A Híd, 2002. július-december (2. évfolyam, 59-84. szám)
2002-09-20 / 70. szám
NEW YORK CITY $1.00 Megkezdődött a Bajnokok kam Csoportmérkőzések időrendje és tabella a 13. oldalon OUTSIDE NEW YORK CITY $1.50 VÁMSON KÍVÜL FÜGGETLEN AMERIKAI HETILAP 2002. SZEPTEMBER 20. 2. ÉVFOLYAM 70. SZÁM 38. HÉT Abaloldal gvözöit Svömszágban A szavazatok összeszámlálása után az derült ki, hogy a Persson vezette Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt (SAP) a Zöld Környezetvédő Párttal (MpG) és a Baloldali Párttal (VP) együtt ezentúl 191 hellyel rendelkezhet a 349 fős parlamentben. (3. oldalon) Kossuth Lajos születésének 200. ÉVFORDULÓJÁRÓL VALÓ MEGEMLEKEZESEK j A határon túli magyarság ünnepek soroj zatával emlékezett meg a magyar történe- I lem egyik legnagyobb vezérpolitikusáról. , (6. oldalon) Lapzárta után ■ Mégsem fogták el Ramzi bin al-Síbát? Szeptember 18. Állítólag nem Ramzi bin al-Síba, az al-Kaida terrorszervezet egyik vezetője az a férfi, akit a pakisztáni hatóságok egy hete elfogtak Karacsiban. Ezt az AFP francia hírügynökség közölte szerdán egy londoni központú iszlám szervezet illetékesét idézve. Ramzi bin-al Síbát azzal gyanúsítják, hogy ő lett volna a tavaly szeptember 11-i terrortámadások huszadik tagja, de nem kapott vízumot az Egyesült Államokba és így nem tudott megfelelő időpontban csatlakozni az öngyilkos osztagokhoz. “Egy jemeni állampolgár, aki a múlt héten ott volt Karacsiban a bin al-Síbaként azonosított férfi őrizetbe vételekor, levélben tájékoztatott bennünket arról, hogy bin al-Síba nem volt az előállítottak között - mondotta a francia hírügynökség munkatársának Jasszer al-Szerri, aki egy iszlám híreket közlő internetes oldalt szerkeszt a brit fővárosban. - Nem tudjuk, hogy Ramzi bin al-Síbát valahol másutt őrizetbe vették-e, de a Karacsiban letartóztatottak között nem volt” - hangzik az üzenet. Az állítólagos Ramzi bin al- Síbát egyébként - négy másik, Pakisztánban letartóztatott terroristagyanús személlyel együtt - a pakisztáni igazságügyi szervek már ki is adták az Egyesült Államoknak. c.Yfhn .fJlcciuM« A#imr*ínt< Voican Ä«ru It. 4 00 ft. {J.iJf m)A iluuco .ArmyfhV* (Idái Péter í l.As TlUiízr}. (r) Dirién NationM Ptíiumia A rendszerváltás óta, 12 éve jöhettek, mehettek a kormányok, egyetlen dologban mégiscsak egységet mutattak a parlamenti pártok. Mégpedig abban, hogy ideológiai különbözőségek ellenére a hazai politikai elitnek van egy közös nevezője: Magyarország Európai Uniós csatlakozásának kérdése. Úgy tűnik ez a konszenzus végéhez ért. Orbán Viktor ex-kormányfő ugyanis a múlt héten nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a polgári erők csak abban az esetben támogatják a balliberális kormány európai integrációs törekvéseit, ha a kabinet bizonyíthatóan figyelembe veszi a magyar érdekeket, illetve ha a Medgyessy vezette miniszterelnöki hivatal visszatér a helyes útra és újra folytatja a Széchenyi terv megvalósítását. A kijelentés több, mint meglepő. Egyrészt, mert eddig egyetlen politikai erő sem használta ütőkártyaként a csatlakozás kérdését. Másrészt azért, mert a mondat azt feltételezi, hogy a helyes út csak egy lehet, azt pedig a Fidesz mondja meg. Es ha ez még így is lenne, akkor itt a harmadik állítás: hogy a Széchenyi terv úgy volt jó, ahogy volt. Tehát főbenjáró bűnt követ le az, aki változtatni kíván rajta. Mindjárt meg kell jegyezni: Medgyessy Péter már a kampány idején kijelentette, hogy a fiatal demokraták valamennyi jó kezdeményezését folytatni kívánja. A Széchenyi tervet is! Viszont azt is hozzá tette, hogy van mit javítani a programon. Hogy miért? Hát nézzük! Az eredeti elképzelés szerint az Orbán-kormány olyan tervvel állt elő, amelynek keretében az állam kis- és középvállalkozások sikeres ödeteit finanszírozta volna meg. Mégpedig úgy, hogy minden támogatásra jelentkező ötletét szakértői bizottság bírálta volna el és a legjobbakat honorálta volna sok-sok millióval. Feltétel volt az is, hogy minden az állam által adott forinthoz a pályázónak 3-4 forintot le kell tennie. Ezzel vált volna valóra, hogy a beruházások révén fejlődhetett volna a vidék Magyarországa, új szállodák, éttermek, üdülők, kulturális centrumok, egyszóval munkahelyek jöhettek volna létre. Orbánnak igaza is van: ezt folytatni kell! Kötöznivaló bolond az, aki ezt a jó elképzelést politikai ellenségeskedéstől vezérelve a sutba dobja. (Folytatás a 8. oldalon) Kovács László: közös álláspont a CTBT-ről Szeptember 15. Kovács László magyar külügyminiszter szombaton az ENSZ közgyűlésének keretében részt vett és felszólalt a 18 ország részvételével megrendezett általános atomcsendegyezmény (CTBT) életbeléptetését szorgalmazó találkozón. A találkozót a japán, az ausztrál és a holland külügyminiszter kezdeményezésére hívták össze. A résztvevő külügyminiszterek közös állásfoglalást fogadtak el, amelyben sürgették: a nemzetközi béke és biztonság, valamint a nukleáris leszerelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű, hogy szerződés hatályba lépjen. A résztvevők hangsúlyozták annak jelentőségét, hogy a szerződés hatályba lépéséig a nukleáris robbantásokra meghirdetett moratóriumot minden ország addig is tartsa tiszteletben. Magyarország a szerződést 1996. szeptemberében írta alá, és az Országgyűlés ezt még ugyanabban az évben meg is erősítette. Az ENSZ közgyűlésének ülésszakán Kovács László szombaton New Yorkban több kétoldalú találkozót is folytatott. Az EU tagállamok külügyminiszterei közül tájékoztatóján idézte finn és luxembourgi kollegáját, akik támogatták Magyarországnak azt a törekvését, hogy a megállapított 20 helyett 22 képviselője legyen az Európai Parlamentben, azaz annyi, amennyi népességszáma alapján megilletné. Kovács László elmondta, hogy New Yorkban találkozott és beszélgetett George Bush elnökkel és Laura Bush-sal, az elnök feleségével. Az amerikai elnök pozitívan szólt az új magyar kormány törekvéseiről. Laura Bush nagy szeretettel emlékezett vissza magyarországi látogatására és mindketten méltatták a budapesti amerikai nagykövet, Nancy Goodman Brinker tevékenységét, éreztetve, hogy a nagykövet asszonnyal személyes, baráti kapcsolatban vannak. Kovács László egy fogadáson szót váltott Condoleezza Rice asszonnyal, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójával, aki megerősítette, hogy a kongresszusi választások után várják Medgyessy Péter magyar miniszterelnököt Washingtonba. A külügyminiszter kérdésekre válaszolva elmondta: amerikai-magyar szakértői tárgyalások folynak azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok ki akarja vonni állampolgárait a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól. Közölte, hogy olyan megoldásra törekszenek, amely megfelel az Egyesült Államok érdekeinek, de az Európai Unió is elfogadja. (Folytatás az 5. oldalon)
