A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)

2002-07-26 / 62. szám

4 A HÍD Röviden ■ Több órás áramszünet Július 20. A New York-i tűzoltóság sajtó­ügyeletese a NYTimes.com-nak úgy nyilat­kozott, hogy helyi idő szerint fél egy után le­égett a Consolidated Edison áramszolgáltató East River Generating Station erőművének egyik transzformátora. A hatalmas füstfelhő­vel járó meghibásodás nyomán Manhattan déli részén megszűnt az áramszolgáltatás, le­álltak a metrók és több épületet kiürítettek. ■ ALtKajda szálakat keresnek Irakban Július 22. Az al-Kaida terrorhálózat és az iraki rendszer kapcsolatára vonatkozó bizonyíték fel­jogosítaná George Bush amerikai elnököt Szad­­dám Húszéin erőszakkal való eltávolítására - vé­lekedett Joseph Biden .szenátor. .Az amerikai szenátus külügyi bizottságának demokrata pár­ti elnöke vasárnap a Fox tv-csatornának nyilat­kozva kifejtette: egy ilyen összefonódás bebizo­nyítása megfelelne a tavaly szeptemberi, az Egyesült Államok elleni terrortámadások után hozott törvények követelményeinek, amelyek felhatalmazást adnak az al-Kaida és támogatói elleni, minden eszközt igénybe vevő fellépésre. Biden ugyanakkor úgy vélte, hogy az amerikai elnöknek tanácsosabb lenne külön törvényho­zási határozatot kérnie, mielőtt eljönne az ideje, hogy fegyvert vessen be Irak ellen. ■ Szankciók kínai vállalatok ellen Július 20. Az USA gazdasági büntetőintézkedé­seket fog életbe léptetni nyolc kínjű vállalat el­len, mert törvényellenesen fegyvereket adtak el Iránnak. A kínai cégek három esetben küldtek korszerű hagyományos fegyvereket, valamint vegyi és biológiai fegyverek összetevőit a kö­zép-ázsiai országba. Az üzleteket 2000 szeptem­bere és 2001 októbere között bonyolították le. ■ Egyházi reformot követelnek Július 21. Az amerikai katolikus egyház megre­formálását követelte a hét végén négyezer hívő Bostonban. A szombati megmozdulásra 35 szö­vetségi államból és 7 külföldi országból érkeztek hívek. A tüntetők petícióval fordultak II. János Pál pápához. Ebben azt kérték a katolikus egy­ház fejétől, vezessen be reformokat és így tegye lehetővé azoknak a papoknak az elbocsátását, akik szexuális visszaéléseket követtek el - jelen­tette az AFR A reformokon kívül követelték Bemard Law bostoni bíboros és érsek lemon­dását is. Lawról januárban derült ki, hogy paró­kiáról parókiára helyezett át egy Paul Shanley nevű pedofil papot, amivel különböző állomás­helyein száznál is több fiú megrontására adott számára alkalmat. ■ Precíziós bombák Izraelnek Július 19. Az amerikai kormány azt tervezi, hogy' műholdas vezérlésű, nagy találati pontos­ságú bombákat szállít Izraelnek. Erről az Egye­sült Államok védelmi minisztériuma csütörtö­kön tájékoztatta a kongresszust. Az összesen 27 millió dollár értékű fegyverszállítmány a mi­nisztérium adatai szerint - közelebbről meg nem nevezett számú - JDAM-bombákból áll majd. AJDAM bombázó-repülőgépeken szállí­tott, műholdas vezérlésű fegyver, amely 13 mé­teres pontossággal képes eltalálni célját, és kü­lönféle robbantási hatásokra - például emberek vagy épületek elleni repeszhatásra - állítható be. A Reuters jelentése szerint a tervezett üzletből várhatólag mindenekelőtt a Boeing cég húz majd hasznot. A kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szállítást. / Az Egyesült Államokban tárgyalt a magyar külügyminiszter _______Amerika hírei ___________________2002. JÚLIUS 26. Július 22.- 23. Kovács László magyar külügyminiszter, aki vasárnap érkezett Washingtonba, hétfőn találkozott ameri­kai hivatali partnerével, az őt meghívó Colin Powell-lel. A magyar diplomácia irányítója előzőleg Condoleezza Rice fe­hér házi nemzetbiztonsági főtanács­adónővel folytatott megbeszélést, ameri­kai külpolitikai szakértőkkel tanácskozott, valamint külügyi és nemzetbiz­tonsági tanácsi illetékesekkel ebédelt együtt. A magyar kül­ügyminiszter amerikai vendég­látójával, Colin Powell-lel foly­tatott eszmecserén ismertette a magyar külpolitika prioritásait. “Elmondtam, hogy változatlan a törekvésünk Magyarország euroatlanti integrációjának a befejezésére” - jelentette ki Ko­vács újságíróknak a találkozó után. Beszámolt arról, hogy a novemberi prágai NATO-csú­­cson a szövetség védelmi képes­ségeinek fejlesztéséről, a NA­TO bővítéséről, illetve a part­nerség szélesítéséről lesz szó. Kovács szerint igen jó esélye van a NATO-felvételre a há­rom balti államnak, Romániának, Bulgári­ának és Szlovéniának. Amennyiben a szeptemberi szlovákiai választások “nem okoznak megrázó, kellemetlen meglepe­tést, ha Szlovákia nem fordul vissza anti­demokratikus irányba, akkor Pozsonynak is biztos helye van a következő bővítési körben” - tette hozzá. Kovács a magyar külpolitika prioritásairól szólva amerikai tárgyalópartnerei előtt az euroatlanti in­tegráció kapcsán kiemelte azt is: “Benn vagyunk a NATO-ban, ahol a feladat az, hogy megfeleljünk a követelményeknek, többek közt hajtsuk végre a kis késést szenvedett haderőreformot. Az Európai Uniónak a küszöbén vagyunk, és remé­nyeink szerint ez év végén befejezzük a csadakozási tárgyalásokat, jövő évben alá­írjuk a csadakozási szerződést, 2004-ben pedig tagok leszünk.” Elmondta, Wa­shingtonban elismeréssel fogadták, hogy átmeneti megtorpanás után sikerült újra­éleszteni a visegrádi együttműködést. Kovács László kedden Washingtonban újságírók előtt nagyon jó szelleműnek ne­vezte azokat a megbeszéléseket, amelye­ket Tom Lantos kongresszusi képviselővel és Gordon Smith szenátorral folytatott egyesült államokbeli látogatásának záró­napján. Tom Lantos a képviselőház nem­zetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottsá­gának a rangidős demokratapárti tagja, a republikánus Gordon Smith pedig a sze­nátus külügyi bizottsága európai albizott­ságának az elnöke. Mint Kovács elmond­ta, Lantos nagyon melegen gratulált a vá­lasztási eredményekhez. Vele élénk esz­mecserét folytatott a magyar belpolitikai helyzetről. Lantos támogatást ígért az új magyar kormány tö­rekvéseihez és ezt Kovács öröm­mel fogadta, elsősorban a ma­gyar-amerikai kapcsolatok bőví­tési szándékaira tekintettel. Smith szenátorral főleg a kétol­dalú együttműködésről - azon belül a terrorizmus elleni küzde­lemről, illetve a NATO-n belüli együttműködésről - volt szó. Kovács a nap folyamán a Straté­giai és Nemzetközi Tanulmá­nyok Intézetében (CSIS) szak­értői kerekasztal-beszélgetésen vett részt, ahol - mint elmondta - több régi ismerősével, így példá­ul Helmut Sonnenfeldttel és Bruce Jacksonnal is találkozott. A beszélgetésen meglepően sok kritikus észrevétel hangzott el az előző magyar kormány külpolitikájával kapcso­latban, a térségben játszott szerepével ösz­­szefüggésben, amelyet többen is destabili­záló jellegűnek ítéltek - közölte Kovács, utalva mindenekelőtt a haderőreform el­maradására. Ilyen vélemény - fűzte hozzá a külügyminiszter - a The Washington Post szerkesztőjével folytatott beszélgeté­sen is elhangzott, kérdés formájában. Bush—Kwasniewski találkozó Július 19. George Bush amerikai és Aleksander Kwasniewski lengyel elnök egyetért abban, hogy minden olyan euró­pai demokráciának helye van a NATO-ban, amely kész vállalni az adanti szövetsé­gi tagságból fakadó felelősséget. Bush a Fe­hér Házban fogadta a legmagasabb proto­kolláris szintet jelentő „állami látogatáson” Washingtonban tartózkodó Kwasniews­­kit. Bush szerint a NATO-bővítésnek az a célja, hogy kiterjesszék a szabadság és a biztonság övezetét az európai kontinensen. , t » r T r i I t » r •* 1 » » Bush szavaiból levonható az a következte­tés, hogy az Egyesült Államok jelentős mértékű NATO-bővítést tervez. Széles szakértői körben osztott vélekedés sze­rint Észtország, Lettország, Litvá­nia, Szlovénia, Szlovákia, Románia és Bulgária számíthat arra, hogy idén novemberben a NATO prá­gai csúcstalálkozójának résztvevői­től meghívót kap a szövetségbe. Bush és Kwasniewski a találkozón a NATO-val összefüggésben meg­vitatta az atlanti szövetség és Oroszország, illetve az adanti szö­vetség és Ukrajna kapcsolatainak távlatait, továbbá a terrorizmus el­leni nemzetközi küzdelem helyze­tét, valamint az amerikai gazdaság kilátásait is. Bush az újságírók előtt „erős, érett demokráciának” nevez­te Lengyelországot és utalt arra, hogy Kwasniewski személyében mindössze a második „állami látogatást” bonyolítja le külföldi vezető az Egyesült Államokban a republikánus párti amerikai kormány­zat 2001. januári hivatalba lépése óta. (Az első ilyen meghívást Vicente Fbx mexikói elnök, Bush régi személyes jó barátja kapta.) Kwasnieski a sajtónak adott nyilatkozatában „a legjobb barátai” közé sorolta Busht és hangsúlyozta: Lengyelor­szág mélyreható belső átalakuláson ment keresztül, demokratikus ország, politikai­lag és gazdaságilag szilárd, továbbá állhata­tos szövetségese az Egyesült Államoknak. WWW. .com A PILLÁIMAT VARÁZSA... New York és környéke magyar eseménye/... FOTÓKON MEGÖRÖKÍTVE Tegye őrletét, rendezvényeit láthatóvá az Interneten HIRDESSEIM A GIMAGIIME LAPJAIM gyg@gimagine.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom