A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-22 / 79. szám
2002. NOVEMBER 22. Gazdaság A HÍD 7 EURÓPAI FOGLALKOZTATÁSI HÉT BRÜSSZELBEN November 20. A magyar munkavállalók elsősorban a nyugat-európai bérszínvonalhoz való közeledést várják az EU- csatlakozástól - állapította meg a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főfitkára egy szerdán Brüszszelben tartott szakmai rendezvényen. Fehér József az Európai Foglalkoztatási Hét című kiállítás és konferencia keretében rendezett panelvitán igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy a csatlakozás után magyar munkaerő árasztaná el a jelenlegi tagállamok piacait. Egyrészt a magyar munkavállalók nem túl mozgékonyak, másrészt viszonylag kevesen rendelkeznek közülük olyan képzettséggel, amilyenre Nyugat-Európában nagy szükség lenne - mondotta. Megjegyezte egyúttal, hogy a magas képzettséget igénylő hiányszakmákban a jelenlegi tagországok eddig is várták a Magyarországról érkező munkavállalókat. Az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyek főigazgatósága idén a 10. alkalommal rendezte meg a konferenciát, amelyen előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket és tájékoztatókat tartanak, esettanulmányokat és új képzési formákat mutatnak be. Az EU-tagjelöltek közül elsőként Magyarország kapott lehetőséget arra, hogy önálló kiállítási standdal jelenjen meg a rendezvényen. Szerdán tartották a Magyarország foglalkoztatáspolitikáját bemutató panelbeszélgetést, amelyen Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium politikai államtitkára ismertette az ország munkaerőpiaci helyzetét és a megoldandó feladatokat. Ezek közül a foglalkoztatási szint növelését emelte ki, mivel a munkanélküliség arányát tekintve Ma★ ★ gyarország európai összehasonlításban viszonylag jól áll. Elmondta, hogy a magyar munkaügyi kormányzat elsősorban adó- és járulékkedvezményekkel kívánja olcsóbbá tenni a foglalkoztatást, a beruházásokat - főleg a külföldieket - pedig a jövőben más, az uniós szabályozással összhangban álló eszközökkel fogja támogatni. Székely Judit helyettes államtitkár arról számolt be, hogyan készült a munkaügyi kormányzat az eímúlt években az EU-csatlakozásra. Mint mondotta, e téren a foglalkoztatáspolitika elsődleges középtávú céljait meghatározó EU-magyar közös értékelés volt az irányadó, amely a foglalkoztatási szint növelését, a munkanélküliség csökkentését és a munkaerőpiac rugalmasabbá tételét állítja a középpontba. A munkaadók nevében Várkonyi Julianna, az Ipartestületek Országos Szövetségének képviselője arról beszélt, hogy a kormányváltás után javult a kapcsolat a társadalmi párbeszéd résztvevői között: a munkaadói oldal például sokkal több információt kap, mint korábban. Kitért arra, hogy általános vélemény szerint a tagjelölt országokban nagyon fejletlen a társadalmi párbeszéd intézménye, ez azonban Magyarországról nem mondható el. Pirisi Károly, a Foglalkoztatási Hivatal főigazgatója a legfontosabb foglalkoztatási adatokat ismertette. Ezekből többek között kiderül, hogy Magyarországon nem is annyira a munkanélküliség aránya, mint inkább az állástalanok összetétele okoz gondot: sokan vannak közöttük tartósan munkanélküliek, idősek, elavult szakmával vagy nagyon alacsony iskolai képzettséggel rendelkezők. Az EU 2005-től betiltaná a dohányreklámokat November 20. Az Európai Parlament szerdán olyan európai törvényjavaslatot hagyott jóvá, mely szerint az Európai Unióban 2005-től tilos lenne dohánycégek számára a médiában (beleértve az internetet is) hirdetni és jelentősebb - nemzetközi jellegű - eseményeket szponzorálni. Utóbbiak közé tartozik például a Forma-1 versenysorozat is, amelynek egyik fő gazdája, a FIA már 2006-ban nem engedné a cigarettagyártók szponzorációját a sorozaton. Az Európai Parlament eszerint egy évvel hamarabb szeretné befejezettnek látni a cigarettamárkák megjelenését a nevezett technikai sportban. Áz új hirdetéstilalmi javaslat első olvasata szerepelt a parlament előtt, mely tervezett törvény az eddigi - 1998-ban elfogadottat - váltaná le, s melyet az Európai Bíróság két évvel később elvetett, s így át kell alakítani. Ha ez az új elképzelések szerint megtörténik, az uniós miniszterek tanácsának és a parlamentnek is még újra jóváhagyását kell adnia rá és a tagországok kormányainak is el kell fogadnia. A folyamat várhatóan 2005 júliusáig tart, akkortól tehető gyakorlattá az új uniós dohányreklámozási törvény. Az Európai Bíróság annak idején egyrészt azt kifogásolta, hogy a közegészségüggyel kapcsolatos kérdés a dohányterméké és reklámozásuké, s mint ilyen egyöntetű határozattal emelkedhet törvényerőre, másrészt a nem direkt médiareklámozás, mint például a mozikban a reklámfílmek vetítésének szabályozása egyértelműen a nemzeti törvényhozások illetékességébe tartozhat csak. Az EU-ban a dohányzás és reklámozás kérdése azért kap egyre nagyobb figyelmet, mert az európai dohányzási ráta sokkal magasabb, mint a szigorú reklámszabályozást bevezető Egyesült Államoké, s évente mintegy félmillió