A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-11-15 / 78. szám
2002. NOVEMBER IS. A NAGYVILÁG HÍREI A HÍD 3 Iráni diáktüntetések egy halálraítélt íróért November 10. Egyetemisták százai tüntettek szombat este Teheránban a keményvonalas iráni bírák ellen. Az utóbbi három év legnagyobb politikai demonstrációja keretében a teheráni egyetem előtt gyűlt össze mintegy félezer diák, hogy felemelje szavát Hasem Aghazsari reformszellemű író és tanár halálra ítélése ellen. A politikai foglyok szabadon bocsátásért síkra szálló, a politikai helyzetről egyenesen népszavazást követelő fiatalok a keményvonalas iráni vezetőket bíráló jelszavakat kiabáltak, de nem kímélték Mohammed Hatami reformpárti köztársasági elnököt sem. Különösen súlyos szavakkal illették Ali Akbar Hasemi Rafszandzsani volt iráni elnököt, a törvényhozás legfelsőbb ellenőrző szerve, az Egyeztető Tanács konzervatív elnökét, akit Augusto Pinochet volt chilei diktátorhoz hasonlítottak. A tüntetés hírére a helyszínre vonult a rendőrség és mintegy száz, civil ruhába öltözött iszlám milicista is. A környéket lezárták, de a rendőrök 90-100 méternél nem mentek közelebb a diákokhoz, mindössze egy könnyfakasztó gránátot lőttek ki rájuk. Ä tüntetés végül viszonylagos nyugalomban oszlott fel. Három évvel ezelőtt, 1999 júliusában éppen ennél az egyetemnél csaptak össze a demokráciát követelő diákok és keményvonalas iszlám önkéntesek. Az önkéntesek betörtek egy kollégiumba, majd az ezt követő, hat napon át tartó erőszakos diákmegmozdulásokat a rendfenntartó erők könyörtelenül elfojtották, és egyetemisták tucatjait vetették börtönbe. Iránban azóta nem volt jelentősebb diáktüntetés, vagy polgári békétlenség - emlékeztetett a Reuters. Hasem Aghazsari reformszellemű írót és egyetemi történelem tanárt azért ítélte csütörtökön halálra a nyugat-iráni Hamadán város bírósága, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott “megsértette a prófétát” és megkérdőjelezte az iszlám vallás kötelező hittételeit. Az író egy júniusi beszédjében az iszlám megreformálását szorgalmazta, és kijelentette, hogy a muzulmánoknak nem kell vakon követniük a vallási vezetőket. Aghazsari nagyon népszerű a diákok között. Halálra ítélése élénk visszhangot váltott ki a haladó szellemű iráni értelmiség körében, azt a nyomásgyakorlás egyik olyan eszközének tekintik, amelyet a konzervatívok vetettek be a reformerőkkel, valamint a külfölddel vívott erőpróbában. Az 1997-ben megválasztott, 2001-ben újraválasztott köztársasági elnök hiába próbálja előmozdítani a demokrácia ügyét a 65 milliós országban, erőfeszítéseit rendre megtorpedózzák konzervatív ellenfelei, akik hatalmuk alatt tartják az igazságszolgáltatást, a hadsereget, az elektronikus hírközlési eszközöket, valamint több tucatnyi, nem választás útján létrehozott ellenőrző testületet. Terroristacsúcs Dél-Amerikában November 8. Terroristák tartottak csúcstalálkozót a napokban Dél-Amerikában, Argentína, Paraguay és Brazília hármas határán - értesült a CNN titkosszolgálati forrásokból. A Ciudad del Este-i találkozón a Hezbollah képviselői és az al-Kaidávai szövetséges terroristacsoportok vezetői vettek részt. A titkosszolgálatok értesülései szerint a terroristák a nyugati féltekén található amerikai és izraeli érdekeltségek elleni merényietekről egyeztettek. Az argentin hírszerzés két héttel ezelőtt figyelmeztetett a növekvő terrorista aktivitásra. “Nem tűnik valószínűtlennek, hogy a terroristák merényleteket követnek el, hogy megakadályozzák az Irak elleni háborút, vagy hogy tiltakozzanak a hadműveletek ellen” - nyilatkozta a CNN-nek Miguel Toma, az argentin hírszerzés, a SIDE vezetője. Amnesztiát kaptak az afgán nők November 10. Húsz afgán nőt engedtek szabadon a kabuli börtönből az afgán elnök parancsára, a szent hónap, a ramadán alkalmából. A szabadon bocsátott nőket olyan állítólagos bűnökért börtönözték be, amely más országokban nem számítana vétségnek. Egy fiatal nőt például egy év börtönre ítélték, mert megszökött a szerelmével, hogy ne kényszeríthessék bele egy általa nem kívánt házasságba. Egy másik, idősebb nőt pedig, akinek öt gyermeke van, saját unokaöccse jelentette fel, mert lopással vádolta. A legtöbb nő nem tudja, miért is került börtönbe, és azt sem, hogy lefolytattak-e tárgyalást az ügyükben. Meghiúsított merénylet egy argentínai zsidó kulturális központban November 8. Harckocsi-elhárító gránátot küldtek ajándékul egy süteményes dobozban ismeretlen tettesek egy argentínai zsidó kulturális központba pénteken. A tűzszerészek hatástalanították a gránátot, senki nem sebesült meg. A Buenos Airestól 60 kilométerre fekvő La Plata zsidó közösségének kuitúrközpontjába, annak sporttelepre érkezett a küldemény antiszemita üzenet kíséretében. A tűzszerészek szerint a dobozban spanyol gyártmányú, nagy robbanóerejű gránát volt. Argentínában Carlos Menem elnöksége alatt két ízben is halálos áldozatokat követelő merényletet követtek el zsidó létesítmények ellen: 1992-ben az. izraeli nagykövetség, 1994- ben az AM1A izraeli biztosítótársaság vált támadás célpontjává. A két merényletben összesen 114 ember halt meg, a sérültek száma mintegy félezer volt. Oszama bin Laden újabb üzenetében hét államot fenyegetett meg November 13. Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britanniát, Németországot, Franciaországot, Kanadát, Ausztráliát és Olaszországot név szerint is megfenyegette Oszama bin Laden terroristavezér az al-Dzsazíra televízióban kedd este lejátszott hangüzenetében. Amerikai közlés szerint nem kizárt, hogy a hang valóban bin Ladené, de a szakértői elemzések még nem fejeződtek be. Bin Ladenről hosszú idő óta nem tudni biztosan, életben van-e. A katari székhelyű, arab nyelvű tévéadó gyakran tesz közzé bin Ladennek vagy segítőinek tulajdonított közleményeket. Amennyiben a mostani hang hitelesnek bizonyul, ez lehet az eddigi legjelentősebb jelzés arra, hogy a terroristavezér nem halt meg az afganisztáni terrorellenes hadműveletek során, mert a felvételen egészen friss akciókról is szót ejt. Az eddigi utolsó, hitelesnek tekintett film- és hangfelvétel még tavaly novemberben készült a tavaly szeptemberi washingtoni és New York-i merényletekért felelősnek tartott bin Ladenről néhány segítőjének körében. A keddi felvételen az al-Kaida terrorszervezet vezetője méltatta egyebek között a muzulmán szélsőségesek által Kuvaitban, a jemeni partok mentén, Dzserba szigetén, illetve Bab szigetén elkövetett véres merényleteket, valamint a múlt havi moszkvai túszszedő akciót. Friss terrorakciókkal fenyegette meg Washingtont és szövetségeseit, az amerikai vezetést mészárosok bandájának nevezve. Megismételte azt a véleményét, hogy az amerikaiak és partnereik üldözik és gyilkolják a muzulmánokat a palesztin területeken és más térségekben, és a terrorakciók csupán erre adott válaszoknak tekintendők. George Bush amerikai elnököt a hang a század fáraójának nevezi, de név szerint bírálja- az Irak elleni korábbi hadműveletekért- Dick Cheney alelnököt és Colin Powell külügyminisztert, illetve - “vietnami mészárosaként - Donald Rumsfeld védelmi minisztert. Ausztráliát a timori függetlenség - a muzulmán Indonéziából való kiszakadás - támogatásért az állítólagos bin Laden külön is megrótta. George Bush amerikai elnök szerdán a sajtónak nyilatkozva úgy fogalmazott: bárkié is legyen a hangfelvétel, ismét figyelmeztette a világot, hogy háborúban állunk. Nagyon komolyan kell venni ezeket az üzeneteket, és mi komolyan is vesszük őket - mondotta. Leszögezte: a terrorizmus elleni háborúban jelentős haladást értünk el, lassan de biztosan szétzúzzuk a terroristák hálózatát. Röviden ■ Kémbotrány Svédországban November 12. Svédországból kiutasítottak két orosz diplomatát a kábel nélküli távközlési berendezéseket gyártó Ericsson cég kémbotránya ügyében. A stockholmi külügyminisztériumba kérették hétfőn az orosz nagykövetet és közölték vele, hogy nemkívánatos személynek nyilvánították a nagykövetség két, diplomáciai státust élvező alkalmazottját a nemzetbiztonságot is sértő ipari kémkedési üggyel összefüggésben - jelentette be a minisztérium szóvivője. A kiutasítottak nevét és beosztását nem árulták el. Svédországban pénteken elrendelték három svéd állampolgár előzetes letartóztatását, mert azzal gyanúsítják őket, hogy ipari titkokat adtak át egy külföldi titkosszolgálatnak. ■ Az al-Kaida vállalta A BAU MERÉNYLETET November 7. Az al-Kaida terrorhálózat magára vállalta az október 12-én az indonéziai Báli szigetén elkövetett merényletet, amelynek több mint 190 halottja volt. A CNN amerikai hírtévé internetes szolgálatának küldött üzenetben az Oszama bin Laden vezette szervezet azt állítja, hogy “megtámadott diszkókat és bordélyházakat Indonéziában”. Emlékezetes, hogy Báli turistaparadicsomában október 12-én gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy turisták látogatta diszkó előtt. ■ Amerikai-Brit légicsapások November 11. .Az amerikai-brit koalíció harci repülőgépei vasárnap este légicsapásokat intéztek iraki légvédelmi célpontok ellen Bagdadtól mintegy 280 kilométerre délkeletre, Tallil körzetében. Washingtoni katonai közlés szerint olyan célpontokról volt szó, amelyeket az iraki repülőgépek számára tiltott övezetbe telepítettek, és amelyek jelenléte fenyegetést jelent a szövetséges gépek számára. A kurdok, illetve síiták védelmére 1991-ben létrehozott két tilalmi övezetben gyakoriak az incidensek a szövetséges gépek és iraki katonai létesítmények között, ez volt azonban az első szövetséges művelet azóta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa - pénteken - jóváhagyta az iraki leszerelést elrendelő határozatot. ■ Szabadon engedték német TÚSZUKAT A PALESZTIN EMBERRABLÓK November 8. Szabadon engedték palesztin elrablói a Nemzetközi Vöröskereszt német munkatársát csütörtök este. Nicolai Panke mindössze néhány órát töltött a négy fiatal palesztin fegyveresből álló csoport fogságában. A 40-es éveiben járó Pankét a Gázai övezetben fekvő Hán-Júnisz városban rabolták el. A német férfi éppen segélyeket osztott szét palesztin földönfutók között. Panke épen és egészségesen került ki a fogságból, és ismét csatlakozott vöröskercsztes munkatársaihoz Hán-Júniszban. A palesztin biztonsági szervek szerint “tisztán bűncselekmény” történt, az esetnek nem volt politikai vetülete. Az egyik emberrabló egy volt rendőr, aki elégedetlen volt munkája elvesztése miatt, és azt követelte, hogy' vegyék vissza a palesztin rendőrség kötelékébe. A férfi már szeptemberben részt vett három olasz békeaktivista elrablásában. Az olaszok szintén sértedenül szabadultak ki a fogságból. Az azonban nem világos, hogy miért maradhatott szabad lábon az ebben az emberrablásban is részes volt palesztin rendőr.
