A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-26 / 62. szám

2002. JÚLIUS 26.__________________________________________ A NAGYVILÁG HÍREI _________________________________________________a híd 3 ■ Amerikai bombázás Afganisztánban Július 18. Célzott amerikai bombák hulltak csütörtök hajnalban íVlaulvi Nur Mohammed volt tálib tisztségviselő kelet-afganisztáni házá­ra, de a robbanás a testvérét ölte meg és több személyt megsebesített. A helyi tálib vezető­nek a Dzsalálábádtól 55 kilométerre nyugatra fekvő Parahil településen álló háza ellen még a hajnali szürkületben indítottak támadást ame­rikai bombázók. A sebesülteket a dzsalálábádi kórházba szállították. A légitámadást hírek sze­rint földi akció is követte, amelvben helyi afgán katonák tűzpárbajba keveredtek Mauívi Nur Mohammed embereivel. ■ GRAPO-tagot vettek őrizetbe Július 23. A francia rendőrség a GRAPO szél­sőbaloldali terrorszervezet újabb feltételezett tagját fogta el Párizsban. A 45 esztendős Anto­nio Lago Iglesiast Párizs belvárosában, a bel­ügyminisztérium közelében tartóztatták le a terroristaellenes különleges egységek vasárnap délután. Iglesiast azzal gyanúsítják, hogy a GRAPO (Október Elseje .Antifasiszta Ellenál­ló Csoportok) számos támadásában vett részt. A szervezetet, amely még 1975-ben, kevéssel Franco tábornok halála előtt jött létre Spanyol­­országban, több mint 80 halállal végződő me­rénylet elkövetőjeként tartják számon. ■ Összecsapás a Rtóp-szigeteken Július 20. Legalább hét halottja volt annak az összecsapásnak, amely a Fülöp-szigeteki hadse­reg katonái és a Moro Nemzeti Felszabadítási Front nevű szélsőséges szervezet fegyveresei között robbant ki az ország déli részén. A já­rőröző katonákra a szélsőséges muzulmán szer­vezet fegyveresei csaptak le - közölték katonai források szombaton. A hadsereg és a déli or­szágrész elszakadásért harcoló szélsőséges mu­zulmán szervezet múlt év augusztusában fegy­verszüneti megállapodást írt alá, de a Moro Nemzeti Felszabadítási Front azóta is folytatta áldozatokat követelő feg)veres akcióit. ■ Kormányra került Fortuyn pártja Július 22. Beatrix holland királynő feleskette Jan Peter Balkenende kereszténydemokrata miniszterelnök jobbközép koalíciós kormányát, amelyben négy miniszterrel a meggyilkolt Pim fbrtuyn jobboldali populista pártja is részt vesz. Hollandia ezzel - Olaszország, Ausztria, Dánia és Portugália mellett - az Európai Unió ötödik olyan tagállama, amelynek kormányá­ban jobboldali populista párt is képviselteti ma­gát. Az új holland kormány programja a beván­dorlási politika szigorítását tartalmazza. Nehe­zíteni akarják a menekült státus megadásának feltételeit, és szigorítanák a vendégmunkások családtagjai által beadott vízumkérelmek elbí­rálását. ■ Folytatódnak az izraeli­­palesztin TÁRGYALÁSOK Július 20. Várhatóan - két hetes szünetet köve­tően - folytatódnak a tárgyalások az izraeli és a palesztin vezetők között. Egyre nagyobb nem­zetközi nyomás irányul .Ariel Sáron izraeli el­nökre, hogy hagyjon fel tervével, miszerint ki­űzi a Gázai övezetből a palesztin támadók ro­konait is. Korábban két halálos támadás is tör­tént a térségben. A merényleteket egyre na­gyobb nemzetközi visszhang követi, Kofi Annan, az ENSZ főtitkára, minden egyes al­kalommal elítéli a támadásokat, és sürgeti a megegyezést - írta az AFP Röviden Kettős merénylet Tel- Avivban Július 18. Két palesztin merénylő robbantot­ta fel magát szerda este Tel-Aviv déli részén, három embert rántva magával a halálba. Mint az izraeli rendőrség közölte, mintegy negyven ember szenvedett sérüléseket, egy részük sú­lyosakat. Ez volt az első öngyilkos merénylet Izraelben a ciszjordániai palesztin városok jú­niusi ismételt megszállása óta. A palesztin ra­dikális Iszlám Dzsihád tudatta, hogy tagjai követték el a kettős merényletet. Közben a ciszjordániai Rámalláh melletti al-.Amari me­nekülttáborban erős robbanás történt, amely két palesztin, köztük egy kisfiú halálát okozta, hét személyt pedig megsebesített. Az izraeli hadsereg közölte, hogy fogalma sincs az. inci­densről. Ugyancsak szerda este izraeli kato­nák lelőttek egy palesztin fegyverest, aki tár­sával együtt az észak-ciszjordániai Kalkilija mellett próbált áthatolni egy úttorlaszon, hogy a zöld vonalon át lejusson izraeli terü­letre. A másik palesztin megsebesült, de elme­nekült. Tel-Avivban két palesztin merénylő egy dohányárut és italt árusító kioszknál, egy­mástól 15 méternyi távolságban robbantotta fel magát az embertömegben, a volt központi buszpályaudvar közelében. A robbanások ala­posan megrongálták a környező épületeket Ariel Sáron izraeli miniszterelnök szóvivője gyors megtorlást helyezett kilátásba. A pa­lesztin kabinet főtitkára erélyesen elítélte a merényletet. Ezek a támadások elsősorban magának a palesztin népnek ártanak - mondta Ahmed Abdel Rahman, aki ezzel szemben “jogosnak" találta a kedden Észak- Ciszjordániában nyolc izraeli életét kioltó me­rényletet mert azt megszállt palesztin terüle­ten hajtották végre. Befejeződött a francia-orosz csúcstalálkozó Július 20. A stratégiai stabilitás kérdése­it, a közel-keleti válság rendezéseinek lehe­tőségeit, Oroszország és az Európai Unió közötti kapcsolatok hosszú távú fejlesztésé­nek stratégiai elemeit, valamint a kétoldalú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bizo­nyos vetületeit te­kintette át Vlagyi­­mir Putyin orosz és Jacques Chirac fran­cia államfő szombat délelőtt Szocsiban. A francia köztársasá­gi elnök kétnapos munkalátogatását záró munkareggelin és megbeszélésen a felek folytatták az előző nap megkez­dett nemzetközi té­máknak - az izraeli-palesztin válságnak, az afganisztáni helyzetnek, Európa biztonság­­politikájának - az áttekintését. Afganisztán­nal kapcsolatban a két államfő támogatásá­ról biztosította Hamid Karzai afgán elnö­köt. Az izraeli-palesztin válságot illetően sajnálattal állapították meg, hogy ebben a kérdésben „még nem alakultak ki az opti­mális értékelések”, a közeljövőben nem le­het arra számítani, hogy a konfliktus lezá­rására konkrét megoldások szülessenek. A pénteki első tárgyalási fordulóban az ál­lamfők megvitatták az Oroszország számá­ra kiemelt jelentőségű kalinyingrádi prob­lémakört és ezzel összefüggésben az orosz- EU kapcsolatok alakulását, Oroszország és a világ hét legfejlettebb országának együtt­működését a Nyolcak csoportján belül, a csecsenföldi helyzetet, valamint a kétolda­lú gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fej­lesztésének lehető­ségeit és a Kereske­delmi Világszerve­zethez való orosz csatlakozás kérdése­it. Putyin kijelentet­te, hogy számít francia kollégája tá­mogatására a kali­nyingrádi problé­makör megoldásá­ban. Chirac ettől nem is zárkózott el, a pénteki közös saj­tótájékoztatón a maga részéről megenged­hetetlennek nevezte a kalinyingrádi prob­léma oly módon történő megoldását, hogy7 orosz állampolgároknak vízumot kelljen kérniük, ha Oroszország egyik részéből a másikba akarnak utazni. Orosz részről igen nagyra értékelték, hogy újjáválasztását kö­vetően a francia államfő első külföldi útja Oroszországba vezetett. Szergej Prihogy­­ko, Putyin elnök külpolitikai főtanácsadója úgy vélte, hogy ez nem csak a két államfő kiváló személyes kapcsolatának tudható be, hanem kifejezi Párizs értékítéletét Orosz­ország európai szerepéről. A Hamasz feltételekhez köti a merényletek leállítását Július 22. Ahmed Jaszin sejk, a Hamasz szélsőséges szervezet alapítója hétfőn közöl­te, hogy szervezete hajlandó az öngyilkos merényletek leállítására, ha az izraeli kato­nák kivonulnak a Jordán nyugati partvidéké­nek városaiból. Ahmed Jaszin sejk a Gázai övezetben nyilatkozott az újságíróknak. Ál­lítsátok le az agressziót, a házrombolást, en­gedjétek szabadon a foglyokat, és szüntessé­tek be a gyilkosságokat is - foglalta össze kö­veteléseit a terrorszervezet “szellemi vezető­je”. A követelések teljesítése ellenében a Hamasz-alapító azt ígérte, hogy “készek teljes mértékben megfontolni az öngyil­kos akciók leállítását”. A Hamasz ellenzi Izrael állam létét, elutasította az 1993-as ideiglenes békemegállapodásokat és azóta is folytatja az öngyilkos merényleteket. A szervezet vezetője hétfőn sem tisztázta, hogy pontosan mit is jelent a támadá­sokra vonatkozó álláspontjának bármilyen esetleges felülvizsgálata; vonatkozik-e mind Izraelre, mind pedig izraeli katonákra és zsidó telepesekre a Jordán nyuga­ti partvidékén és a Gázai övezetben, vagy pedig földrajzilag korlátozott értelmű. Brit tálibok fenyegethetik Angliát Július 21. Több mint háromezer Nagy-Britanniából toborzott iszlám terroristát képeztek ki az. al- Kaida és a tálib rezsim afganisztáni táboraiban. Minderről a The Sunday 'limes számolt be. hang­súlyozva azt a fenyegetést amit a hírhedt terrorista vezér, Oszama bin Laden hálózatának még rej­tőzködő tagjai jelentenek Nagy-Britannia számára. A tekintélyes konzervatív brit napilap vasárna­pi számában a kormánv legutóbbi belbiztonsági értékeléséből közölt - kiszivárgott - részleteket. Eszerint a belügyminisztérium illetékesei három és négvezer közöttire becsülik azoknak a terro­ristáknak a számát, akiket Nagy-Britanniából “soroztak be” az al-Kaida terrorsz.ervezet és a tálib rezsim táboraiba. Az. értesülés az említett tálatokban - a tálib rezsim szétzúzása után talált - doku­mentumokból és a foglyok beszámolóiból származik. Biztonsági források szerint e terroristák egy része azóta visszatért Nagy-Britanniába, vagy más nyugat-európai országban telepedett le. Izraeli vezetők rokonain állnának bosszút a deportálásokért Július 21. Az “al-Aksza Mártírjainak Bri­gádjai” vasárnap azzal fenyegetőztek, hogy lesújtanak az izraeli vezetők családjaira, amenynyiben Izrael a Gázai-övezetbe tolon­­colja a palesztin öngyilkos merénylők hozzá­tartozóit. Vasárnapi közleményében a Jasszer Arafat vezette Fatahhoz közel álló fegyveres szervezet, amely több kamikaze-akciót vállalt az elmúlt két évben, figyelmeztette az izraeli kormányt: ne deportálja a mártírok családja­it. Ha mégis megteszik, akkor az izraeli veze­tők családjaira mért csapással válaszolnak. Az ügy előzménye, hogy péntekre virradó éjjel az izraeli hadsereg lerombolt két házat Ciszjordánia északi részén és foglyul ejtett 21 palesztint azzal a szándékkal, hogy a Gázai­­övezetbe toloncolják őket. A letartóztatottak mind öngyilkos merényletek elkövetőinek közeli rokonai. Az izraeli hatóságok vasárnap kötelezettséget vállaltak a legfelsőbb bíróság előtt, hogy ilyen esetben 12 órával korábban figyelmeztetik az érintett palesztinokat. A ki­­toloncolási tervet a palesztinokon és az arab államokon kívül elítélte az Egyesült Államok és az Európai Unió is. Az “al-Aksza Mártírja­inak Brigádjai” szervezet egyúttal felszólítot­ta az arab országokat, hogy szakítsanak meg minden kapcsolatot Izraellel, de egyes álla­mokat, azok megnevezése nélkül, azzal vádol, hogy “elszabotálják a palesztin ellenállást”­­írjaaz AFR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom