A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-09 / 64. szám
4 A HÍD Amerika hírei 2002. AUGUSZTUS 9. Röviden ■ Lépfenés nyomok egy amerikai TUDÓSNÁL Augusztus 5. A tavalyi lépfenés támadások ügyében nyomozó amerikai detektívek újabb áruló jelre bukkantak, amely erősíti eg)’ valaha a kormánynak dolgozó tudóssal szembeni gyanújukat. A 48 éves Steven Hatfill egyik fotósának átkutatásakor a különlegesen kiképzett kutyák jeleztek - adta hírül a Newsweek hétfőn megjelent számában. - Valósággal őrjöngtek - jellemezte a vérebek vad reagálását az egyik rendőr a hetilap szerint. A házkutatásoknál a kopók rendre azokról a lépfenespórás levelekről vettek szimatot, amelyeket Tom Daschle és Patrick Ixahy szenátoroknak küldtek, de sohasem jeleztek. Amikor azonban Hatfill lakásához értek, hirtelen vad ugatásban törtek ki. Később Hatfill barátnőjének fotósában is hasonlóképpen reagáltak. A Szövetségi Nyomozó Iroda (I BI) egy hete másodszor is átkutatta Hatfill lakását. A CNN hírtévé szerint az FBI már “potenciális” gyanúsítottnak tekinti a kutatót, aki valaha az amerikai fegyveres erők egyik biológiai fegyverekkel foglalkozó laboratóriumában dolgozott - jelentette a dpa. ■ Eltűnt az amerikai hadműveleti KÖZPONT KÉT SZÁMÍTÓGÉPE Augusztus 7. Eltűnt két számítógép az afganisztáni hadműveleteket irányító amerikai központi parancsnokság (Central Command) floridai székhelyéről. Martin Compton alezredes, a Tampa városban fekvő MacDill légitámaszponton szerdán jelentette be a sajtónak, hogy a komputerek eltűntek, és az ügyben vizsgálatot indítottak. A közlemény nem tartalmazta, hogy a számítógépeket mire használták a katonai bázison, tartalmaztak-e titkos katonai információkat, illetve hogy mióta nincsenek meg. A bejelentés két nappal azután történt, hogy eg)- amerikai igazságügyi minisztériumi jelentés megállapította: közel 400 számítógép és 775 fegyver tűnt el két éven belül az amerikai igazságügyi-bűnüldöző szervek állományából, leginkább a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), valamint a Bevándorlási és Honosítási Szolgálat (INS) raktáraiból. A floridai székhelyű főparancsnokság irányítja a közelkeleti térség katonai hadműveleteit, az elmúlt hónapokban innen vezérelték az afganisztáni terrorizmusellenes koalíció akcióit is - emlékeztet a Reuters. WWW. .cam A PILLÁIMAT VARÁZSA... New York ém környéke magyar ememényel... FOTÓKON MEGÖRÖKÍTVE Tegye üzletét, rendezvényeit láthatóvá az Interneten HIRDESSEN A GIMAGINE LAPJAIN gyg@gimagine.cam AL GORE: BUSH A GAZDAGOK ÉRDEKEIT SZOLGÁLJA Augusztus 4. A korábbi Clinton-kormányzat alelnöke, és a 2000-es elnökválasztás vesztes demokrata jelöltje a New York Times vasárnapi kiadásában megjelent írásában erősen kritizálja a jelenlegi elnököt. Szerinte a közelmúlt vállalati-könyvelési botrányai “nem kevesebbet veszélyeztetnek, mint a demokratikus kapitalizmus jövőjét”. “Szokatlanul nagy hatalom szokatlanul nagy kapzsisággal keveredett, komoly félrevezetéseket és veszteségeket okozva ezzel.” - áll az írásában. Szerinte másképp kell irányítani az országot, és erre hamarosan lehetőség nyílik, a kongresszusi választásokon. Jelenleg az amerikai törvényhozás mindkét házában nagyon szűk többséggel rendelkeznek a pártok. Idén novemberben mind a 435 alsóházi helyre választást írnak ki. Jelenleg az alsóházban a republikánusok vannak többségben, hat hellyel. A felsőházban egy fős a demokrata többség. Itt a szenátorok hat éves terminusokat szolgálnak, a 100 fős Szenátus nagyjából egyharmadát választják kétévente, idén 34 államból. A csődbe ment Enron és Worldcom, valamint további cégekkel kapcsolatban bűnügyi nyomozás és politikai vita is zajlik. A megkérdőjelezhető könyvelési gyakorlat egy része azonban már a Clinton-kormányzat idején is létezett. Gore egyelőre nem jelezte szándékát, hogy a 2004-es elnökválasztáson a demokraták jelöltjeként indulna, írása azonban erősen hasonlít a 2000-es kampány főbb pontjaira. Gore a pártbeli ellenzékét is kritizálta, akik az emberek és a nagyhatalmúak közötti küzdelem kiemelését túl üzlet-ellenesnek vélték, szerintük a 2000-es kampányban ez károkat is okozott. Busht a “Be nem tartott ígéretek és politikai félrevezetés” című cikkében az ország költségvetésével kapcsolatban is támadja, az 1600 milliárd dolláros adócsökkentési tervét “Enron-stílusú könyvelési praktikának” minősítette, a költségvetési többlet és hiány öncélú manipulálásával is megvádolva őt. Szerinte a betegek jogaival szemben Bush a biztosítók, az idősek gyógyszertámogatása esetén a gyógyszergyártó cégek, a környezetvédelmi fejlesztésekkel szemben az olaj és más energetikai társaságok érdekeit képviseli. Az USA visszautasította az iraki meghívást Augusztus 6. A washingtoni Fehér Ház és az amerikai szenátus egyik vezető demokrata párti tagja hétfőn egyaránt visszautasította Irak felhívását, hogy amerikai kongresszusi képviselők keressék fel az iraki fegyverkezési program feltételezett helyszíneit. George Bush elnök pedig - feltehetően az amerikai katonai beavatkozás növekvő veszélye miatt aggódók megnyugtatására - leszögezte, hogy “nem gyűlöletből” lép majd fel a “világ legrosszabb vezetői ellen”. Sean McCormack, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője viszont kijelentette: nem szavakra van szükség, hanem arra, hogy Bagdad tegyen eleget leszerelési kötelezettségeinek. McCormack megerősítette a Bush-kormányzat álláspontját, miszerint az Irakra nehezedő nemzetközi nyomásnak nem egyedüli célja a fegyverzetellenőrzés kieszközlése; a cél sokkal inkább az, hogy Irakot megfosszák attól a képességtől, hogy tömegpusztító fegyvereket fejleszthessen ki vagy azok birtokába jusson. Joseph Biden, a szenátus külügyi bizottságának elnöke hétfőn pedig arra szólította fel Irakot, hogy hagyjon fel halogató taktikájával. “Ha Bagdadnak nincs mit rejtegetnie, tegyen eleget az ENSZ BT határozatainak, tegye lehetővé az ENSZ fegyverzetellenőreinek azonnali és korlátlan bejutását (a gyanús helyekre), amire már csaknem négy éve nem hajlandó” - hangoztatta Biden közleményében. Irak, az ellene készülődő amerikai támadással kapcsolatos találgatásokra válaszul a napokban tárgyalásokat ajánlott a közel-keleti országból 1998-ban távozott fegyverzetellenőrök visszatéréséről. Bush szombaton közölte, hogy ez nem változtat Washington Irak-politikáján. Bush türelmet ígér Irakkal kapcsolatban Augusztus 7. George Bush amerikai elnök szerdán ígéretet tett arra, hogy türelmes lesz és tanácskozik az amerikai törvényhozással, valamint az Egyesült Államok szövetségeseível, mielőtt döntene Szaddam Húszéin iraki elnök hatalmának megdöntését célzó bármii ven tervről. Bush a Mississippi szövetségi állambeli Medison város egy középiskolájában mondott beszédében ígérte meg, hogy megfontolja Irak elleni lépéseit, habár egyre több jel utal arra, hogy az Egyesült Államok belátható időn belül megvalósítja háborús terveit Szaddam Husszein hatalmának megdöntésére. Az Egyesült Államok tömegpusztító fegyverek kifejlesztésével és a terrorizmus támogatásával vádolja Irakot. Bush szerdai beszédében hangsúlyozta: “Ezek valódi fenyegetések ... Megígérem, hogy türelmes és megfontolt leszek, hogy tovább konzultálunk a kongresszussal, és természetesen konzultálunk barátainkkal és szövetségeseinkkel is.” “Minden választási lehetőséget és rendelkezésére álló eszközt megvizsgálok: a diplomáciát, a nemzetközi nvomásgyakorlást és talán a katonai erőt is” - tette hozzá egyebek között. A Fehér Ház tisztségviselői azt hangoztatják, hogy Bush még nem döntött egyetlen Irakkal kapcsolatos tervről sem, és nyitott minden választási lehetőség előtt.