A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-08-09 / 64. szám
2002. AUGUSZTUS 9. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Bíróság elé került a francia Watergate-ügy Augusztus 2. A párizsi büntetőbírósághoz utalta egy vizsgálóbíró 12 olyan személynek az ügyét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy' felelősek a csaknem húsz évvel ezelőtti, még a néhai Francois Mitterrand elnök nevéhez fűződő lehallgatási botrányért. Jean-Paul Valat vizsgálóbíró rendelkezése értelmében a magánélet megsértésével gyanúsítottak között van az azóta elhunyt államfő kabinetigazgatója, Pierre Mauroy akkori kormányfő irodájának igazgatója, továbbá a lehallgató csoport vezetője és több tagja. Az Elysée (az elnöki hivatal) kebelében működő terrorizmusellenes lehallgató csoport 1983-1986 között közéleti személyiségek, színészek, vezető újságírók telefonbeszélgetéseit rögzítette, szám szerint mintegy 150 embert figyelt meg ezen a módon. A francia Watergate-ként is emlegetett botrány leleplezése 1994-ig váratott magára, akkor a Libération című lap robbantotta ki az ügyet. Azóta több kísérlet történt a felgöngyölítésre, a tisztázás jogi útra terelésére, de ezek jobbára a “katonai titok” falának ütköztek. Raul Castro volt tanácsadója az USA-ba menekült Augusztus 4. Alcibiades Hidalgo korábban Raúl Castro kabinetfőnöke, 1992 és 1993 között kubai ENSZ-nagykövet és a Kubai Kommunista Párt központi bizottságának a tagja volt. Valószínűleg eddig ő a legmagasabb rangú kubai funkcionárius, aki politikai menedéket kért az Egyesült Államokban. Elmondása szerint az 1990-es évek közepétől érezte, hogy kegyvesztett lett. A Miamiban megjelenő El Nuevo Herald újságnak kijelentette, hogy valaha hitt Castro kommunista rendszerében, de időközben megváltozott a véleménye, és mára úgy látja, hogy a rendszer kudarcot vallott. A karibi szigetről Hidalgo tutajon menekült el, amely július 25-én elsüllyedt a Marquensaszátonyok előtt, 65 kilométernyire a floridai Key Westtől. 743 évre ítélték az ETA egyik volt vezérét Augusztus 4. Fejenként 743 év börtönbüntetésre ítélték Spanyolországban Francisco Mugica Garmendiát, a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szakadár szervezet volt vezetőjét és Jósé Maria Arregui bombaszakértőt. A spanyol közszolgálati rádió (RNE) vasárnapi tájékoztatása szerint a két férfire egy 1987-ben elkövetett, 2 halálos áldozatot és 28 sebesültet követelő merénylet miatt mondta ki a súlyos ítéletet a spanyol legfelsőbb bíróság. A vádirat szerint a francia Bidart városában 1992-ben őrizetbe vett Garmandia, akit 2000-ben adtak át a spanyol hatóságoknak, Franciaországból irányította az ETA kommandóit. A bíróság bűnösnek mondta ki az ETA köreiben “Pakito” néven emlegetett férfit a Zaragozában, a katonai akadémia tisztjeit szállító autóbusz ellen 1987-ben elkövetett merényletre adott parancsáért. A “Pitinek” becézett Arreguit, akit szintén 1992-ben tartóztattak le és 2000-ben adtak ki Spanyolországnak, azért ítélték el, mert megmutatta a merényletet végrehajtó kommandónak, hogyan kell a kiszemelt jármű megsemmisítéséhez elhelyezni és felrobbantani az 50 kilogramm dinamitot tartalmazó pokolgépet. “Pakitót” és “Fitit” más bűncselekmények miatt már többször is elítélték - jelentette az AFP Mussaraf szerint nem bin Laden volt Augusztus 5. Pervez Musarraf pakisztáni elnök kédi, hogy Oszama bin Laden arab milliomos tervezte és szervezte a tavaly szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadásokat. “Nem tartom lehetségesnek, hogy Oszama, ott fönn a hegyek között, meg tudta volna ezt szervezni” - mondta a New Yorker című amerikai hetilap legfrissebb számában olvasható interjújában Musarraf tábornok, az Egyesült Államok egyik kulcsfontosságú terrorellenes szövetségese, egy évvel az elrabolt repülőgépekkel New Yorkban, Washingtonban és Pennsylvaniában véghezvitt, több mint háromezer emberéletet kioltó merényletek után. ’’Talán ő volt a szponzor, a pénzügyi támogató, az ösztönző erő. De akik végrehajtották, azok sokkal modernebbek voltak. Ismerték az Egyesült Államokat, értettek a repüléshez. A tervező más volt” - fejtegette Musarraf a Reuters szerint. Az Egyesült Államok bin Ladent és az általa vezetett al-Kaida szervezetet okolja a tavaly szeptemberi repülőgépes támadásokért, amelyek lerombolták New Yorkban a Világkereskedelmi Központ ikertornyát, és megrongálták a Pentagont Washingtonban. Elfogták a vasárnapi merénylet kitervelőjét Augusztus 5. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy hétfőn virradóra őrizetbe vette a Hamás/, radikális palesztin szervezet dzseníni vezetőjét. Mazen Fukát a Dzseníntől mintegy 15 kilométerre délkeletre lévő Tubaszban fogták el - közölte a hadsereg szóvivője. A közlemény szerint a Hamás/-vezető terveire ki az észak-izraeli Szafed városban végrehajtott vasárnapi merényletet, amelyben az öngyilkos merénylőn kívül kilencen vesztették életüket, további Ötvenen megsérültek - jelentette a izraeli közszolgálati rádió katonai forrásokat idézve. A Hamász-vezető adta a robbanóanyaggal megrakott övét az öngyilkos merénylőnek - ismertette a rádió híradását az AFR Mazen Fukával együtt hat további palesztint is lefogtak. A Hamász katonai szárnya, az Ezeddin al-Kasszám Brigádok előzőleg közleményben tudatta, hogy a busz elleni merénylettel “második szakaszába lépett” a Hamász katonai szárnyát vezető Szalah el-Sahad életét kioltó gázai légicsapás megtorlása. Sehada meggyilkolása után a palesztin szervezet “száz izraeli” megölésével fenyegetőzött. Elítélték Pinochet vezérkarának 11 tagját Augusztus 5. Augusto Pinochet egykori chilei diktátor vezérkarának 11 tagját ítélte el hétfőn egy santiagói bíróság Tucapel Jiménez szakszervezeti vezető meggyilkolása miatt. Jiménezt, aki a chilei adóügyi alkalmazottak országos szakszervezetének vezetője volt, 1982 februárjában rabolta el a szárazföldi hadsereg titkosszolgálata, a DINE. A megfojtott áldozat golyó lyuggatta testét Santiago közelében találták meg. Carlos Herrera Jiménez nyugalmazott őrnagy kapta a legsúlyosabb büntetést: életfogytiglani börtönre ítélték. Ramsés Alvarez nyugalmazott tábornokot tízévi szabadságvesztéssel sújtották. Kilenc további, már visszavonult katonát, illetve civil ügynököt ítéltek különböző időtartamú börtönbüntetésre. Ez volt az első eset, hogy ítéletet hoztak a chilei szárazföldi hadsereg vezérkara ellen, amelynek 1998 márciusáig Pinochet volt a parancsnoka. Röviden ■ Megszűnt a halálbüntetés Törökországban Augusztus 3. Most már biztos hogy7 nem végzik ki Abdullah Ocalant, a Kurdisztáni Munkáspárt bebörtönzött vezérét. Az Európai Uniós csatlakozási feltételek megteremtése érdekében ugyanis a török parlament eltörölte a halálbüntetést, és elismerte a kurdok kulturális jogait. A képviselők 16 órás vita után váratlanul nagy támogatás mellett szavaztak a halálbüntetés eltörlése mellett. ■ IZRAEL ELÉGEDETT A DZSENÍNI JELENTÉSSEL Augusztus 2. Elégedett az ENSZ Dzsenínben történteket vizsgáló csoportjának jelentésével Izrael, miután a dokumentum kerülte a “vérontás”, “tömegmészárlás” kifejezéseket. A Palesztin tisztségviselők éppen ennek hiányáért marasztalták el a jelentést. Az ENSZ vizsgálata megállapította, hogy szemben a palesztinok több száz polgári áldozatra vonatkozó állításaival az áprilisi tíznapos dzseníni offenzíva során 52 palesztin - körülbelül a fele civil - vesztette életét. Bár a mészárlás vádját elvetette a jelentés, az izraeli hadsereget amiért nehéz fegyvereket vetett be lakóövezetekben, és mert nem engedte a mentőknek és orvosoknak a sérültek ellátását. ■ A TITKOSSZOLGÁLAT HIBÁZOTT Gázában Augusztus 3. Az izraeli hadsereg vizsgálata szerint hibás titkosszolgálati jelentések vezettek ahhoz, hogy a múlt héten, a Hamasz terrorszervezet egyik vezetője ellen indított bombatámadásban 14 civil - köztük 9 gyermek - életét vesztette. A hadsereg közleményében sajnálatát fejezte Id a civil áldozatok miatt, és közölte, ha tudták volna, hogy az akció idején gyermekek és nők is tartózkodnak az épületben, más módszerrel, vagy7 máskor intéztek volna támadást Szalah Sehada ellen. A támadás nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, George Bush amerikai elnök például zsarnokinak és a közel-keleti béke érdekeivel szembenállónak nyilvánította az akciót. ■ Kézigránátot dobtak négy AFGÁN RENDŐRRE Augusztus 2. Négy7 afgán rendőr megsérült egy ellenük végrehajtott kézigránát-támadásban az ország délkeleti részén fekvő Urgun településen. Ä támadót a repeszek halálosan megsebesítették. A csütörtöki támadás idején amerikai katonák nem tartózkodtak a Paktia tartományban levő településen - közölte Roger King ezredes, szóvivő az amerikai csapatok legnagyobb afganisztáni támaszpontján, a bagrami légikikötőben. ■ Betiltották a szélsőjobboldali Radikális Egységet Augusztus 7. A francia kormány betiltotta a Radikális Egység nevű szélsőjobboldali szervezetet, amelynek egyik tagja merényletet kísérelt meg Jacques Chirac államfő ellen. Maxime Brunerie a július 14-i ünnepi díszszemlén próbált lövést leadni az elnöki kocsira, de a körülötte állók azonnal lefegyverezték. A betiltott szervezet szóvivője tiltakozott, mert szerinte a Radikális Egység nem magán milícia vagy7 olyan fegyveres csoport, amelyre érvényes lenne az az 1936-ban hozott francia törvény, amelynek alapján a kormány meghozta döntését.