ember halálát az EU-ban még ez idős szerint is közvetlen összefüggésbe hozzák a dohányzással. A bővítés után is marad elég pénze az EU-nak November 20. Az EU-ban a bővítés után is több mint elegendő lesz a pénz - jelentette ki Juan Manuel Fabra Vafiés, az Európai Számvevőszék elnöke. Az Európai Számvevőszék adatai szerint 2002-ben 16 százalékos, 15 milliárd eurós többlet volt az EU- költségvetésben, mert például a strukturális alapoknak csak a 40 százalékát használták fel a tervezett időszakon belül - idézte szerdán a spanyol El País című lap Fabra Vallést. A számvevőszék elnöke szerint a maradvány azzal magyarázható, hogy nehéz előre kiszámítani a strukturális alapokra szükséges öszszeget, ezért azt mindig bőkezűen állapítják meg, másfelől azzal, hogy a célországok nem mindig képesek felhasználni ezeket az összegeket. - Nem szabad elfelejteni, hogy a strukturális alapokhoz helyi erőt kell társítani, és kédem, hogy az új tagországoknak elegendő pénzük lenne a maximális finanszírozásra. A probléma nem az EU-ban lesz, hanem az új tagországok költségvetési képességében. Ezért meg vagyok győződve róla, hogy a bővítés után is több mint elegendő lesz a pénz. Továbbra sem lesz teljes a felhasználás. Bár egyes országok, például Magyarország, azonnal el fogják érni ezt, mások, mint például Lengyelország, csak sokkal később lesznek képesek rá - magyarázta Fabra Vallés. Hungarian TV Legyen Ön is támogatónk! Magazine of Queens Adásunk minden héten a QPTV 57es csatornán sugározzuk,vasárnap este 6:30-7:30-ig és ezt az adást hétfőn délután 1 órákkor megismételjük. Stúdiónk vállalja magyarországi videók átfordítását amerikaira, vagy fordítva. Műson/ezetők: Hegedüsné, Podlovics Tímea, Csige Zsuzsa és Hajagos Zsuzsanna ÜSZTÖKE ISTVÁN producer/szerkesztő Tel.: (718) 721 - 2824 Fax: (718) 626 - 7566 E-mail: Uszhatvani@hotmail.com Röviden ■ ELFORDUL A TÓKE A Budapest Regional Business Center legutóbbi sajtótájékoztatóján Szabadföldi István, a szervezet elnöke azt nyilatkozta, hogy eddig a kelet- és középeurópai régióban működő multinacionális cégek legtöbbje, összesen 41 százaléka Budapestet választotta regionális üzleti központjának, most azonban egyre többen fordulnak el a magv ar fővárostól, s helyette Prágát, vagy Bécset választják nemzetközi üzleti közpntjuknak. ■ A KÜLFÖLD 235 FORINTOS ÚJ SÁVKÖZEPET SZORGALMAZ November 20. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint a forint a magas magyar kamatlábak miatt nem fog veszíteni erejéből, így szerintük a következő három-hat hónap folyamán 235 forint/euró körül újra kellene definiálni az intervenciós sáv centrumát. Az elemzők szerint a mostani 276,1 förint/eurós sávközép tarthatatlan hosszútávon. Bár a MNB hétfőn 50 bázispnttai 9 százalékra csökkentette az irányadó kamadábat, az még mindig a legmagasabb a térség országai közt. Elképzelhetőnek tartanak egy újabb, akár 150 bázispontos kamatvágást is, de figyelmeztettek hogy7 a csökkenő kamadáb még jobban felkeltené a külföldi befektetők érdeklődését a magyar állampapírok iránt, ami megint csak erősítené a forintot. A legtöbb elemzők 235 forint/euró körül határozná meg az. intervenciós sáv közepét, a Bank of America elemzője egyenesen a mostani 234,69 forint/eurós sávszélet tartaná logikusnak mint új centrum. Nem minden elemző osztja azonban a kötelező sáveltolás nézetét. A UBS Warburg elemzője szerint az. exprtőrök lobbija és a folyó fizetési mérleg deficitje legyengíti majd a forintot annyira, hogy ne kelljen eltolni a sáv centrumát. Ha mégis be kellene avatkozni az elemző mindenképp csekély, 5 százalék körüli módosítást javasol: ebben az esetben a centrum 262 forint/euró körül lenne. ■ BBM-hitel November 20. .Aláírták azt a háromoldalú együttműködési megállapodást, amelynek eredményeként megszületett az IBM újrakezdési és kisvállalkozói hitelprogramja. A fehérvári gyárát bezáró cég csaknem 300 millió forintos összeggel segíti a volt IBM-es vállalkozókat, illetve az elbocsátottakat alkalmazó vállalkozásokat - írja az AlbaMag. Székesfehérvár Önkormányzata, a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési .Alapítvány, valamint az IBM Storage Products Kft. november 20-ával létrejött megállapodásának értelmében az IBM újrakezdési és kisvállalkozói hitelprogramot indít. A program keretében támogatják azokat az IBM-ból kikerült dolgozókat, alak vállalkozásba kezdenek, illetve azokat a kisvállalkozásokat, amelyek volt IBM-dolgozókat foglalkoztatnak, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy legalább két évig foglalkoztatják őket. Ha a vállalkozó az utóbbi feltételt teljesíti, a futamidő végén 70 százalékos kamatmérséklésben részesülhet, ellenkező esetben felmondják a kölcsönszerződését. Az IBM hitelkonstrukció felső határa 6 millió forint lesz, az összeget kedvezményes kamatozással vehetik igénybe a vállalkozók és 5 év alatt kell majd visszafizetni. Az IBM a részletekre is ügyel majd: a cégalapítással kapcsolatos költségeket, például a közjegyzői díjakat is átvállalja a multicég a vállalkozóktól.
