A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-15 / 78. szám
2 A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2002. NOVEMBER 15. Ki kerül be az áj összetételű Központi Bizottságba? Röviden ■ PUTYIN A NEMZETKÖZI TERRORIZMUS ELLEN HARCOL November 12. Az orosz elnök a tizedik alkalommal megrendezett EU - orosz közös csúcstalálkozón vett részt Brüsszelben, ahol többek között a kalinyingrádi oroszok helyzetéről, valamint a csecsen fejleményekről egyeztetett az EU soros elnöki tisztét betöltő Dánia miniszterelnökével. Sikerült megegyezésre jutni abban, hogy a Lengyelország és Litvánia által határolt területen lakó oroszok a két ország által bevezetendő egyszerűsített dokumentumokkal utazhatnak majd. A csecsen kérdéssel kapcsolatban azonban nem sikerült közös nyilatkozatot kiadni, ugyanis Putyin továbbra is úgy véli, Csecsenföldön az orosz erők a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak. ■ ARAFAT^ A HaMÁSSZAL TÁRGYALNAK November 10. A nézeteltérések elsimításáról kezdődtek tárgyalások vasárnap Kairóban a Jasszer Arafat vezette Fatah és a Hamász szélsőséges iszlám szervezet küldöttsége között. A Fatah küldöttei a tárgyalások során arra próbálják rávenni a Hamasz vezetőit, hogy a szervezet szüntesse be az izraeli polgári célpontok elleni támadásait. ■ Idő előtt felrobbant KÉT ÖNGYILKOS MERÉNYLŐ November 10. Két palesztin öngyilkos merénylő vesztette életét Izrael északi részén, miután idő előtt hozta működésbe a testén lévő robbanószerkezetet. A palesztinok az. Izraelt Ciszjordániától elválasztó vonal közelében haladtak gépkocsijukkal egy kibuctól nem meszsze. A palesztinokra felfigyeltek az izraeli rendőrök és határőrök, de a gépkocsiban ülők nem válaszoltak az izraeliek felszólításaira és működésbe hozták a testükön lévő szerkezetet. A robbanás megölte őket, mást azonban nem sebesített meg - közölte rendőri forrásokra hivatkozva az izraeli rádió. ■ Elrabolták a latin- amerikai PÜSPÖKI KONFERENCIA ELNÖKÉT November 12. Kolumbiában fegyveresek hétfőn elrabolták a latin-amerikai püspöki konferencia elnökét, Jorge Jiménez érseket. A magas rangú egyházi személy Bogotá közelében egy faluba tartott látogatásra, amikor autóját több fegyveres megállította, őt pedig segítőjével - egy másik pappal - együtt elrabolták. Jiménez a szóban forgó térség - Zipaquirá város és körzete - érseke is. Szerkesztőbizottság:/Editorial Board: Simon Katalin, Jack Hahn, Sióréti Antónia, Varró Márta, P'Herman István Földtssy Dénes (Magyarországi tudósító) Gaál Péter (Magyarországi tudósító) Főszerkesztő/Editor in Chief: Péterman István KIADJA/PUBLISHED BY: A HID, Inc. Felelős kiadó/Publisher: Péterman István Szerkesztőség és kiadói hivatal/Editorial offices: 2071 Fiatbush Ave, Suite 157, Brooklyn NY 11234 Fax: 800-579-9306 E-mail: ahidny@aol.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. /The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed. November 12. Előzetes szavazást tartottak tegnap a Kínai Kommunista Párt XVI. kongresszusának résztvevői, hogy felmérjék, kiknek volna a legnagyobb esélye bekerülni az új összetételű Központi Bizottságba a holnapra tervezett tényleges szavazáskor. A kongresszus továbbra is zárt ajtók mögött tanácskozik, és - az előző napokhoz hasonlóan - a tegnapi szavazásról sem szivárgott ki hivatalosan semmi, ami a külvilág számára támpontot adhatna a Kínai KP-ban világszerte nagy érdeklődéssel várt, bár nyilvánosan soha be nem jelentette generációváltás részleteiről. A titokzatosság ellenére mind a világsajtóban, mint pedig magán a kínai pártvezetésen belül immár eldöntött tényként kezelik a hetven éven felüli pártelit -köztük Csiang Cö-min államfő, Csu Zsung-csi kormányfő és Li Peng parlamenti elnök - várható visszavonulását. Széles körű találgatások vannak azonban arról, hogy a “nagy öregek” mennyit kívánnak megőrizni hatalmukból, akár bizonyos párttisztségeik megtartása, akár ifjabb bizalmasaik vezető pozíciókba helyezése révén. Az AFP francia hírügynökség Gibraltár elutasította a spanyol fennhatóságot November 8. A Nagy-Britanniához tartozás mellett döntött Gibraltár lakossága, a csütörtöki népszavazáson 98,87 százalékuk vetette el a félsziget feletti szuverenitást Spanyolországgal megosztani szándékozó tervet. A javaslatot csupán 187 gibraltári támogatta. Bár a brit kormány korábban ígéretet tett arra, hogy a helyiek beleegyezése nélkül nem dönt a kolónia sorsáról, a most lezajlott népszavazást nem ismeri el. “Nem lepett meg a népszavazás eredménye” - jelentette ki Denis MacShane, a brit külügyminisztérium Európa-ügyi államtitkára. Véleménye szerint Gibraltár nem rendelkezhet “stabil jövővel” mindaddig, amíg Spanyolországgal komoly viták folynak, és fontos kérdések megoldatlanok maradnak, továbbra is úgy gondolják, hogy Gibraltár lakosságának egyetértése nélkül nem lehet és lesz változás a terület státusában - tette hozzá. London és Madrid jelenleg nem is tárgyal a szuverenitás megváltoztatására irányuló javaslatról. Peter Caruana gibraltári kormányfő azután döntött a népszavazás kiírásáról, hogy Jack Straw külügyminiszter júliusban bejelentette: a brit kormány elvileg támogatja a szuverenitás megosztására vonatkozó javaslatot. A spanyol és a brit kormány 1984-ben kezdett tárgyalássorozatot a Spanyolország legdélibb csücskén fekvő sziklaszirt sorsáról. 1997-ben megszakadtak, majd 2001 nyarán újraindultak a tárgyalások, amelyekről azonban Gibraltár távol maradt, mivel önálló résztvevő helyett csupán a brit delegáció tagjaként hívták meg. A Peter Caruana vezette gibraltári kormány a lakossághoz hasonlóan ellenzi a félsziget feletti közös, brit-spanyol szuverenitást. egy magát megnevezni nem kívánó kongresszusi résztvevőtől szerzett értesülés alapján úgy tudja, hogy a Csiang Cö-min neve nem szerepel a Központi Bizottságba jelölt pártkáderek névsorában. Ugyané forrás szerint az eddigi legfőbb pártvezetők közül egyedül Hu Csin-tao alelnököt jelölték az új összetételű Központi Bizottságba. Egy másik forrás a francia hírügynökség munkatársát - ugyancsak nevének elhallgatását kérve - úgy tájékoztatta, hogy a nagy hatalmú Politikai Bizottság Állandó Bizottságának hét tagja közül hat nem szerepel a KB jelöltlistáján. Az AP amerikai hírügynökség pekingi tudósítója szerint Csiang Cö-min mindenképpen a hatalom közelében kíván maradni. Az amerikai hírügynökség kínai pártforrásokból úgy értesült, hogy a nagy hatalmú politikusnak a színfalak mögötti alkudozások révén háromnégy bizalmasát máris sikerült jelöltetnie a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába, amelynek összetétele csak pénteken, az új Központi Bizottság, illetve Politikai Bizottság megválasztását követően válik ismertté. Ugyancsak az AP szerint elképzelhető, hogy Csiang Cö-min nem válik meg öszszes párttisztségétől, egyes források ugyanis tudni vélik, hogy a párt Központi Katonai Bizottságának elnöki tisztét, és így a két és fél milliós hadsereg fölötti ellenőrzést továbbra is meg kívánja tartani magának. Irak elfogadta a BT határozatát November 13. Irak bejelentette, hogy elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát, amely a fegyverek leszerelését és a fegyverzetellenőrök visszaengedését kéri Bagdadtól. Irak ENSZ nagykövete szerdán átadta Kofi Annan ENSZ főtitkárnak azt a levelet, amely tartalmazza, hogy a közel-keleti ország elfogadja a Biztonsági Tanács múlt pénteken született határozatát. A határozat súlyos következményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Irak nem hajlandó elfogadni a feltételeket, amelyek szerint le kell szerelnie fegyverzetét és vissza kell engednie az. ENSZ fegyverzetellenőreit. Az iraki bejentés előtt a Szíriái ENSZ küldött már jelezte, pozitív válasz, várható az BT határozatára. A főtitkárnak átadott levélben az áll: “Irak annak ellenére elfogadja a BT 1441-es számú határozatát, hogy annak tartalma több esetben nem felel meg a valóságnak.” Mohamed al-Douri iraki ENSZ nagykövet hozzátette, készen állnak arra, hogy fogadják a nemzetközi szervezet fegyverzetellenőreit. Az ENSZ péntekig adott határidőt Iraknak, hogy döntést hozzon a fegyverek leszerelését, és a fegyverzetellenőrök visszaengedését követelő határozatról. Az iraki parlament a hét elején elutasította a határozatot, majd közölték, hogy a végső döntést Szaddám Húszéin iraki elnök hozza meg. A BBC emlékeztet arra, hogy a pozitív fejlemények előtt az Egyesült Államok elnöke közölte, ha Irak nem fogadja el a BT feltételeit, akkor katonai akciót fognak indítani a közel-keleti ország ellen.
