A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-08-02 / 63. szám

A vízkészlet s •• FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. AUGUSZTUS 2. 2. ÉVFOLYAM 63. SZÁM 31. HÉT NEW YORK CITY $1.00 OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁROSON KÍVÜL Részletek az 4. oldalon Ideges a hazai alvilág A hazai alvilág most már nagyon ideges, és tetteseket ad fel. A bűnüldözés törté­netében nem új jelenség, hogy ha egy­­egy nagyon súlyos bűncselekmény után a szokásosnál sokkal nagyobb a hajtás... (10. oldalon) Újabb magyar döntősök A szerda délutáni úszó közép­döntőkben érdekelt öt magyar közül négy bejutott a csütörtöki finálékba. Horváth Péter 50 m háton - azután... (13. oldal) Lapzárta után ■ Medgyessy a meghallgatáson Augusztus 1. A miniszterelnök meghallgatá­sával folytatta munkáját a vizsgáló bizottság. Simicskó István a miniszterelnöktől először azt kérdezte, hogy kik szervezték be, és ho­gyan történt a beszervezés. A miniszterelnök válaszában elmondta, hogy 1978 elején a pénzügyminiszter felkérte, hogy találkozzon a titkosszolgálat megbízottjával. A találkozón ismertette a szolgálat tisztje, hogy a rábízott titkok nemzetbiztonsági védelmével, a pénz­ügyi nemzetbiztonsági kockázatok felmérésé­vel bíznák meg, amennyiben elvállalja. Némi mérlegelés után elfogadta a megbízatást. Döntését sem zsarolás, sem fenyegetés nem befolyásolta, de azzal nem is próbálkoztak. A következő kérdésre azt is elmondta, hogy többletjövedelme nem származott a tevé­kenységből, mivel az akkori szabályok szerint automatikusan a magasabb jövedelmét vehet­te fel. Elmondta, hogy több tiszt is tartotta a kapcsolatot vele, időnként összeültek és érté­kelést, véleményt kértek tőle a kialakult gaz­dasági helyzet nemzetbiztonsági kockázatai­ról, például komoly elemzést vártak arról, hogy,' milyen nemzetbiztonsági kockázatai vannak a nemzetközi pénzügyi intézmények­hez. való csatlakozásnak. Évente egyszer írás­ban kellett jelentést tennie, amely egy értéke­lő, elemző, tanácsadó irat volt. Határozottan kijelentette, hogy személyekről soha nem írt semmit. Az ő feladata az információk összera­kása és a nemzetbiztonsági kockázatok jelen­tése volt. Elmondta továbbá, hogy pénzügy­minisztériumi munkájáért 1982-ben megkap­ta a Munka Érdemrend Arany Fokozatát. Czeizel- felfüggesztett szabadságvesztés első fokon Gaál Péter Felfüggesztett szabadságvesztést kapott pénzért történő örökbeadásokban való közreműködés miatt Czeizel Endre orvos­genetikus, tudományos titkára, Merhala Zoltán, Rózsa Béláné, az Egyesült Álla­mokban élő Gáti Marianna édesanyja, il­letve Körmendy-Ekes Judit, az OR ET je­lenlegi elnöke a Fővárosi Bíróság elsőfo­kú, nem jogerős ítélete szerint. Ugyancsak felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság tettesi magatartás miatt három, gyermekét pénzért örökbe adó szülőt is. Egy apa négy hónapot, egy házaspár egy évet kapott, egy évre felfüggesztve. Az íté­let nem jogerős, mert az ügyész súlyosítá­­sért, a vádlottak és védőik felmentésért fellebbeztek, a büntetőper a Legfelsőbb Bíróságon folytatódik. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy az 1994-95-ben külföldre történő örökbeadá­sokban Rózsa Béláné 13 alkalommal, illet­ve anyagi haszonszerzés céljából Merhala Zoltán öt, Czeizel Endre pedig 4 alkalom­mal vett részt. Cselekedetüket a bíróság az elkövető nevelése alatt álló személy sérel­mére elkövetett emberkereskedelem bűn­­segédi alakzataként minősítette és Czeizel Endrét más­fél év, két év­re felfüg­gesztett, Merhala Zoltánt egy év tíz hónap, három évre felfüggesz­tett, Rózsa Bélánét pe­dig két év, három évre felfüggesz­tett szabad­ságvesztéssel sújtotta. Egy ma­gyarországi pénzért történt örökbefoga­dás kapcsán Körmendy-Ékes Judit családi állás megváltoztatásának bűnsegédjeként három hónap, egy évre felfüggesztett sza­badságvesztést kapott. A bíróság szóbeli indoklásában kiemel­te, hogy az örökbefogadásra vonatkozó 1995 előtti magyar szabályozás szerint is csak a magyar gyámhivatal tudtával tör­ténhetett külföldre örökbeadás, 1995-től pedig szigorodtak a feltételek. Kategori­kus tilalom alá esett például az örökbefo­gadással kapcsolatos haszonszerzés és kül­földre csak állami, intézeti gondozottak kerülhettek, ha a magyarországi örökbe­adásra irányuló kísérletek eredménytele­nek maradtak. (Folytatás a 9. oldalon) ÉT alakuló ülés Az érdekegyeztetés megújításaként Budapesten meg­alakult az Országos Érdekegyeztető Tanács (ÓÉT), az új fórum az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) jogutód­jaként a megegyezés igényével tárgyalja majd az egyes témaköröket. Az ÓÉT alakuló ülésén a kormányzati kép­viselőkön kívül az OMT-n is jelenlévő országos munka­adói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek tiszt­ségviselői vettek részt. Örömmel üdvözölték, hogy a fó­rum keretei között átfogó gazdaságpolitikai kérdésekről, így a költségvetési, adó- és járulék-jogszabályok terveze­teiről is érdemi tárgyalást folytathatnak a kormányzat képviselőivel. Az új fórumról aláírt megállapodásban sze­repel, hogy elősegítik a középszintű, így az ágazati, regio­nális érdekegyeztetés kiépítését. Az alakuló ülésen a résztvevők megtartották az első konzultációt a jövő évi gazdaságpolitikai elképzelésekről. László Csaba pénzügyminiszter az elhangzó munka­adói és munkavállalói vélemények alapján megállapította: a szociális partnerek között egyetértés van a hosszú távon fenntartható, tartós és magas gazdasági növekedés szük­ségességében. Csak ez biztosíthatja ugyanis a vállalkozói jövedelmeket a versenyképességhez nélkülözhetetlen be­ruházásokhoz, illetve ahhoz, hogy a hazai bérek felzár­kózzanak az európai uniós színvonalhoz. A pénzügymi­niszter elmondta: a követett gazdaságpolitika is a tartós, magas növekedést szolgálja. Ebbe az irányba hat egyebek között, hogy a 2002. évi, feltételezhetően a GDP 5,5-6 százalékát kitevő államháztartási hiányt évenként 1-1,5 százalékkal csökkentsék, az éves átlagos infláció pedig 4, majd 3 százalékra mérséklődjön. A tartós, magas gazdasá­gi növekedést minél alacsonyabb inflációval kell elérni - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Ez szolgálja a társadal­mi igazságosságot is. Az infláció ugyanis a legalacso­nyabb jövedelmű rétegeket sújtja leginkább. A pénzügy­­miniszter a munkaadói oldal felvetésére is reagálva el­mondta: az államháztartási hiány csökkentésével a vállal­kozói szféra megfelelő beruházási forrásokhoz juthat a fi­zetési mérleg számottevő romlása nélkül. Igen sok az el­maradt beruházás, különösen a feldolgozóiparban. A pénzügyminiszter érzékelve a tárgyaláson a jövő évre szóló béremelési ajánlás tekintetében a meglehetősen el­térő munkaadói és munkavállalói álláspontot, kifejezte: a következő hetekben, hónapokban kormányzati segítség­gel bizonyosan megtalálható majd a közösen elfogadható kompromisszumos érték. (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom