig összesen 315 060 igénylést adtak be. Az idei romániai népszámlálás ideiglenes adatai alapján ez azt jelenti, hogy a romániai magyarok 21,96 százaléka kérte az igazolványt. A kérelmezők 23,5 százaléka kiskorú volt Az igazolványok iránt az év első három hónapjában volt a legnagy obb az érdeklődés, akkor havonta 13-16 ezer kérvényt töltöttek ki. üt követően a kérelmezők száma folyamatosan csökkenni kezdett, július és augusztus hónapban 6-8 ezerre esett vissza, s ez a tendencia máig tart. November 19. Comeliu Vadim Tudort és a Nagy-Románia Pártot nevezték meg a megkérdezettek, mint a legfőbb személyiséget, illetve szervezetet, amely nagymértékben hozzájárul az etnikumok közötti kapcsolatok megromlásához, jelentette be kedden a Metro Media Transilvania Intézet, egy az Etnokulturális Különbözőségekért Központ által megrendelt felmérés elvégzése nyomán. A megkérdezettek román, magyar és roma nemzetiségűek voltak, és arra a kérésre, hogy nevezzenek meg három személyiséget, szervezetet, illetve intézményt, amelyeknek ilyen hatásuk van, a románok 41,9 százaléka C.V Tudort, 20,2% a Nagy-Románia Pártot, 12,3% az RMDSZ-t és Gheorghe Funart nevezte meg. Ugyanennél a fejezetnél a magyarok 37,2 százaléka helyezte az első helyre C.V Tudort, második helyezett 28,4 százalékkal az NRP harmadik pedig 27,8 százalékkal Gheorghe Funar. A romák 40 százaléka ugyancsak vezető pozícióba helyezték C.V Tudort, 22,1 százalékuk úgy gondolja, hogy a NRP-t illeti meg a második hely, harmadik pozícióba viszont a megkérdezett romák 17 százaléka az RMDSZ-t helyezi. Ami az RMDSZ-t illeti, a románok 46,1 százaléka gondolja úgy, hogy ez a szervezet “inkább rontja” az etnikumok közötti kapcsolatokat, míg a megkérdezett magyarok több mint 85 százaléka hiszi azt, hogy az RMDSZ “hozzájárul a kapcsolatok javulásához”. A román nemzetiségű személyek úgy értékelik, hogy Ion Iliescu, Adrian Nastase és az SZDP járul hozzá a legnagyobb mértékben a nemzetiségek közötti kapcsolatok javulásához, a magyarok viszont ez irányban sorrendben az RMDSZ-t, Markó Bélát és Traian Basescu-t nevezik meg. A romák szempontjából természetesen ez a sorrend más személyekből tevődik össze, náluk első helyen Madalin Voicu szerepel, másodikon Nicolae Paun, Ion Iliescu pedig alig a harmadik helyezett. Ami a románok és a romák közötti kapcsolatot illeti, a román nemzetiségű megkérdezettek úgy vélik, hogy ez leginkább konfliktusos. A románok és a magyarok harminc százaléka hiszi azt, hogy a romák veszélyeztethetik az országot. Ami a magyar “veszélyt” illeti, a románok 27 százaléka számára van jelentősége országos szinten, az erdélyi románoknak viszont csak 19,9 százaléka hisz ebben. Érdekes megemlíteni, hogy a románok úgy gondolják, a nemzetiségeknek annyi joguk van, amennyi kell, míg a magyarok és a romák úgy értékelik, hogy igen kevés joguk van. Az erdélyi románoknak több mint a fele egyetért azzal, hogy a magyar állam egyes jogokat biztosít a romániai magyarok számára, sőt azzal is, hogy kettős állampolgársággal rendelkezzenek, ám több mint hetven százalékuk nem szeremé, ha a magyarlakta megyéknek nagyobb autonómiájuk lenne. Megérkezett a tervezet November 20. „Szlovákia budapesti nagykövetsége tegnap kora este már megkapta és azonnal továbbította Pozsonyba a kedvezménytörvény módosított változatát” - közölte Miroslav Mojzita. A szlovák külügyminisztérium hivatalvezetője nem zárta ki, hogy még a november 26-ára kitűzött Medgyessy-Dzurinda találkozó előtt egyeztetnek a két ország szakértői. „Mindez természetesen attól függ, hogy a jogi normában milyen változtatásokat tervez a magyar fél” - mondotta. „Ha Budapest nem veszi figyelembe a szlovák kormány és a törvényhozás alapvető kifogásait, azaz csak kozmetikai változásokat tervez, akkor javasolni fogjuk, hogy a kedvezménytörvény ügye kerüljön az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlése elé. Ugyanis a sajtóhírek alapján a magyar módosító javaslat nem törölte el a jogi norma területen kívüli hatályát, holott ezt már eddig is élesen bírálták az illetékes európai szervek” - nyilatkozta a Pravda tegnapi számában Vojtech Tkác, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom parlamenti képviselője, az integrációs bizottság tagja. Markó-Nastase megbeszélések November 20. Románia elfogadja a kedvezménytörvény módosított változatát, ha a módosítás megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak. Erről Adrian Nastase miniszterelnök biztosította Markó Bélát, az RMDSZ elnökét a kormánypalotában folytatott tegnap délutáni megbeszélésük során. Markó Béla a megbeszélés után elmondta, tájékoztatta a kormányfőt a Magyar Állandó Értekezlet budapesti ülésén született döntésekről. „Részletesen megbeszéltük az oktatási támogatások és a munkavállalás kérdését, valamint más hasonló problémákat. A román kormányfőnek az volt a véleménye, hogy amennyiben a magyar kedvezménytörvény módosítása megfelel a román-magyar egyetértési nyilatkozatban foglaltaknak, akkor Románia el tudja fogadni a jogszabályt.”- közölte Markó. Hozzátette, eszmecserét folytattak a román kormányfő november végi hivatalos budapesti látogatásáról is, majd áttekintették az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti együttműködési megállapodás végrehajtásának a helyzetét. Számba vették, milyen célok megvalósítása van még hátra, és megbeszélték, miként lehetne felgyorsítani ezek megoldását. Az RMDSZ elnöke a megoldásra váró kérdések között a magyar nyelvű állami egyetemi oktatás bővítését említette meg. Iliescu Románia integrációjáról November 20. Ion Iliescu államfő szerint Romániának hatékonyabb közigazgatásra van szüksége a NATO és európai uniós csúcstalálkozók után. Mind a központi, mind a helyi szerveket meg kell reformálni, mert az európai közösség ezt várja el az országtól. Az államelnök szerint az SZDP ezért hozakodott elő az előrehozott választások ötletével: lehet, hogy ez a leginkább járható út a cél elérésére. Arra a kérdésre, hogy mit választana inkább, a jelenlegi kormány átalakítását vagy az előrehozott választásokat, az államfő elmondta: ennek eldöntése a pártokra tartozik. Az. államfő arra is rámutatott, hogy Romániának nincs jobb alternatívája az európai szervezetekbe való integrálódásnál. Olyan államok, mint Svájc és Svédország megengedhetik maguknak a függetlenséget, mivel gazdag országok és az életszínvonal messze az európai átlag felett van. Románia viszont nem engedheti meg magának a függetlenséget, mondotta Iliescu, hozzátéve: sokkal nagyobb befektetés lenne a függetlenség megőrzése, mint az integráció. Az európai szervezetekbe való belépés a legjobb lehetőség. Az államfő kommentálta a Washigton Timesban megjelent cikket is, amely hibásan azt írta, hogy George W. Bush Románia államfőjével, Emil Constantinescuval fog találkozni. "Amikor az államokban voltam, ironikusan említettem, hogy az amerikaiak gyakran tévesztik össze Romániát Bulgáriával, Bukarestet Szófiával vagy Budapesttel. Válaszként az amerikaiak megkérdezték, hány román tudja felsorolni az amerikai államokat és ezek fővárosait. Be kell vallanom, nem hiszem, hogy túl sokan lennénk” - mondotta Iliescu. Hamis kompromisszum November 19. Hétfői sajtóértekezletén Gheorghe binar polgármester megoldást javasolt az immár fél éve tartó helyi közigazgatási válság megoldására. .Adrian Nastase miniszterelnökhöz és Octav Cozmanca közigazgatási miniszterhez intézett nyűt levelében a kolozsvári polgármester kifejti: kompromisszumos megoldásra van szükség a prefektus és az alprefektus helyzetének tisztázására. A nyílt levéllel kapcsolatos sajtóértekezletén binar kijelentette: új kormányhatározat kibocsátását kérte, amelyben a prefektúrát jelenleg is vezető két személy teljes nevét tüntetik fel. Mint ismeretes, Funar azt kifogásolja, hogy szerinte a kinevezési kormányhatározatban tévesen tüntették fel Vasile Sopran és Dán Canta nevét A városvezető ugyanakkor abtian reménykedik, az új prefektus mdomásul veszi a polgármester által önkényesen feloszlottnak tekintett tanács működésképtelenségét és előrehozott választások kiírását javasolja majd a kormánynak. A polgármester abban reménykedik, a kormány megfogadja tanácsát az új prefektus tudomásul veszi a tanács feloszlatását valamelyik önkormányzati képviselő óvást emel a közigazgatási bíróságon. Ebben az esetben a prefektusi intézkedés érvény ét veszti, a tanács pedig folytathatja munkáját. Májustól a polgármester feloszlottnak tekinti a városi tanácsot Szerinte a helyi döntéshozó testület három egymást követő rendes ülésen egyetlen határozatot sem fogadott el, ezért nem működhet tovább. A tanácsosok és a prefektus azt állítja, Funar önkényesen, törvénysértő módon járt el, mivel három hónap alatt egyetlen olyan határozatot sem tűzött napirendre, amely döntést igényelt volna.
