A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-26 / 62. szám

6 A HÍD A Kárpát- medence hírei 2002. JÚLIUS 26. Pártok, határon túli ' / / szervezetek a MAERT-ről Röviden ■ Markó Richard Ralf NAGYKÖVETTEL TALÁLKOZOTT Július 24. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke kedden, július 23.-án Bukarestben, a szövetség elnöki hivatalában fogadta Richard Ralfot, az Egyesült Királyság romániai nagy­követét. A találkozón a szövetség elnöke aktu­ális belpolitikai kérdésekről, az RMDSZ és a kormánypárt közötti megállapodásról, vala­mint a román-magyar kapcsolatok alakulásáról tájékoztatta a brit diplomatát. ■ BOLYAI-EMLÉKSZOBÁT AVATTAK Július 22. A Bolyai János Emlékévet kezdemé­nyező marosvásárhelyi csoport, Csegzi Sándor alpolgármesterrel az élen a matematikus-csa­lád ősi fészkének számító, Szeben megyei Bolyán Bolyai-emlékszobát avatott fel a helyi katolikus plébánia épületében vasárnap. A kez­deményező bizottság ezúton is a halhatatlan matematikusnak, Jánosnak és édesapjának, Bolyai Farkasnak állít emléket, aid a Marosvá­sárhelyi Református Kollégium tanára volt. ■ LHiCS NEM TANÚSKODIK Milosevics perében Július 22. Zoran Lilies volt jugoszláv elnök hétfőn közölte a hágai Nemzetközi Törvény­székkel (NT), hogy nem hajlandó tanúskodni Szlobodan Milosevics perében. Lilies a Nem­zetközi Törvényszék előtt kijelentette: nem kapta meg az egyértelmű hozzájárulást Vojiszlav Kostunica jelenlegi államfőtől és a ju­goszláv Legfelsőbb Vedelmi Tanácstól, a had­sereg legfelsőbb vezetésétől ahhoz, hogy ta­núskodjék. ■ Jelentős károk az áradás után Július 22. Románia keleti és déli részén leg­alább négy ember meghalt és többen eltűntek a hét végén a pusztító özönvízszerű esőzések­ben. A megáradt folyók, patakok házakat ön­töttek el, utakat, vasúti töltéseket rongáltak meg és hidakat sodortak el. A termőföldeken is jelentős károk keletkeztek. ■ Nastase szigorít Július 19. Adrian Nastase kormányfő csütörtö­kön felkérte a prefektusokat, a rendőrséget, az ügyészséget, hogy nagyobb figyelemmel ^kí­sérjék a korrupció jelenségének fejleményeit és küszöböljék ki a korrupciós esetek felgöngyölí­tése során felmerült működési zavarokat. Nastase szerint a korrupciós esetek legfőbb oka néhány jogszabály pontatlanságára vezet­hető vissza, mint például a hozzáadottérték­­adó visszaszolgáltatásáról, a versenytárgyalás­ok megszervezéséről, illetve néhány termékre és szolgáltatásra kiadott támogatásokról szóló törvények. ■ AZ EURÓPAI KISEBBSÉGI NYELVEK CHARTÁJÁT AKARJÁK Július 22. Az európai kisebbségi nyelvek char­tájának elfogadását kérik az új cseh kormánytól és a parlamenttől a csehországi nemzeti kisebb­ségek - jelentette be Prágában Vavrinec Fójcik, a Nemzetiségi Szövetségek Társulásának (NSZT) lengyel képviselője. Leszögezte, hogy az NSZT a kérést rövidesen hivatalos formá­ban is továbbítja a hatóságokhoz. „Elvárjuk, hogy a chartát a Cseh Köztársaság teljes egé­szében elfogadja” - hangsúlyozta Fójcik. Az NSZT a görög, a lengyel, a magyar, a német, a roma, a szlovák és az ukrán kisebbségi szerve­zeteket tömöríti. / / Július 20. A Magyar Állandó Értekezlet eddigi résztvevői mellett képviselve volt a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (Ágos­ton András), a Horvátországi Magyarok Szövetsége (Csörgits József) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (Tóth Mi­hály). A MÁÉRT-tet követő sajtótájékozta­tón Bugár Béla, a szlo­vákiai Magyar Koalí­ció Pártjának elnöke hangsúlyozta, hogy bizalomerősítő a ma­gyar kormány hatá­ron túli magyarsággal kapcsolatos politikájá­ban tapasztalható fo­lyamatosság, valamint az a tény, hogy nem személyek, hanem szervezetek kaptak meghívót az ülésre. Kijelentette, hogy pártja támogatja a kedvezménytörvény módosítását, hiszen az sem a jogszabály eredeti célját, sem magukat a kedvezmé­nyeket nem fogja érinteni. Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke a szülőföldön való boldogulást segítő gazda­sági fejlődés fontosságát hangsúlyozta, és figyelmeztetett arra - amint az a tanácsko­záson is felmerült -, hogy az állapdó érte-Július 22. A Vajdasági Magyar Szövet­ség (VMSZ) a Szövetségi Kisebbségügyi Minisztériumhoz intézett beadványában kezdeményezte, hogy tartsanak elektori közgyűlést a délvidéki ma­gyarság nemzeti önkor­mányzatának, a Magyar Nemzeti Tanácsnak a - be­látható időn belüli - megala­kítása érdekében - tájékoz­tatta kedden sajtónyilatko­zatban a VMSZ. A szerve­zet így élt a jugoszláviai ki­sebbségi törvényben biztosí­tott jogával, és megtette az első lépést annak érdekében, hogy belátható időn belül megalakulhasson a Magyar Nemzeti Ta­nács, a délvidéki magyarság nemzeti ön­­kormányzata - emelték ki a sajtónyilatko­zatban. A tájékoztatás szerint a VMSZ tör­kezletnek hamarosan át kell tekintenie a Magyarország uniós csatlakozásakor kiala­kuló helyzetet. Tóth Mihály, az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetségének elnöke szerint a kedvezménytörvény egyik nehézsége újszerűség­ében rejlik, hiszen a hasonló európai jog­szabályoktól eltérően nem a leválasztott nemzettestek hazacsa­logatását, hanem a szülőföldön való bol­dogulását’ célozza. Szántó Tibor, a zágrá­bi parlament magyar képviselője különösen fontosnak tartja, hogy a mostaninál nagyobb támogatást kapjanak - a polgárháború után a jelenlegi gazdasági helyzet által is sújtott - drávaszögi magya­rok. Tomka György, a Muravidéki Ma­gyar Önkormányzati Nemzeti Közösség eínöke emlékeztetett arra, hogy a velencei bizottság jelentése nem csupán a magyar állam részére fogalmazott meg ajánlásokat, hanem a szomszédos országok számára is, amelyek kötelesek az európai normáknak megfelelő légkört teremteni a magyar ki­sebbség számára. ténelmi esélyt lát a vajdasági magyarság számára az új helyzetben. Emlékeztettek arra, hogy a vajdasági magyarság számos politikai sikert könyvelhetett el a 2000-ben Szerbiában bekövetkezett fordulat óta. Ezek közül is ki­emelkedett a kisebbségi tör­vény elfogadása, amelyet februárban hagyott jóvá a ju­goszláv szövetségi parla­ment. A VMSZ meggyőző­dése szerint a kezdeménye­zést most a vajdasági ma­gyarság veheti kézbe. A VMSZ felszólította a vajda­sági magyarokat, hogy sora­kozzanak fel a kezdeménye­zés támogatói közé, vegyenek részt a Ma­gyar Nemzeti Tanács megválasztásában, és aláírásukkal támogassák a VMSZ által támogatott elektorjelölteket. Dries Venter Kolozsvárot Július 22. A Dél-afrikai Köztársaság nagykövete, Dries Venter, aki budapesti szék­hellyel három országban - Magyarország, Románia és Horvátország - tevékenykedik, meglátogatta Erdély fővárosát, Kolozsvárt Yogaspree Govender harmadtitkár társaságá­ban. A nagykövet úr a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamarában találkozott a megye jelentős vállalkozóival. Kifejtette, szeremé, ha kolozsvári tartózkodása hozzájárulna ah­hoz, hogy az itteni üzletemberek megismerjék azokat a lehetőségeket, melyeket a Dél­afrikai Köztársaság fel tud kínálni egy tartós és virágzó együttműködéshez. Épp ideje fel­fedezni egymást, hisz Kolozsvár nagy ipari és tudományos potenciállal rendelkezik­­mondotta. A Dél-afrikai Köztársaságnak nincs porcelánipara és kristályüvegipara, ezek a termékek biztos piacra számíthatnak, de a turizmust is lehetne fejleszteni- közölte. A Vajdaságban megalakulhat a Magyar Nemzeti Tanács Tanulmány Románia helyzetéről Július 23. Románia az idén 3,5-4 százalékos bruttó hazai terméknövekedéssel számolhat - vélekedik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn Párizs­ban közzétett jelentésében. A tanulmány kö­vetkeztetése szerint Romániában a kedvező adatok ellenére átfogó reform szükséges, poli­tikai és gazdasági szinten egyaránt. Ha nem kerül sor ezekre a reformokra, Románia las­san javuló hitelét ismét erősen veszélyezteti - figyelmeztet az OECD. Tavaly a román gaz­daság 5,3 százalékkal nőtt, miután 2000-ben csupán 1,8 százalékkal. Az infláció még min­dig magas, az idén 22 százalékot várnak a ta­valyi 30,3 százalék után. Az OECD vélemé­nye szerint a bukaresti kormánynak minde­nekelőtt az állam kivonulását kell meggyorsí­tani a gazdaságból és a piaci erők szabad játé­kához való igazoldást elősegíteni. Bírálattal il­lette az OECD a tartós korrupciót, ugyanak­kor azt is megállapította, hogy a bizonytalan jogi keretek elriasztják a külföldi befektetőket. Félórás film a szlovákiai magyarokról Július 23. „Az uniós alapokból 1,8 mil­lió eurót kaptunk a Tolerancia-program­ra, mely részeként 80 millióért kisebbségi - köztük magyar - iskolákat szereltek fel számítógépekkel és egyéb berendezések­kel. Most a Szlovák Televízióval együtt­működve megpróbáljuk a társadalom ki­sebbségek iránti toleranciáját emelni” - mondotta Csáky Pál emberjogi és kisebb­ségügyi miniszterelnök-helyettes, aki a trencsénteplici Art Film fesztiválon mu­tatta be a filmek tervezetét és a kész „ru­szin dokumentumot”. „A szlovákiai ma­gyarokról szóló film általánosságban be­mutatja majd a magyar közösséget, annak kultúráját, történetét az első világháború­tól, a határmódosítástól, a kitelepítéstől kezdve egészen napjainkig, sok embert - tanítókat, a lakosságcserét túlélt szemé­lyeket, idősebbeket - megszólaltató doku­mentum lesz” - részletezte Csáky. Koalícióra lépett a PSD és a PUR Július 20. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Román Humanista Párt (PUR) pénte­ken politikai együttműködési megállapodást írt alá a 2002-től 2004-ig tartó időszakra. Adrian Nastase miniszterelnök, a PSD elnö­ke kijelentette, hogy ez a harmadik megálla­podás a két párt között, amely egyúttal „egy különösen erős politikai szövetséget fog megszilárdítani”. A két párt vezetői ugyan­akkor kijelentették, a koalíciós szerződés el­lenében megtartják a két párt elméleti meg­közelítései közötti különbségeket. Nastase egyúttal köszönetét mondott Dán Voicules­­cunak, a PUR elnökének, amiért „bizonyos kényes kérdésben, amelyek a két politikai alakulat szervezetei között az utóbbi idő­szakban felmerültek, bölcs megoldást talált”. Az együttműködési dokumentum lehetővé teszi ugyanakkor, hogy a PSD és a PUR sa­ját jelöltjeivel induljon a 2004-es helyhatósá­gi választásokon, de a második fordulóban az esélyesebbként kikerülő párt jelöltjeit támo­gatják majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom